Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1937-12-09 / 50. szám
4-ik oldal December 9, 1937« Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n. Printed by STATE PRESS, 7 E. Bucbtel Ave., Akron, Ohio PUBLISHED WEEKLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Editors: BENCZE JANOS és RÉVÉSZ KALMAN, Szerkesztők EDITOR’S OFFICE — SZERKESZTŐSÉG: 348 FOURTH AVENUE, ROOM 805, PITTSBURGH, PA. AH articles 'and changes of address should be sent to the VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION, 345 FOURTH AVE. PITTSBURGH, PA. MINDEN, A LAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CIMVÁLTOZAS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION, 345 FOURTH AVE. PITTSBURGH PA. küldendő ’ SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada $1.00 a year Foreign Countries $1.50 a year Advertising Department (Hirdetési iroda): P. 0. Box 7. — Woolsey Station — Long Island City, N. Y. Entered as second class matter January 2, 1937 at the Post Office at Akron, Ohio, under the act of March 3, 1879. H ALÁSZG AT ÁS KÖZBEN Irta: KEMÉNY GYÖRGY A MAGYAR NÉP FIAI LEGYEN-E KATOLIKUS ÁRVAHÁZ ÉS AGGMENHELY? Közli: GRÓSZ FERENCZ — a “Little Flower” intézet aggpapja A katolikus lapokban, — főleg a Magyarok Vasárnapjában ■— legutóbb tájékozatlanságra valló hozzászólások jelentek meg, melyek arról vitáztak: Legyen-e amerikai magyar katolikus árvaház és aggmenhely, vagy sem? Legyen-e ilyen intézményünk? — Szalmacséplés: — Legyen-e? Hiszen megvan: az egyik Detroitban a Szent Erzsébet Árva- és Aggmenház, a másik itten, Philadelphia tőszomszédságában Darbyban és én is annak egyik aggja — valódi aggpapja vagyok. Ezen intézmény az Isteni Megváltóról nevezett magyar nővérek tulajdona és azok kezelésében van, tehát intézményes örök élete emberi számítás szerint biztosítva van. A már itt elhelyezett aggok és árvák gondozásával tizennyolc nővér szorgoskodik már most is. Ezen intézet Kis Terézkéről van elnevezve, mert ezen kedves szentnek védelme alá van helyezve. — Hivatalos neve, mely alatt Ő Eminenciája a philadelphiai bibornok-érsek azt ez év junius 6-án felszentelte: THE LITTLE FLOWER INSTITUTE — DARBY, Pa. Ezen intézményben helyezi el a Verhovay Egylet-ie katolikus tagjait, kik aggmenhelybe kívánkoznak. És mielőtt a Verhovay Egylet főtisztikara ezt megtette, tüzetesen átvizsgálta ezen intézetet tetőtől-talpig. — Ezen intézmény legalacsonyabb árszámitás szerint egy millió dolláron alul nem építhető fel és nem parkírozható és mégis csak ötvenezer dollár rajta az adósság, tehát kevesebb, mint sok magános hitközségben. Ennek parkja egymaga állandóan szórazkoztató az aggok és árvák részére. Ezen intézet istállói — gazdasági épülete maga is egy kis vagyont ér. Itt magában az intézet iskolájában kapják árváink a mindennapi iskoláztatást minden osztályban. Itt az intézet tőszomszédságában van a Mercy-hospital, melyben betegség esetén aggjaink és árváink a leggondosabb ápolást kapják, hiszen hat nővérünk innen is teljesít ápolónői szolgálatot; és remény van arra, hogy csakhamar átveszik nővéreink teljesen az ápolói szolgálatot. Az intézetnek van szép hat épületje. A főépületnek van 79 szobája és terme, is kolatermei és 14 nagy fürdőszoba. A birtokon kényelmesen lehet 200 árvát és 100 aggot elhelyezni, azonfelül bármikor tiz látogató vendéget és öt-hat üdülő, pihenő és látogató papot. És ilyen közintézményünkről nem akarunk tudni?! — Vitatkozunk: Legyen-e, vágj nem, árvaházunk és aggmenhelyünk, mikor az megvan. Sőt azt még a mindent látni és tudni akaró Shvoy püspök ur előtt is véka alá rejtettük, holott azt mint a hegyre épitett várost büszkén kellett volna bemutatnunk. Katolikus Magyar Testvéreink: Tanuljunk református testvéreinktől. Négy denominationra — felekezetre szakadva Ligonieri közintézményük támogatásában egyek, pedig az övéknél sokkal szebbet, sokkal értékesebbet adott nekünk, katolikus magyaroknak az Úristen különös jósága: — a Kis Szent Terézke Árvaházat és Aggmenhelyet. Paptestvéreim! Híveink! Ha eddig ezen érdemes intézetről nem tudtunk, azt nem támogattuk, vagy ha igen, nem tehetségünk szerint, — akkor ezen sorok olvasásakor jósziwel küldjék nemes adományukat e cimre: LITTLE FLOWER INSTITUTE, DARBY, PA. }T)itys and uses Christmas Seals MORE WEEKS TO SHOP Valamikor a régi, jó időkben, amikor az emberevést lekaszáló yilágháboru nem tette még tönkre az álmodozó, emberi lelkeket: sok mindenféléről álmodoztunk mi, idegen útfélre kivetett magyarok. A világháború óta azonban alaposan megváltoztak az emberek és különösen is megváltoztak a magyar föld fiai, akiket forgáccsá faragott a trianoni kétbalkezüség. Hajdanában, amikor még újságom volt, a fenti cimen szoktam sorokba rakni azokat a gondolatokat, amiket halászgatás közben horgásztam ki a lelkem mélyéből. Most már nem igen halászgatok a hallgató vizeken, most már nem figyelem a vizimadarak beszédét és repülését. A negyvenesztendős küzdés után , magamra hagyottan remetéskedem és már csak a lelkem vizein halászgatok. Egyébként a régi időben sem elsősorban a halak érdekeltek, mint inkább a vizek, a tájak szépségei és azok tanulmányozása közben buggyantak fel a különféle gondolatok a lelki vizek tükrén. Most már csak igy idebent, behunyt szemekkel nézek bele a zakatoló világban, az önmagukkal is meghasonlott emberek leikeibe, így a nagy egyedüllétben a réginél is sokkalta nagyobb lelki gyönyörűséggel olvasgatom azon magyar Írók írásait, akik a magyar föld egyszerű fiának csodálatos megértésével és meglátásából fakadó szeretettel a világirodalom legértékesebb gyöngyeit szedték füzérbe. Sokszor elolvastam már, de mindig újra olvasom és egyre jobban gyönyörködöm a magyar nép alapterméezetének legkiválóbb ismerőit és az egyszerű nép lelkében található kincsek leggondosabb értékelőit: Gárdonyi Gézát, Tömörkény Istvánt, Mikszáth Kálmánt és az újabbak közül Tamási Áront, aki a székely nép lelkének emelt szobrot “Lélekindulás” cimü könyvében. És erre a könyvre mi, amerikai magyarok, csak annál büszkébbek lehetünk, mert Tamási Áron egydarabig itt élt közöttünk Amerikában és könyvének egy részét is itt irta meg közöttünk. Amig Gárdonyi Géza, az egykori egyszerű, magyar tanító, mesteri tollal Írja meg “Az én falum” cimü köteteiben a dunántúli magyar külső és belső megnyilatkozásait és emberi értékeit, addig “Tökörmény István” Gerendás szobákból” és egyéb könyveiben a Tisza-vidék magyarjainak emel szobrot az irodalomban. Mikszáth Kálmán a “Jó palócodban és egyéb könyveiben a palócvilág képeit festi meg mesteri módon. Tamási Áron pedig, amint előbb említettem: a székely lélek mesteri magyarázója. Nem pusztán a fajtáját szerető magyar szólal meg bennem akkor, amikor azt állítom, hogy soha semmiféle népet nem Írtak meg ilyen csodálatos módon, mint ahogyan megirták és leirták a magyar népet a fentemlitett könyvekben. Csak az a kár, hogy a magyar nyelv testvértelensége miatt ezek a klasszikus Írások csak miközöttünk mozognak és nem mentek be eddigelé a világirodalomba, hogy bámulatot váltsanak ki az egész miveit világon és mindenféle nációval megszerettessék a jobb sorsra érdemes magyar népet. Ha ezeket az írásokat megfelelő módon kiválogatva ugyancsak mesteri módon lefordítaná valaki bármely világnyelvre: óriási szolgálatot tenne nemcsak a magyar irodalomnak, hanem egyben az egész emberiségnek is. Ha évek óta nem ringatnám az egyre hangosabban sirdogáló gondok bölcsőjét, akkor talán nekifognék és lefordítanám angol nyelvre ezeket az irodalmi gyöngyöket. Mert csudálatos kincsek rejlenek a magyar nép lelkében, amelyhez hasonló nótateremtő lélek nincs többé a világon. Csak az a kár, hogy ezek a kincsek vajmi ritkán nyilatkozhatnak meg s el kell pusztulniok annélkül, hogy közkincsekké váljanak. Az utóbbi száz esztendő irodalmi és művészi nagyságainak legkiválóbbjait a nép adta Magyarországnak: Petőfi Sándor, Arany János, Gárdonyi Géza, Munkácsy Mihály és Fadrusz János mind-mind az egyszerű, magyar nép fiai voltak, akik világviszonylatban is a klasszikus értékek közé számítódnak. De hány Petőfi, Arany, Munkácsy, Gárdonyi és Fadrusz pusztult el csifájában azért, mert a viszonyok miatt nem nőhetett meg? Csak nemrégiben olvastam lelket rengető bánattal egy magyar újságíró jelentését a magyar föld egy részéről. A jelentés szerint azon a vidéken vannak olyan gyerekek, akik életükben eddig csak mezítláb jártak, akik a cukrot hirből sem ismerik, akiknek mérföldeket kell megtenniük, hogy az ábécé titkait megtanulják, de akiknek arra már nem telik, hogy egy-egy krajcáros “tékát” szerezhessenek. Hát hogyan kerüljenek ki ezekből az újabb Petőfik, Munkácsyk vagy Fadruszok? Amikor tizenegy esztendővel ezelőtt Magyarországon jártam és harminc esztendei távoliét után végigjártam a megtépett, magyar földet: sok mindenféle emberrel találkoztam az országjárás közben. De különösen is feljegyeztem magamnak egy kiváló magyart, aki a tanítás terén a legkiválóbbak egyike, aki pap és egyetemi tanár s egyben a magyar nép nemeslelkü barátja. Ez a nagyszerű ember mondotta nekem a következőket: “Magyarországon mindaddig nem lesz igazi rend, amig az egyszerű magyar nép tanult fiai nem vehetik kezükbe az ország ügyeinek intézését.” Nagyszerű mondás ez, amiben óriási igazságok lakoznak. De a trianoni kétbalkezüség következtében megnyomorodott ország miként fordítson annyit a magasfokú népnevelésre, amennyit fordítania kellene? Meg azután miként segíthetnek magukon a magyar föld egyoldalú birtoklása mellett a földhöz ragadtak, a Földnélküli Jánosok? Valamikor az kóválygott az eszemben, hogy mi amerikai magyarok álljunk össze és a háborúban elesett egyszerű magyar apák árváinak legalább egyrészét mi iskoláztassuk, ha észbeli tehetségüknél fogva érdemesek a meszszibbmenő iskolázásra! De közbe jöttek a saját magunk bajai és bizony szólni is alig mertem erről a tervről, ami talán álom volt, de legalább szép álom. Maholnap nálunk is útra kelnek már a fecskék és a darvak. Lombhullatás előtt áll az amerikai magyarság fája és nagyobbméretü tervekre már talán nem is vállalkozhatnánk, de azért valamicskét mégis csak megtehetnénk, ha egyebet nem, akkor legalább azt, hogy az egész amerikai magyarságra kiterjedő gyűjtéssel összehoznánk annyi cipőt, ruhát és másegyebet, hogy a kemény tél alatt úgy a hogy: felöltöztessék abból azokat a mezítlábas gyerekeket. Meg azután összehozhatnánk egypár garast is, hogy legalább tékát, palavesszőt és tintát 1 kapjanak azok a kis, magyar szegények, akik között ott rejtőznek a jövő Magyarország nagy Írói és művészei. Ez már nem is annyira lehetetlen, ezt még a lombhulló fa is ki tudná termelni magából. Hát ezeket a különös gondolatokat halászgattam ki a lelkem vizeiből most a havat hullató decemberben, amikor kis és nagy gyerekek annak születési ünnepét várják, akinek neve: Szeretet. KÉRELEM FÜLÖP JÁNOS, pittsburghi kerületi szervezőnk arról értesíti e helyen tagtársait és mindazokat, akik a Verhovay ügyek iránt érdeklődnek, hogy címét megváltoztatta s az jelenleg: 240 Langley Ave., N.S. Pittsburgh, Pa. Telefonszáma: CEDAR 5309. Kéri tehát, hogy ezen címét használják levelezéseik alkalmával, vagy hívják fel telefonszámát! Dance Xmas Nite DECEMBER 25, 1937 FOR THE BENEFIT OF THE VERHOVAY ATHLETICS OF BRANCH 396. at U. M. W. of A. HALL, Jacobs Creek, Pa. Introducing CHUCK SEVER and his twelve piece band Admission: Ladies 25 cents Gentlemen 40 cents Come to Jacobs Creek on Xmas Nite for plenty of enjoyment
