Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1937-07-22 / 30. szám

6-ik oldal 1937. Julius 22, Pelényi János, Magyaor­­szág washingtoni követe, a Cunard White Star hajótár­saság “Aquitania” gőzősén: Julius 14-én Európába uta­zott. Magyarországon tölti nyári vakációját és utána visszatér ez év októberében a washingtoni magyar kö­vetség élére. — JOSEPH TAYLOR ROBINSON szenátor tragikusan hirteleii ha­lála nemcsak a Demokrata Párt, hanem az egész ország gyásza lett. Az elhunyt szenátor 24 éven keresztül képviselte Arkan­sas államot a szövetségi törvény­hozás felsöházában. — Közéleti pályafutásának legragyogóbb fe­jezetei azok, amelyek a New Deal történetébe nyúlnak. — A tisztakezü és széleskörű politikus a legelsők közé tartozott, akik Roosevelt elnök zászlaja alá sora­koztak és Robinson szenátor lel­kes harcos maradt a második el­nökválasztási hadjáratban is. Az ö vezérsége a Demokrata Pártban nem dicsőséget, hanem kemény munkát, gondot és fejtörést je­lentett. Halálát is a túlfeszített munka okozta. — Robinson sze­nátor hirtelen halála Roosevelt elnököt karriérje egyik legsúlyo­sabb helyzete elé állítja. A most dúló történelmi fontosságú jog­reform vitának az adminisztráció részéről ő volt a vezére. — Helyé­re Arkánsas állam kormányzója a szenátor özvegyét fogja ajánlani. A capitolium kupolája a­­latt, .kánikulai hőségben, tör­ténelmi harcukat, a múlt hé­ten is, tovább folytatták ho­natyáink. Roosevelt nem tágít. Azt akarja, hogy még ezen az ülésszakon dőljön el a jogreform vita és a tör­vényjavaslat szavazásra ke­rüljön minél hamarabb, de okvetlenül a nyári vakáció megkezdése előtt. — Elter­jedt a múlt héten az a hir is, hogy az elnök a közel jövő­ben nemzetközi gazdasági konferenciát akar összehiv ni és hogy ezen a gyűlésen ő fog elnökölni. Ezeket a kó­sza híreket Roosevelt végle­gesen .és határozottan meg­cáfolta. — A Wagner féle törvény többrendbeli meg­sértésével vádol több hatal­mas iparvállalatot a Szövet­ségi Munkaviszonyrendező Bizottság s a vizsgálat széles mederben folyik. — a kormány szolgálatában álló munkásokat is meg akarja szer­vezni dacára annak, hogy éppen most Hoffman michigani képvi­selő törvényjavaslatot terjesztett a kongresszus elé, amely kimond­ja, hogy “törvénytelen cselekede­tet követ el minden kormány, vagy közalkalmazott, ha a sztrájk fegyveréhez nyúl és ugyancsak törvénytelenül cselekszik az a munkás szervezet, amely sztrájk­ra szólitja fel a kormány szolgá­latában álló embereket.” — U- gyancsak a múlt héten az A.F. of L. Detroitban is egy hatalmas sztrájkot rendelt el. Többezer teherautóvezető hagyta abba a munkát. A sztrájk csak magára Michigan államra szorítkozik s becslés szerint körülbelül 40,000 ember sztrájkol. Az unió a rak­tározók számára 55, a hajtok szá­mára 60 centes béremelést köve­tel Julius 17-én volt a spanyol háború kitörésének első év­fordulója. A polgárháború még egyre szedi véres áldo­zatait, de a hadviselő felek szerint közeledik a döntő há­ború. \ Igaz ugyan, hogy fél évvel ezelőtt is ugyanaz volt a “véleményük,” — d^ hogy elérik-e hamarosan a háború végét, az még mindég kétsé­ges, dacára annak, hogy a Madridért folyó kétségbe­esett és elszánt harcok pár nap alatt most már 40,000 áldozatot-követeltek. A spa­nyol polgárháború halottai­nak számát pedig eddig több, mint egy millióra be­csülik. —• Franco tábornok egyébként kijelentette, ha a polgárháborúban kivívja a végleges győzelmet, Spa­nyolországban fascista nem­zeti kormányt kivan terem­teni, olyat, mint Olaszor­szágban Mussolini és'német­­országban Hitler teremtett. ÉLETBIZTOSÍTÁSI KÖT­VÉNY miatt történt csúf bérgyil­kosság Belleville illinoisi városká­ban. Mrs. Marie Porter beis­merte, hogy e hó 3-án William Kappen nevű villanyszerelőt, édes testvérét azért gyilkolta meg, hogy 3,300 dollár életbiztosítási diját kezei közé kaparinthassa. A szerencsétlen Kappennek meg kellett halnia, mert Mrs. Por­ter attól félt, hogy az esküvő nap­jául kitűzött Fourth of Julykor Kappen már feleségére íratja át biztosítási kötvényét, őt nevez­vén meg örököséül. JOHN L. LEWIS a C.I.O. el­nöke a múlt héten hivatalosan megkezdte az állami, megyei és községi alkalmazottak megszer­vezésének a munkáját, melynek célja közel két millió lelket szám­láló köztisztviselőnek egyetlen nagy szervezetbe való tömörítése. —— Lewis kijelentette, hogy a köz­­tisztviselők szervezete tartózkod­ni fog sztrájkoktól és picketelé­­sektől, mert a C.I.O. tiszteli Roo­sevelt elnöknek azt az állás pont­ját, hogy sztrájkok révén a köz­­tisztviselők bajosan érhetnek el eredményeket, mert az ő fizeté­süket szentesített törvények szab­ják meg, amelyeket a kongresz­­szus, az állami törvényhozás, vagy a városi tanács hoz. — A C.I.O. A' Japán Hadügyminisz­térium a múlt héten hivata­losan -nyilvánosságra hozta, hogy erős csapatokat indit Japánból Kínában állomáso­zó seregének megerősítése érdekében s így Japán és Ki­na összecsapása elhárítha­tatlannak látszik. — Euró­pa és Amerika visszafojtott lélekzettel szemléli a messze Kelet egyre kavarodó vesze­delmeit. — SMEDLEY D. BUTLER nyu­­galomba vonult tábornok Virgi­niában Charlottesville-ben hatal­=Verhovayokjopja— mas beszédet tartott ismét a há­ború ellen. “Minden olyan há­ború, amelyben amerikaiak az or­szág határain kivül harcolnak és minden jövőbeni ilyen háború, a­­kármilyen jelszavakat használ­nak is, nem más mint gonosz, ke­gyetlen, sőt szennyes rákét!! . . . Azok a szerencsétlen katonák, a­­kik résztvettek a világháborúban mind azt hitték, hogy saját hazá­juk határait védelmezik, hogy a világ demokratikussá tételéért harcolnak, hogy a háború ellen háborúskodnak . . . Milyen gyalá­zatos ámitás volt mindez! Meny­nyi hazugság volt ezekben a jel­szavakban,’* — mondotta Butler tábornok s leszögezte ama állás­pontját is, hogy az Egyesült Ál­lamoknak soha többé nem szabad beleelegyednie más nemzetek konfliktusaiba, mert bűn lenne egyetlen egy amerikai katona éle­tét is feláldoznia a saját határain­kon kivül! MOST INDULNAK ÚTNAK olaszok százai is Magyar­­ország szépségeinek megte­kintésére, akikkel Verhovay követeink is bizonyara talál­kozni fognak. — Az utazás­sal kapcsolatban Olaszország legnagyobb napilapja a kö­vetkezőket írja: x “Lehet-e szebb dolog a mai kor olasz embere szá­mára, mint megismerni, túl a szomorú jelenen, Magyar­­ország dicsőséges és hősies múltját; szivébe zárni ro­­konszenvét és barátságát ennek a nemzetnek, amely szelleménél fogva oly közel áll az olaszokhoz és amely méltóságteljes fájdalommal viseli az igazságtalan tria­noni szerződés súlyos követ­kezményeit.” “Magyarország mint ma, a múltban is mindig fontos szerepet játszott Európa kulturális történetében. A magyarok a legnagyobb megpróbáltatások idején is elmélyültek a művészetek­ben, zenében és tudomá­nyokban. Ez az ezeréves kul­túra az, amely tartja a lel­ket az ellenséges iga alatt nyögő magyarokban is. Mint minden nagy nemzetnek, a magyar nemzetnek is az ősi nemzeti hagyományokon nyugszik erkölcsi ereje.” A cikk ezután részletesen ismerteti a magyar népmű­vészetet, amelyet Európa egyik legerőteljesebb és leg­eredetibb művészetének tart. Ezek a népi megnyilatkozá­sok a legerősebb bizonyíté­kai annak a nagy kultúrának, amelynek következtében a magyarság az államhatáro­kon keresztül is változatla­nul megtartotta egységét és képes továbbra is betölteni magas európai hivatását. Gyász ? — Itthon van a nagyságos ur? — Nincs kérem, temetés­re ment. — Szegény ember. — Ne tessék sajnálni, a nagyságos asszony mamája halt meg. 'O fi/aA otA Zi Eckhardt Tibor legutolsó beszédéből, melyet a képvi­selőház nyári szünete előtti napon mondott el, nyilvá­nosságra hozta, hogy a “mi­niszterelnök ünnepélyes for­mában is kijelentette előtte, hogy még ez évben sor ke­rül ama fontos közjogi javas­lat benyújtására és letár­­gyalására is, mely megadja .végre az általános titkos sza­vazati jogot a magyar nem­zetnek is.” ■— Nem lehetet­len tehát, hogy sikerül majd kiharcolnia Eckhardtntk és Társainak azt a jogot, mely után epedve várnak olyan sokan Magyarországon és össze fog ülni rövidesen az első “valódi népparlament.” AZ ŐHAZAI ÁLLAPOTOKAT ismertetve, Szontagh Jenő, a Pes­ti Napló hozzánk átkerült legfris­sebb számában megirt vezércik­kében két érdekes számot állít egymással szembe: — 4, 700,000 kát. hold nagybirtokot és 3 mil­lió földnélküli falusi embert. Ennyi ugyanis a nagybirtok és a földnélküli Magyarroszágon. — “Nem lethet aztán csodálkozni a­­zon, ha a laikus nagyközönség és az újságolvasó ebből a két csu­pasz számból azt a következtetést vonja le, hogy ha ez a négymil­lió és hétszázezer hold szinte kis­­birtok lenne, —— a nyolcszázezer­re tehető, ---- ma földnélküli csa­ládfőből a fele 400,000 egyéni tulajdonhoz és biztos megélhetés­hez jutna.” — írja Szontagh. — “Ezzel szemben, ha jobban a mé­lyére nézünk ennek a 4,700,000 hold nagybirtoknak, megállapít­hatjuk, hogy abból csak 1,900,000 a szántó, tehát alkalmas kisbir­­toknak, 1,370,000 az erdő és 728,- 000 a legelő. De nem érdekte­len az sem, hogy kik hát a bol­dog tulajdonosai ennek a földnek most? ?” Úgy odaát, mint ideát véreink azonnal maguk előtt látják azo­kat a “nagyurakat,” akik annyi százezer nincstelentől vonják el el a boldogulást jelentő földet, pedig a 10 legnagyobb birtokból ma már csak 3, az első 20-ból 6 és ha az úgynevezett “mammut­­birtok” határát 25,000 holdnak vesszük, úgy ebből a 29 ilyen bir­tokból 9 az egyéni tulajdon. —­­Mindjárt az ország második leg­nagyobb birtokosa Debrecen vá­rosa, az 5-ik Szeged, a 19. Kecs­kemét és az 1066 ezer holdon fe­lüli birtokból jóval százon felül más városok, községek, közbir­tokosságok és volt úrbéresek osz­tatlan birtoka. — A nagybirtokos városok és közületek a mezőgaz­dasági művelésre alkalmas föld­jüket ma is kisbérietek utján hasznosítják, ha felparcellázva egyéni tulajdonba adnák, vájjon csökkentenék az agrárproletárok számát? Aligha. Mert ahány uj birtokos keletkezne, ugyan­annyi mostani kisbérlő maradna kereset nélkül. — “Pár kenyérből és halból,” — fejezi be vezércik­két Szontagh Jenő, — “csak a csodatevő Jézus Krisztus tudott 4,000 embert jóllakatni a Biblia rzerrnt. KILENC ÉS FÉL MIL­LIÓ TERMŐFÖLDBŐL 3 MIL­LIÓ EMBERNEK MEGÉL­HETÉST BIZTOSÍTÓ TULAJ­DONT MÉG AKKOR SEM AD­HATNÁNK, HA A JELENLEGI BIRTOKOSOKTÓL, MÉG A 10 HOLDASTÓL IS MINDENT EL­VENNÉNK!” Fourth of July ünnepét ül* tűk meg itt Budapesten is. Az amerikai magyarok által állított Washington szobor­nál folyt le az amerikai nem­zeti ünnep. Báró Förster Pál, ny. kövét volt a magyar részről a szónok, Amerika részéről pedig Mr. Travers, az amerikai követség ügyvi­vője. Igen szép és lelket­emelő volt az ünnepség. Az amerikai magyarok nevében is tettek mezei virágokból font koszorút a Washington szoborra. — A GYÖNGYÖS BOKRÉTA mozgalomnak is vannak itt Pes­­ten gáncsolói. Ezek ellen ir most a Pesti Hírlap egyik legutolsó számában Márkus László, midőn nehány vonásban jellemzi és párt« jukra áll a Ggyöngyös Bokréta legényeinek és lányainak, akiknek GYÖNYÖRŰ TÁNCAIKBAN ÉS DALAIKBAN VERHOVAY KÖ­VETEINK IS GYÖNYÖRKÖDNI FOGNAK A JÖVÖ HÉT FOLYA­MÁN. — ^K Gyöngyös Bokréta mozgalom kiteljesiti a magyar népi dalkincs gyűjtőinek nagyszerű munkáját* Egy olyan élő muzeum kezd most itt Magyarországon létesülni, a­­mihez képest csak halott anyag­halmaz a néprajzi gyűjtemények leltára. Ezt a bőven kibuggya­nó dúsgazdag ősiséget tehát nem nevelni kell, hanem gondosan óv­ni minden fúvó szelektől, különö­sen pedig azoktól, amelyek az üz­let és a vásári komédia tömlői­ből fújnak. — Tanuljanak tőlük Verhovay kö­veteink is és legyenek boldogok, hogy a magyar népi művészet ön­magát tárja majd fel előttük és olyan anyagot ad önként kezükre, amiből LASSAN-LASSAN ODA­ÁT MAGYAR AMERIKÁBAN IS EGY TÖRZSÖKÖS ÉS GYÖKE­RES MAGYAR KULTÚRÁT É­­PITHETÜNK FEL! Aratógépek állottak mun­kába az idén Csonkama­­gyarországon csaknem min­den második tanyában. Már nyolctiz esztendeje ál­lottak használatlanul a gé­­ipek s az idén előszedték »­­zokat, mintegy varázsütésre. Vígan kelepelték körül az aratógépek a búzatáblákat s bizony nem idengenkedett tőlük senki sem. Megvál­toztak az idők s megváltoz­tak a tanyavilág szorgalmas lakói is . . . FELHÍVÁS Felkérjük, hogy PÁLIN­KÁS LAJOS, aki Windber­­ben és Scalp Levelen lakott és bányában dolgozott s va­lahol 1—2 éve farmot‘is vett pontos címét írja meg köz­pontunknak. Verhovay Segély Egylet központi titkári hivatala 345 Fourth Avenue Pittsburgh, Pa.

Next

/
Thumbnails
Contents