Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1937-12-16 / 51. szám

4-ik oldal 1937. december 16. m Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n. Printed by STATE PRESS, 7 E. Buchtel Ave., Akron, Ohio PUBLISHED WEEKLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Editors: BENCZE JANOS és RÉVÉSZ KÁLMÁN, Szerkesztők EDITOR’S OFFICE — SZERKESZTŐSÉG: 345 FOURTH AVENUE, ROOM 805, PITTSBURGH. PA. All articles and changes of address should be sent to the VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION, 345 FOURTH AVE. PITTSBURGH, PA. MINDEN, A LAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CIMVÁL­­TOZAS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSO­CIATION, 345 FOURTH AVE. PITTSBURGH PA. küldendő SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada $1.00 a year Foreign Countries $1.50 a year Advertising Department (Hirdetési iroda): P. O. Box 7. — Woolsey Station — Long Island City, N. Y. Entered as second class matter January 2, 1937 at the Post Office at Akron, Ohio, under the act of March 3, 1879. VAN IGAZSÁG A FÖLDÖN EGY RÖPKE kis 'hir ragadta meg figyelmünket a múlt héten. — Most ünnepelte Finnország szabadságának húszéves évfordulóját. Igen, HÚSZ évvel, ezelőtt történt . . . 1917 december 6-án TIZEN­EGY bátor finn férfiú kezébe ragadta Finnország sorsát. Évtizedes küzdés és szenvedés után ezen a napon felragyogott a finn napsugár: — a SZABADSÁG. Húsz éve annak, hogy FINNORSZÁG SZABAD ÉS FÜGGET­LEN. S ma gazdag, tetterős, boldog, megelégedett. Munkanélküli nincsen. A finn férfi komoly, elszánt, kitartó, hü. Testben, lélek­ben egészséges. Józan gondolkozásuk nemcsak a mindennapi éle­tüket hatja át, hanem tetteiket és művészetüket is. Amerikai szem­pontból tekintve becsületességüket mi sem jellemzi jobban, minthogy tisztességesen fizeti, törleszti hadiadósságát az Egyesült Államoknak (s nemes példáját követi most rokonnemzete a magyar is). — Finn testvéreink két évtized alatt pótolták helyre azt a hiányt, amit az orosz elnyomatás maga után hagyott. Szívós és tetterős ifjú rokonnemzetünk e két évtized alatt töltötte ki azt az űrt, amit egy keserves, keserű évszázad ütött a kicsi nemzet életén. Ezalatt a húsz év alatt Finnország előbbre jutott kultúrában és egyéniségben, mint számos nyugati állam. — Kultúrájuk nagy. A földmivelc pa­raszt legtöbbje érettségizett s a kietlen tanyákon nélkülözhetetlenek a kultúra külső tényezői: telefon, villany és rádió. Ami a legérdekesebb és a mi szempontunkból a legtiszteletre­méltóbb: Petőfi verseit, Jókai regényeit, Herczeg színdarabjait min­den finn ember ismeri. A magyar himnusz az iskoláskönyvek, első lapjaiban található, sőt tokán jól beszélik a magyar nyelvet is. Mindezeket valóban kitörő örömmel olvastuk, de elszorult a szi­vünk, midőn arra gondoltunk, hogy a finnek és a magyarok történel­mében 2 történelmi dátum oly közel esik egymáshoz. A finneknek, 1917 december 6-ika a feltámadás ünnepe, nekünk magyaroknak pedig 1920 junius 4-ike: — a trianoni békediktátum szomorú Nagypéntekje . . . azóta szülőhazánk mind a négy végén csonkán áll és láthatatlan lángokban ég ... És borzalmasan ki­fosztott óhazánk megmaradt részén három millió édestestvérünk szin­te koldous-sorban siratja a szép Nagy Magyarországot. Nem tudjuk mikor lesz a magyar feltámadás, — de eljön az is, ■— EL KELL JÖNNIE; — mert mint finn testvéreink esete is mu­tatja: — mégis csak VAN IGAZSÁG A FÖLDÖN . . . . * it Finnországon kívül Albánia is ünnepelt a múlt hó 28-án. 1912 november 28-ikán kiáltották ki ugyanis az albán függetlenséget és a török uralom megszűnését. Albánia, mint független állam, most ünnepelte háromnapos nagy ünnepség keretében az ország függet­lenségének ezüst jubileumát. Az 1914-ben kitört világháború alatt a harcban álló hatalmak mindegyike megvetette ugyan a lábát Al­bánia egy-egy részében, s igy még a háborút követő esztendők sem hozták meg azonnal a nyugalmat. 1925 januárjában azonban egy erélyes kéz kormányzata alá került Albánia és az albán nép. ZOGU volt az, a jelenlegi királya Albániának, aki 1920-ban szerepelt elő­ször az albán eseményekben. ő alakította meg az önálló albán kor­mányt és az országot egy régenstanács vezetésére bízta. Válságok, forradalmak változtak ezután. Zogu ellen is merényletet követtek el az országgyűlés nyílt ülésén, de Zogu nemcsak ezt élte túl, hanem amikor 1925 januárjában a nemzetgyűlés köztársasággá kiáltotta ki Albániát, ő lett az első elnök és három évre rá, mint “AZ ORSZÁG MEGMENTőJÉ”-t, Őt választották meg az uj albán királyság első királyává. Tíz esztendő óta Albániában minden forradalmi mozgalom el­csendesedett és csak az építő munka folyik. Ez a tiz esztendő azon­ban a mai időknek megfelelő hatalmas lendülettel vitte előre az, u; Albániát a fejlődés utján, annyira, hogy aki ma látogat el Albániába, az már egészen nyugati kultúrájú és életű államot talál az egykori balkáni, jelentéktelen városkák helyén. KARÁCSONY ELŐTT Háború volt akkor, s az ország- fiataljai szerteszét a nagyvilágban harcoltak, öl­ték egymást, éheztek, sebet kaptak, nyomorékok lettek, és meghaltak.— ki tudja mi­ért?! Az anyámnak akkor há­rom fia volt, lángoló Európa tárom különböző sarkában. A városunkban meg más vá­rosba valósi katonák feküd­tek kórházakban s utaztak keresztül. Az anyám sokat törődött a sebesültekkel, ke­­resztiilutazókkal. Cigarettát vitt nekik, saját töltésüt s vasárnap, ünnepnapon min­dig ült nehány lábbadozó ka­tona az asztalnál. A katona­fiuk helyén. És azt mondta az anyám: —- Csak akkor remélhetem hogy az én fiaimhoz is jók idegen anyák, ha én is jó próbálok lenni az idegen anyák fiaihoz. Sokszor eszembe jut ez a mondás és sokszor gondolok arra, hogy ha mindannyian igy gondolkoznánk és igy cselekednénk, más arculatja volna ennek a keserves világ­nak. A Mussolini mama példá­ul úgy nevelte fel a fiát, hogy más nemzetiségit anya fiát levegőből lebombázni nem biin, hanem gyönyörűség. — Ha az én fiam azt merné mondani, amit ez a Musso­lini sarj mondott, hogy a há­ború szépség, hát én úgy vágnám pofon, mégha — a­­mint mondani szokták, — akkora bajusza volna, hogy kétszer a füle köré csavar­hatná. De hát az én fiam nem mondana ilyent soha. Karácsonyi sürgölődés­­forgolódás van mindenfelé s látom kirakatokban, üzletek­ben a háborús játékok tö­megét. Kiságyu, kis gép­fegyver, s emberarcú ólom­katonák, akiken ki lehet pró­bálni a háborút addig is, amig a gyermek felnő, hogy aztán emberkatonákon foly­tassa a háborús játékot ami gyönyörűséget ad és szépsé­get jelent. Ne mondja egy anya se, hogy hát mit érek én azzal, ha a fiamat eltiltom a hábo­rús játéktól, ha a szomszéd­­asszony fia mégis fegyverek­kel játszik?! Ne mondja azt egy anya se, hogy hát én csak egy vagyok, mit segít­het egy az egész világ ellen?! Mert csak az anya remélhet a fia számára jobb életet, aki maga is jobb életre neveli a fiát. Ha ő arra tanítja a gye­reket, hogy más anya fiát megölni halálos biin, s még emberölő játékszerszámmal 'játszani is vétek, akkor re­mélheti, hogy más anya is ugyanezt a tanulást adja örökségül a fiának. Nem tudom, lesz-e kará­csonyfa a Mussolini házban? Biztosan lesz, óriási, talán a tetején igazi vert aranyból lesz az a csillag, amely a Jé­zus Krisztus születését jel­képező észbeli csillagot je­lenti. Bizonyosan szó lesz ott is Jézus Krisztus születé­séről, békességről, .talán még énekelni is fognak róla. A fiuk uj bombavető gépet kap­nak talán majd ajándékba, mert hiszen az jelenti szá­mukra a szépséget és örö­met. De ennél nem sokkal szebb ajándék ám a bombavető re­pülőgép, ha játék is. Vagy a gépfegyver és kiságyu, ha nem is lehet vele ténylege­sen embert ölni. Mert em­berölésre tanít ez is. Ha megértenék az anyák, hogy ők készítik elő a jöven­dőt, már a legközelebbi évti­zedet is, amit még a mi ge­nerációnk is megél és meg­­kinlódik! Ha tudnák, hogy ők formálják ki az uj évti­zed szobrok arcát s tőlük függ, mindegyikből együtt és mindegyiktől külön-külön, hogy békés, nyájas lesz-e az arc, vagy pedig vérszomjas, állatiasan kegyetlen és torz! Olyon sok segítésre szo­rul a gyerek, hogy könnyű neki megmagyarázni: Köte­lességed neked is a segités. — nincs olyan nap, hogy a gyerek ne kapna segítést, törődést, szolgálatot, figyel­met szüleitől, testvéreitől. Mindezekkel kapcsolatban már kiskorától kezdve meg lehet tanitani őt a jóság be­­csiilésére és gyakorlására. Lehet-e boldog ~ kará­csonyt, boldog ujesztendőt kivánni, amikor olyan keser­vesen boldogtalan az egész világ?! Úgy lehetünk csak boldogok karácsony ünne­pén, ha elmenekülünk a va­lóság világából és minden fi­gyelmünkkel a kétezer év előtti Bethlehemhez fordu­lunk, ahol megszületett a szeretet az ember megvál­tására. így lehet csak bol­dog karácsonyunk, de — el­múlik az ünnep s a kará­csonyfa díszekkel együtt el­­fonyadnak a jó érzések is, amiket ünnepi ruha gyanánt vettünk magunkra, csak dí­szes külsőnek. Az a karácsony lesz csak, lehet csak olyan ünnepien boldog, ahogyan ezt Jézus Krisztus születésnapjának évfordulója igényelheti, ahol a karácsonyfa körül szeretet­teljes szándékok és jóra, se­gítésre vezető akaratok lo­bognak fel a színes gyertyák mellett. Ahol nem vert aranyból ragyog a fa tetején a csillag, hanem ahol a szi­vekben gyulladnak fel szere­­tettüzek, testvérsegitő biz­tatással. Nem csoda, nem csoda, ha az asszony, az anya nem va­lami könnyen bírja ezt a szörnyű kötelességet: meg­változtatni az egész világot. De bírni kell 1 De próbálni kell. Kedves magyar asszony­testvérem, nem hozott még nekünk elég gyászt, nyomo­rúságot és sírást a háború?, Gondoljunk csak vissza, nem is messzire. Hiszen alig van magyar család, ahol ne lett volna hősi halott. Próbáljuk csak elképzelni, mi lenne, hogy lenne, ha nem lett vol­na háború Magyarországon. Ne vegyen a fiának, uno­kájának háborús játékot kedves asszonyom. És a ka­rácsonyfa alatt beszéljen ne­ki egy kicsit az ünnepi áhí­tatában arról, hogy embert segíteni mindennél elsőbb kötelesség és a háború bűn, biin, bűn, emberölés, gyil­kosság. Boldog karácsonyt kívá­nok mindenkinek, aki a ka­­ráncsonyra kivirágzóit sze­­retetet és jóságot megtudja tartani ünneputánra is. Mert úgyis csak azoknak lehet igazán boldog karácsonyuk. Fülöp Ilona. Dance Xmas Nite DECEMBER 25, 1937 FOR THE BENEFIT OF THE VERHOVAY ATHLETICS OF BRANCH 396. at U. M. W. of A. HALL, Jacobs Creek, Pa. Introducing CHUCK SEVER and his twelve piece band Admission; Ladies 25 cents Gentlemen 40 cents Come to Jacobs Creek on Xmas Nite for plenty of enjoyment

Next

/
Thumbnails
Contents