Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1937-12-09 / 50. szám
8-ik oldal December 9, 1937, Verhoimok/apio ■■ A verhovay Segély Egylet tagjai közül, akik az utolsó két év tagszerzési versenyében olyan szerencsések voltak, hogy dijakat nyertek, jártak Kecskeméten és a hozzátartozó Bugac pusztán. Bugac: ismert kiránduló helye Magyarország idegenforgalmának. Puszta. Nem olyan hatalmas, mint a Hortobágy, nem látni olyan végtelenbe, délibáb ee ejti bámulatba a kirándulót, mégis sokkal több idegen fordul ott meg, mint Hortobágyon. Oka: közelebb van a fővároshoz, de ezenfelül az is, hogy boszorkányosán ügyes emberek intézik Bugac idegenformát. Tehetséges és szorgalmas Kecskeméti újságírók Dr. Horváth Ödön vezetésével, akik értik a módját a szervezőinek és ismerik a kirándulók lélektanát. Tudják, mit keresnek a magyar pusztában és azt nyújtják is azoknak, akik ott megfordulnak. • f I Kitűnő nyárson sült csirkével és tüzes magyar borral szolgálnak, válogatottan szép magyar lányok felszolgálásában, cigányzene mellett. Kell ennél több a turistának? Bugacon minden turista jól érzi magát és rendszerint az történik, hogy mikor el kellene onnan jönni: nem akarnak mozdulni. Ez történt a nyáron is, amikor a Verhovay csapat ott járt. Battonyáról jöttek oda a Verhovay fiatalok, ahol két nap és két éjszaka mulattak, Kecskemétre holt fáradtan érkeztek — Bugacon azonban mindenki elfelejtette a fáradságot, álmosságot, mikor a cigány rázendített a ropogós csárdásra elmúlt az álmosság, elmúlt a fáradtság. És mikor indulni kellett: bizony volt dolga Bence János főtitkárnak, mig össze tudta szedni a társaságot. Mondom, a kiszolgálást válogatottan szép magyar lányok végzik, J— akik közül" 1935-ben egy amerikai magyar fiú megtalálta szive választottját. Azóta jönnek és mennek Odgen, N. J. és Kecskemét között a levelek és ezidén már az odgeni mama meg is látogatta fia választottját a gyönyörű Mariskát és ha Isten is úgy akarja a jövő évi Világkongresszusra ismét itt lesz az o-dgeni fiú, hogy oltár elé vigye szive Mariskáját! * * Bugac tehetséges vezetői 'tudják, hogy nemcsak férfiak látogatják Bugacot, hanem lányok is és igy gondoskodtak persze arról is, hogy a szivek is megmozdulhassanak a bugaci kirándulások alkalmával. Válogatott deli legények csikóskodnak ott, vagy hajtják azoknak a kocsiknak lovait, melyekkel a közönséget a pusztára szállítják. És aztán ha táncra Jkerül a sor, ropják a friss, vérpezsdítő csárdást a vendég hölgyekkel, legyenek azok franciák, angolok, vagy amerikaiak. Megtanítják nagyon hamar a tüzes táncra az idegen kisasszonykákat. Az ' egyik deli legény Árva Tóth Mihály filmbálványokat megszégyenítő népszerűségre tett szert, de a többi legény se panaszkodhat, gyakran búcsúznak az idegen hölgyek erős kézszoritással és mély szembenézéssel tőlük. Az egyik legénynek meg úgy látszik: feleséget, még hozzá gazdagot hozott az idei nyár. DUBECZ PÁLNAK hívják a jó kiállású hatalmas szál legényt, aki elcsavarta egy német kislány fejét. Leipzigből, Németországból jött Bugacra WALTER MARGIT, akit Dubecz Pali úgy, megforgatott, hogy nem tudja azt elfelejteni — és megtanult szótár segítségével egy kicsit magyarul is, hogy levelet Írhasson Bugacra az ő Palijának. 17 éves a kis németlány, Dubecz Pali meg 20, innen a katona soron. Pali apja gazdaember, szép darab földjük van, Walter Margit papája meg hentesáru gyáros. Persze: furcsa leveleket szerkeszt szótára segítségével a szerelmes szivü kis németlány, de Pali megérti belőle, hogy mindörökre szivébe zárta őt a leipzigi Margitka. Az egyik levele igy hangzik: “Szivyobban Pál: Tied szeret kép áll előttem nekem, mégpedig én neki soká, soká bont tied jó hűséges szem néz. Helyettem vagy te senki szegény csikós Németország ismer nem szegény meg gazdag, p ad senki különség. . .” és igy tovább két egész oldalon keresztül, az aláírás pedig igy hangzik: “Üdvözöl téged szivbelső tied Margót.” Fényképet is küldött, erre meg ezt irta: “Gyönyörű igazán volt tied szép pusztád.” És most már jönnek és mennek szorgalmasan a levelek, Margót úgy látszik szótára segítségével pontosan megérti Pali magyar leveleit. Dubecz Pali életében tehát beköltözött egy leipzigi német kis lány és ma már a német szülők is Írtak levelet Bugacra. Azok nem idegenkednének attól, hogy a deli magyar legény legyen a vejük: sőt olyasmit is Írtak, hogy eladnák leipzigi hentesárugyárukat és ők maguk is Kecskemétre költöznének és itt alapítanának gyárat és szállítanák a jóféle magyar hentesárukat Németországba. A baj ott van, hogy Pali most állt sor alá és előbb le kell szolgálni katonaéveit. Mégis irta őszintén a német kis lánynak, hogy ha megvárja, mig ő leszolgálja a katona éveket — magyar menyecskét csinál belőle. De neki kell Kecskemétre jönnie, mert ő nem megy Németországba. Nem hagyja itt a pusztát! Most a német kislányon múlik, hogy tud-e két esztendőt várni az ő Palijára?! * * így születnek a gyönyörű bugaci pusztán a romantikus szerelmek. Odgen, N. J.-ből eljön egy Amerikában született magyar fiú és örökre rabul ejti szivét egy bugaci helyre Mariska, Németországból idekerül egy 17 éves TEL Most már igazán itt van, nyugodjunk bele és igyekezzünk megbarátkozni a téllel. Próbáljuk elhitetni magunkkal, hogy még ma is a Télapó érkezett meg vele, aki valamikor képeskönyveinkben volt, az a barátságos Tél-apó, aki nem zordon ellenségünk, hanem nyájas barátunk. Tudom, nehéz ezt elhitetni magunkkal, mintahogy nincs is annál nehezebb, mint gyermekségünk álmait és örömeit átmenteni felnőtt korunkba és lelkűnkbe. A tél is ezek közül az álmok, örömök közül való. Aki eg)"kor ugy jött hozzánk, mint kedves öreg barát, hófehér szakállu, vidáman dörmögő kedélyes nagybácsi, az ma ugy jön, mint sötét ellenség, zsörtölődő, rigolyás kiállhatatlan zsarnok. Álmaink, örömeink együtt öregesznek velünk és még a jobbik eset, ha fiatalon elhalnak mellőlünk, — minden gyermek szereti a telet, de csak igen kevés felnőtt. Ezért halljuk annyiszor és mondjuk magunk is: valamikor régen még a tél is más volt! Dehogy a tél volt más, mi voltunk mások. Ezért mondom, ha türelemmel akarjuk viselni és meg akarjuk találni benne annak a sok örömnek egy parányát, amelyet a tél még “apó”-korában adott mindnyájunknak, nem neki, hanem nekünk kell visszaváltoznunk. Ő, a tél, ma is az a nyájas öregapó, aki akkor volt, vagy akkor sem volt az és ma sem, de ha újra barátságot akarunk kötni vele, közeledjünk hozzá azzal a gyermeki lélekkel, amellyel őt is, mint a világ minden dolgát, valaha szemléltük és szerettük. Lássuk mesének, mint akkor, amikor még igazán nem volt ő sem más, csak mese; lássuk ajándékozókedvü öreg nagyapónak, mint akkor, amikor még ő is csak ajándékozni tudott, mint minden egyéb a világon, nézzünk arcába és lássuk benne maguíikat gyermekeknek. Esőben, ködben, szélben, hóban, fagyban ne érezzük, csak azt, ami otthonos és meghitt gyermeki varázs benne és tegyünk ugy, mintha észre sem vennők, ha gyötörni akar. Talán az egész élet más volna, ha az ember meg tudná őrizni magában a gyermeket, aki volt, a gyermeket, aki semminek nem érzi súlyát és mindenből csak azt látja, ami álom, öröm és játék benne ... (P. H.) szöszke Margót, aki nem tudja elfelejteni a szép száll, erőskaru Dubecz Palit.. . Jövőre: ki tudja honnan vetőinek majd ide uj fiatalok, akiknek románca kivirul majd a bugaci pusztán. Talán: épen a Verhovay fiatalok szivében fakad az uj szerelem, akik a jövő nyáron is eljönnek és Bugacot is biztosan felkeresik. Hogy felejthetetlen élménnyel gazdagodjanak. Fáy Fischer Andor A VIHARSAROK tilos könyv lett Romániában is. Tilos a “Futóhomok” is és tilos “A néma forradalom” is. Féja Gézát és Kovács Imrét — Erdei Ferenccel együtt — a román kormányzat is indexre tette, könyveiket állam ellenes könyveknek minősítette. Azt értjük, hogy a román bojárok kormánya veszedelmes könyvnek nyilvánítja ezt a három könyvet. Hogyisne! A falukutató irók a szebb és jobb Magyarországot tűzték ki céljukul és programjuk a szociális igazságosság vonalába esik. Románia semmitől sem fél jobban, mint attól, hogy egy szociálisabb szellemű, demokratikus Magyarország keletkezzék, egy ilyen szomszédságnál félelmetesebbet a román reakció el sem tud képzelni. Ez élő és ható irredentizmus volna a számára. Jó, ezt értjük. Csak azt nem értjük, hogy a magyar reakció egyszer már miért nem eszmél rá arra, hogy az elcsatolt részek magyarságára milyen óriási vonzóerőt gyakorolna egy viharsarok nélkül való, szabad, demokratikus Magyarország? (Népszava, — Bpest.) ARAD MEGYEI BIRTOKÁT eladta gróf Károlyi Gyula. A mácsai főúri kastélyba román urak költöznek. Az egykor hatalmas uradalomból különben nem sok maradt, mert a román agrárreform során legnagyobb részét kisbirtokká aprózták. Persze román parasztokat telepítettek a nagybirtok földjére. Ha a román agrárreformot megelőzte volna egy igazi mélyreható magyar földbirtokreform, akkor az aradmegyei Károlyi-birtokon is magyar parasztok élnének és kérdés, hogy odajutottunk volna-e, ahol ma vagyunk. A VILÁGOT SE EGY NAP ALATT teremtették, ahoz is idő kellett! Idő kell ahoz is, hogy a hajójegyes tagszerzési versenyünkben eredményeket érhessen el. Éppen azért ne halogassa a dolgot, hanem jelentkezzen •azonnal a versenybe! KONZULI KERESTETÉS Az alant felsoroltak felkéretnek, hogy saját érdekükben vagy személyesen vagy irásbelileg jelentkezzenek a clevelandi m. kir. konzulátus hivatalos helyiségében. Hivatalos órák 9-től 1-ig. Novakovics József, Pécs, Devon, Pa. Skrapits János, Szombathely, Northampton, Pa. Stark József né, szül. Barta Szerina, Olcsvaapáti, Cleveland, O Juhász Jánosné, szül. Kertész Borbála, Kisvárda, Doylestown, Pa. Özv. Nagy Benjaminné, szül. Molnár Margit. Nagy Erzsébet, Nyíregyháza, Cleveland, Ohio. Halász Pál, Sajóivánka, Farmdale, Ohio. Verger András, Mór, Hamtramek, Mich. Csók Jánosné, szül. Tóth Mária, Vitány, Detroit, Michigan. Pances Antalné, szül. Jávorszki Teréz, Szekszárd, Detroit, Michigan. Opre Antalné, szül. Szopkó Mária, Tárcái, Ragland vagy Puritan Mines, W. Va. Kovács Imre, Mezőkövesd, Detroit, Mich., vagy Columbus, O. Pesti Pál, Gyönk, Cleveland, Ohio. Mreska József, Orosháza, Mansfield, Ohio. Becsey Károly, Kántorjánosi, Detroit, Mich, vagy Cleveland, O. Laksies Vincze, Felsőoszkó, Detroit, Mich. Rimay Györgyné, szül. Kovács Zsuzsanna, Göncz, Detroit, Mich., vagy Cleveland, Ohio. Poproczki András, Sid, Akron, Ohio. Filek István és Ladányi András, Disznóshorváth, Cleveland, O. Gombossy Artur, Eger vagy Budapest, Cleveland, Ohio. Kosa Mihály, Tiszadada, Detroit, Michigan. Teszár János, Kesztők, Cleveland, Ohio. Csinádi József, Magyarrégen, Cleveland, Ohio. Szolga Pál, Pácsin, Detroit, Michigan. Kokrák András, Kállószengén, Detroit, Michigan. Ladamérszki János, Vatta, Cleveland, Ohio. Glaser Edvárd, Nagyvárad, Cleveland, 0. vagy Detroit, Mich. Borsos István, Porszombat, Wlatt, W. Va. Szlavikovics Péter, Baja, Detroit, Michigan. Varga András, Bethlenháza, Detroit, Michigan. Tasnádi János, Tenke, Cleveland, Ohio. Gerencsér Ignácz, Vép, Cleveland, Ohio. Korcsok István Békéscsaba, Gary, W. Va. Makray Pál, Nyírbátor Bálint Jánosné, szül. Németh Erzsébet, Csehiszőlőhegy, Cleveland, Ohio. Koncz Gyula és Imre, Fábiánház, Cleveland, Ohoi. Mészáros József, Mikola, Henlawson, W. Va. Vass István, Sárospatak, Ohio. Kun László, Komárváros, Willoughby, Ohio. D. Oláth Mihály, Kesznyétén, Millfield, Ohio. Soltész Károlyné, szül. Bodnár Erzsébet, Füzér, Lafferty, Ohio. Sólétormos Péter, Ómalomsek, Lorain, O. Magyar János, Kapuvár, Columbus, Ohio. Vass Lajos, Gegény, Phillipps, W. Va.
