Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1937-12-30 / 53. szám
2-ilc oldal 1937. Dm<»W 30. VerhovayokJapja-. DECEMBER 31. PÉNTEK Este 6—7-ig. E. S. T. STATION: HAT 4. 9.125 kcls. 9.88 m. (Szilveszter esti műsor.) JANUÁR 1. SZOMBAT Este 6—7-ig. E. S. T. STATION: HAT 4 9.125 kcls. 32.88 m. — * 1. Kodály: Katona nóták — Munkás Énekkar. 2. “Mi újság az óhazában?“ 3. Bartók: “Magyar este Erdélyben“. ---- Kamarazenekar. 4. “Magyar nóták“ — Farkas Jóska cigányzenekara. 5. “Magyarország a nagyvilágban“ — Külföldi hírek. 6. Dohnányi: “Magyar svite“ — Az operaház zenekara. 7. Himnusz. JANUÁR 2, VASÁRNAP Reggel: 9—10. E. S. T. STATION: HAS 3 15.370 kcls. 19.52 m. 1. Az Eucharisztikus Világkongresszus himnusza. 2. Az Operaház Zenekara. 3. Hirek angolul. 4. Tengerentúli hallgatók kívánt énekszámai. 5. “Mit üzen a rádió?“ 6. Himnusz. JANUÁR 2, VASÁRNAP Este: 7—8. E. S. T. STATION: HAT 4 9,125 kcls. 32.88 m. A vasárnap reggeli műsor megismételve. JANUÁR 5, SZERDA Este: 7—8. E. S. T. STATION: HAT 4 9.125 kcls. 32.88 m 1. Kamara zenekar. 2. “Mi újság az óhazában?“ 3. Zeneszám. 4. Régi magyar legendák — Fedák Agatha előadása. 5. “Magyar Nóták“ — Cselezi József cigányzene kísérettel. 6. Sir Aliz — humorista. 7. Nagy: “Ballet jelenet“ --Budapesti Hangverseny zenekara* 8. “Magyarország a nagyvilágban“ — Külföldi hirek. 9. Himnusz. 1. 2. lók“ 3. 4. Béla 5. “Az 6. ban.’ 7. JANUÁR 8, SZOMBAT Este: 6—7 E. S. T. STATION: HAT 4 9.125 kcls. 32.88 m. Borsay — Katona-induló. “Gyermekmesék és altatóda---- Magyar apróságoknak. “Mi újság az óhazában?“ Magyar nóták --- Bodrics cigányzenekara. Dr. Varjas Béla előadása: első magyar szerelmes költő.“ “Magyarország a nagyvilág» Himnusz. SZÉKELY ISTVÁN NEW YORKBAN Székely István a kiváló magyar filmrendező, feleségével a magyarság által jól ismert magyar mozi színésznővel ÁGAI IRÉNNEL, Tóth Endre rendező társaságában, december 21-én a Cunard White Star Line hajóján, az “Aquitanian” New Yorkba érkezett. A magyar filmgyárosok és Hollywood között szeretnék nevezettek a hangos filmek cseréjét megszerezni, ill. mégjobban kiépíteni. A KÜLFÖDI MAGYAROKHOZ Magyarország népe az 1938-ik esztendőben készül megünnepelni a keresztény magyar államot megalapító és a magyar nemzetpolitika útját századokra kijelölő első királyunk halálának kilencszázéves fordulóját. A jubileumi év küszöbén sok szó hangzott már el s egy év alatt még több fog elhangzani a szentistváni gondolatról és a benne rejlő értékes történeti tanulságokról. Természetes tehát, hogy történetíróként én is azt a kérdést teszem fel, vájjon mily tanulságot meríthet a XX. század világszerten szétszórtan élő magyarság Szent István életmunkájából? vájjon mily útmutatást találhatunk jövő magatartásunkra nézve az ő elgondolásaiban? Szent István politikája a keletről Európa szivébe sodródott és ott válságos helyzetbe került magyarság fennmaradásának biztosítására, s evégből a keleti magyar nép uj, nyugati életformáinak kijelölésére irányult. A nemzet fennmaradásának biztosítékát első királyunk a nyugati művelődési közösségbe illeszkedő önálló magyar nemzeti művelődésben látta. Az uj életformát az európai államrendszerbe szervesen beilleszkedő független magyar államban ismerte fel és valósította meg. Politikájának eredménye a Kárpát-medence és a benne lakó nép politikai, gazdasági, művelődési egységének megteremtése volt. Egységbe foglalta, nemzetté sűrítette és ezáltal történeti tényezővé avatta magyar népének laza kapcsolatban egymás mellett élő csoportjait s ebbe az egységbe fogadta be azokat a keleti és nyugati jövevényeket is, akik előtt — a gyérenlakott területeket benépesítendő — ország kapuit kitárta. A Szent István kora óta magyar földre vándorolt besenyők és kunok, horvátok és szerbek, románok és oroszok, németek és flamandok, franciák és vallonok, olaszok és spanyolok a már régebben ittlakó tótokkal vagy szlovákokkal együtt a magyar társadalom és gazdasági élet kereteibe illeszkedtek, hü alattvalóivá lettek királyuknak, majd pedig a magyarokkal egyenlő jogokat élvező munkás polgáraivá a modern magyar államnak. Részben ípegmagyarosodva, másrészben nemzetiségüket, megőrizve, mindannyian beleolvadtak a magyar politikai és művelődési közösségbe. A magyarságot a török háborúk korában ért nagy vérveszteség nyomán azonban a nemzetiségek száma az újkorban túlságosan megnövekedett s egyrészt a szomszéd országokból kiinduló magyarellenes agitáció hatása alá került. A legutóbbi világháború után a nemzetek önrendelkezési jogának elvét egyoldalú információ alapján tévesen alkalmazó hatalmak ezek nagyrészt közel három és félmillió magyarral együtt más államokhoz csatolták. Ezeket a magyarokat rajtuk kívülálló tényezők, a hatalmi viszonyok változtával érvényesülő politikai erők kényszeritették idegen uralom alá. Más magyarok a legutóbbi száz év folyamán önként hagyták el hazánk földjét, hogy más európai országokban, avagy a tengerentúl keressenek boldogulást. Legnagyobb részüket gazdasági okok, a megélhetés nehézségei, másokat a kalandvágy és tudásszomj, ismét másokat a meggazdagodás reménye, avagy különböző természetű személyi okok csábítottak idegenbe, elsősorban az Északamerikai Egyesült Államok és más amerikai országok vendégszerető földjére, hol a munkának és megélhetésnek, az elhelyezkedésnek és érvényesülésnek kedvező lehetőségei nyíltak meg előttük. Szent István birodalmának po-flitikai és gazdasági egysége a trianoni békével felbomlott. A történeti Magyarország területének kétharmadrésze idegen impérium alá tartozik. Magyar népünk milliói fajtetsvéreiktől elszakitva, idegen földön élnek. Tizenkétmillió magyarból csak nyolcmillió él Magyarország uj határain belül; négymillió más államok kötelékébe tartozik s ezek közül mintegy hatszázezer az Unió államaiban, százezer más amerikai államokban, néhány ezer Afrikában és Ázsiában keresi kenyerét. Ezeket a magyarokat immár semminő politikai vagy gazdasági kötelék nem fűzi az óhazához. Mint egykor magyar földön megtelepedett idegenajku honfitársaik, ők is munkás fiai, hü polgárai lettek uj hazájuknak és becsülettel teljesitik annak tartozó kötelességeiket. De ma is hozzánk kapcsolja őket a vér és nyelv, a származás és műveltség közössége. Valamennyiünket egybefüzi és összetartja az egyetemes magyarság kulturális egysége, aminek alapját századok^ kai ezelőtt Szent István vetette meg s aminek megbontására sem a balszerencsének, sem külső hatalmi tényezőnek nem volt elég ereje. A magyarok első nagy királya nehéz válságból vezette ki, a lét vagy nemlét hatásából húzta viszsza népét, midőn az elszigeteltség és széttagoltság öngyilkos politikájával szakítva, népét egyesítette és a nyugati keresztény népek művelődési közösségébe vezette s ugyanekkor a keresztény magyar művelődés önállóságát és nemzeti jellegét is biztositotta. Ennek köszönhető, hogy a magyarság nem pusztult el Európa földjén többi rokonaihoz hasonlóan, nem olvadt bele más népekbe és kultúrákba. Ennek köszönhető, hogy a keletről jött magyar nép ősi faji képességeit, erényeit, hagyományait megőrizve is a nyugati kultúra és civilizáció terjesztőjévé és századokon át harcos védelmezőjévé lehetett. És ennek köszönhető, hogy idegenbe szakadt fiai ma különböző politikai alakulatok keretében meg tudják őrizni nyelvüket és nemzetiségüket, szolgálják uj hazájukat anélkül, hogy a maguk magyarságát fel kellene áldozniuk. Ezeket a történelmi tanulságokat megszívlelve, meg kell értenünk, hogy népünk és nemzetiségünk fennmaradásának, a magyar nemzet jövőjének egyetlen záloga és biztosítéka a világszerte élő összes magyarokat egybekapcsoló magyar művelődés egységének szentistváni gondolata. Ez az egy sértetlenül maradt meg számunkra Szent István gazdag örökségéből. Ez kell, hogy a magyar jövőért békés eszközökkel vívott nemes küzdelmünknek is vezéreszméje legyen. Mert ’ha egyszer a magyar 'népnek szerte a nagyvilágon idegenben élő fiai megfeledkeznének származásukról, kikapcsolódnának a magyar művelődési közösségből, elvetnék az anyanéppel való összetartózandóságuk tudatát, visszasülyednének oda, ahonnét Szent István emelt ki bennünket: a széttagoltság és elszigeteltség sivár légkörébe. Ha azonban továbbra is megőrzik a közös származás és közös műveltség tudatát, ápolják nyelvünket és fejlesztik műveltségűnket e igy résztvesznek a magyar szellemi és erkölcsi erők gyarapítására irányuló munkában, a sok sorscsapás után is minden magyar bizakodással tekinthet a jövőbe. Nem kételkedünk benne, hogy idegenben élő magyar véreink "teljes komolysággal érzik át együvétertozásunkat. Tudjuk, hogy az amerikai magyar sajtó, a magyar egyesületek, az iskolákban, és egyetemeken tanító magyar tanárok, az amerikai magyarság világi és egyházi vezetői, Amerikába és más külföldi magyarokhoz egyre sűrűbben ellátogató honfitársaink, az imént életrehivott new yorki magyar könyvtár s néhány napja már a magyar rádió is, mindent elkövetnek a magyar öntudat ébrentartására, elszakadt testvéreink magyar nyelvének és nemzetiségének ápolására, a magyar kultúrának velük való megismertetésére. Ezért csak azt kérjük külföldön és tengerentúl élő magyar testvéreinktől, szolgálják továbbra is az eddigi hűséggel, magyar becsülettel és magyar munkával kenyéradó második hazájukat, de ne feledkezzenek meg jövőre sem az elsőről és ne feledkezzenek meg a trianoni szűk határok között és azon kívül Európában élő magyar testvéreikről. Ne feledjék, hogy hatalmas nemzetek társadalmában és nagy birodalmak kötelékében élve is, tagjai maradnak egy számra kicsiny, de szellemi és erkölcsi értékekben gazdag népközösségnek, melybe tartozni mindenki számára csak tisztesség lehet, hiizen — a XVII. századi nagy magyar költő-hadvezér és államférfi,\ Zrínyi Miklós szavával élve — Etey nemzetnél sem vagyunk alábbvafók 1 DR. HÓMAN BÁLINT m. kir vallás és közoktatásügyi miniszter GARTNER LAJOS Utazási, pénzküldési ás közjegyzői irodája: 207 E. 84th ST. NEW YORK Minden ügyben a Verhovay Tagság rendelkezésére áll. Különleges Pénzküldési árakért forduljon hozzá. 26 éve szolgálja a Magyarságot. — A Verhovay Egylet tagja. — P4W PÉTERDY ÁRON: Igaza van. Az egész nem egyéb, mint sok hü-hó semmiért. Mindenki olvashatta, hogy egyesületünk igazgatósága már a szeptemberi gyülé sén kimondotta, hogy a budapesti Világkongresszuson hivatalosan részt vesz. S nekik most hónapok elmúltával jut eszükbe tiltakozni ezen határozat ellen. Nem ott van a kutya eltemetve! Az fáj nekik nagyon, hogy a négy nagy egylet vezetősége végre megtalálta a módját annak, hogy az összmagyarság javáért hogyan lehet együttmunkálkodást kifejteni. — Persze ez azoknak fáj legjobban akik krokodil könnyekkel siratják hogy párisi kiruccanásuk nem sikerült. KOVÁCS ATTILA. Kötvény kölcsöne után csak 4%-t azaz négy százalékot kell kamat fejében fizetni. Igaza van abban, hogy ez is óriási kedvezmény tagjaink részére, akkor amikor minden más biztosítással foglalkozó intézmény ennél többet, egyes esetekben 7 98- et is számit, A kamat mindig az év első napján esedékes. NEHÉZ ISTVÁN. A május lire tervezett VERHOVAY TÁRSASUTUZÁS elmarad. Ebben az évben is csak egy társasutazást rendezünk. Julius 27-én, amint az előző nap éjféli harangszója elhangzott indul Nuw Yorkból a VERHOVAY HAJÓ, a North German Lloyd pompás uszópalotája, az EURÓPA. Evvel a hajóval indulnak a Verhovay Követek ©tvenen. Mivel 1937-ben közel 200 tagja volt a Verhovay Társasutazásnak, tekintettel az 1938-as ünnepi esztendőre, jövőre legalább kétszer annyira számíthatunk. Jól teszi ha jegyét minél előbb le fogalja. K 666 Kanalas, Pirula Szünteti HULÉST «* LÁZAT Kenőcs, Orresepp eUő nap Fejfájás: 30 , ‘Reb-My-Tism” Legjobb orvos: Inf,„_ kapszulák segiteinirum nek enyhjte»i a Csuz Zsába és IZOM REUMA fájdalmát s kényelmetlenségét Az Intrum kapszulákat ismert orvos sikerrel használta magángyakorlatban, most bárki megszerezheti. Küldje be nevét és címét tiz napos készletért. Fizessen a postának $1.25 et és néhány eentet a postaköltségért. Ha nem lesz vele megelégedve, pénzét visszakapja. írjon ma: PROGRESS AFFILIATES, 302 Broadway, New York PAN AMERICAN TRUST COMPANY HARBOR STATE BRANCH A lapito tu: KISS EMIL FOURTH AVE. AT 9lh ST., NEW YOKE Több mint 30 éve szolgáljuk az amerikai magyarságot PÉNZKÜLDÉS BÁRHOVÁ A LEGOLCSÓBB ÁRAKON HAJÓJEGYEK - BETÉTEK KÖZJEGYZŐI ÜGYEK forduljon hozzánk bizalommal Member FederoIDepositlnauronceCofpototion
