Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1937-12-02 / 49. szám
4-ik oldal 1937 december } Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n. Printed by STATE PRESS, 7 E. Buchtel Are., Akron, Ohio PUBLISHED WEEKLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Editors: BgNCZE JANOS é» RÉVÉSZ KALMAN, Szerkesztők EDITOR’S OFFICE — SZERKESZTŐSÉG: 34S FOURTH AVENUE, ROOM 805, PITTSBURGH, PA. All articles and changes of address should be sent to the VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION, 345 FOURTH AVE. PITTSBURGH, PA. MINDEN, A LAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CIMVÁLTOZAS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION, 345 FOURTH AVE. PITTSBURGH PA. küldendő SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada $1.00 a year Foreign Countries $1.60 a year Advertising Department (Hirdetési iroda): P. O. Box 7. — Woolsey Station — Long Island City, N. Y. Entered as second class matter January 2, 1937 at the Post Office at Akron, Ohio, under the act of March 3, 1879. A MARXI TISZTA SZOCIALIZMUS Az elmúlt nyáron volt hét évtizede annak, hogy KARL MARX, az üldözött forradalmár, befejezte korszakos jelentőségű munkájának, a “KAPlTAL”-nak első kötetét. Marx akkor valóban hangya szorgalommal gyűjtötte az anyagot és vizsgálta a kapitalista társadalom természetét, kereste jelenségeinek magyarázatát, hogy a jelenségekből társadalmi szükségszerűségeket'állapítson meg és hogy a társadalom szerkezetét ép oly egyszerűvé és érthetővé tegye a politikus, az államférfiu, a szociológus számára, minj amilyen az orvosok számára az emberi szervezet, vagy a természettudós számára a szerves élet. így tanultuk ezt valamennyien, akik közgazdaságtanból érettségiztünk, avagy oly élettapasztalatokat szereztünk munkástársadalmunk égető problémáinak állandó tanulmányozása és vizsgálgatása közben, mely túlszárnyal bármilyen érettségi vizsgát is. Kari Marx újságíró volt s mint ilyen később a munkásosztály szellemi vezére lett. Hetven esztendővel ezelőtt, midőn nagyszerű müve a “Kapital” megjelent, Európa épen a nagy felfedezések korának küszöbén állott. Akkor építették a nagy vasutakat Európában és az óceánjárók akkor keltek útra Amerika felé. A gyáripar bár gyermekcipőben járt még, — de gyors lépésben haladt előre a maga hóditó utján, hogy ép oly gyorsan megteremthesse a modern kapitalizmust, mely aztán egyszerre útjába állott a felfedezések és találmányok gyors iramának. Hogy miért tette ezt? Megfelelt erre egy amerikai mérnök, aki azt mondotta, hogy a földön élő emberiség belefulladhatna a jólétbe, annyira fejlesztettük ma már termelőképességünket és annyira birtokában vagyunk a javaknak és munkaeszközöknek. De ennek a megvalósítása minden eddigi forradalmat felülmúlna és megváltoztatná egész társadalmi rendünket. A modern kapitalizmus (melynek hazája lett lassanlassan az egész világ) kiadta tehát az "állj!” vezényszót, melyhez igazodni kellett a tőkének minden kapitalista rendszerű államban s a haladás is gyorsütemben csak olyan irányban haladhatott, mely területen azt a modern kapitalizmus megengedte. Céljait pedig sohasem tévesztette el. Egyik közírónk nagyszerűen jellemzi egyszerű és világos céljait a kapitalizmusnak, mely elsöpörte az eléje torlódó akadályokat, kifejlesztette a nemzeti önállóságot, nemzeti kapitalizmus megteremtésével, hogy azután ezt s feloldja és beleillessze a nemzetközi tőkés termelő rend keretébe. Sohasem volt világosabb, mint napjainkban, hogy a tőkések nemre, fajra, felekezetre és nemzetre való különbség nélkül egyazon érdeküket ismerik föl és ennek közös védelmét könnyűszerrel teremtik meg. Ebben a törekvésben nem zavarja őket semmiféle tradíció. Marx “Kapital”-járól sokan helytelenül vélekedtek, sokan agyonhallgatták, sokan cáfolták és sokan szidták, — sőt még ma is kevesen vannak, akik teljes egészében ismernék a marxi tiszta szocializmust. Marx “Kapital”-ja tulajdonképen nem volt más, mint egy korszakalkotó jelentőségű, tudományos, közgazdasági mii, melyben Marx megvizsgálta az árutermelő társadalmak gazdaságának alapját. Ma már tudjuk mindnyájan, hogy a társadalmak gazdasága tulajdonképen óriási áruhalmazból áll elő. Marx tehát az árut vizsgálta meg s ezen vizsgálata révén eljutott, — mint müvében azt olyan világosan kifejtette, — a társadalmak keletkezésén, fejlődésén keresztül mai társadalmi rendünkhöz. Megvizsgálta ezek keletkezését és kialakulását; megrajzolta a termelés menetét, a társadalmi osztályok kialakulását, a közöttünk lévő ellentétek kifejlődését, a munka és a tőke szerepét, az egész társadalmi rendet törvényszerűségével, egymásra következő változásaival és e változásokból következő szükségszerűségre, azokra az erőkre mutatott rá, amelyek a szocializmus megvalósitására törnek. Hetven esztendővel ezelőtt az ilyen “tisztán látás” szokatlan és rendkívüli jelenség volt. És a “Kapital”nak nagyszerű eszméiről talán senki sem gondolta, hogy gyökeresen meg fogják változtatni a világot. Pedig minden úgy történt, ahogy Kari Marx megálmodta . . . “Amilyen hóditó utat tett meg a kapitalista termelő rend, amilyen mély és erkölcsi alapjait megrenditő válságon esett át, — olyan nagyon terjedt el a földön a szocializmus s egy uj társadalom gondolata és eszméje.” Marx az újságíró örök érdeklődésével, tisztult világnézetével, nagy kitartással =Vírhovayokjhpja— 4 MORE WEEKS TO SHOP és szorgalommal küzdelmes életének legszebb éveiben alkotta meg miivét, melynek igazságai ma még igazabbalc, mint a “Kapital” megjelenésének idejében Szocializmus csak egy van: a marxi tiszta szocializmus, melyről azt kell hirdetnünk, hogy “annak gyökerei a humanizmusban, az osztályelnyomatás megszüntetésére való törekvésbe, a munkásosztály felszabadításáért való harcba nyúlik vissza. Nincs nemzeti, faji, felekezeti szocializmus. Csak szocializmus van, amely emberré teszi a proletárt és fölszabadítását a társadalom fölszabadításával köti össze. Erkölcsi ereje pedig abban rejlik, hogy mindenki, aki elnyomott aki szenved, akinek életét a kapitalizmus a bányákban, gyárakban, műhelyekben, irodákban, mezőkön egyformán színtelenné, szegénnyé, embertelenné tette — a földgömbön élő milliók mind valamennyien a szocializmusban és csak abban látják és láthatják fölszabadulásukat.” Az a Nagy Eszme, melyet Marx hirdetett — s melyet néhány országban a föld alá kényszeritettek — még mindig nem törte ketté a bilincseket bár a marxi tiszta szocializmus már hetven esztendő óta küzd egy szebb, egy igazabb, egy emeberibb társadalomért!! AZ ELSŐ HÁROM HÓNAP “Meg nem állíthatjuk az idők múlását!” — egy szép magyar nóta előbb idézett sora jut eszünkbe most, amikor arról számolunk be olvasóinknak, elsősorban pedig versenyzőinknek, hogy hatalmas tagszerzési versenyünk ELSŐ KÉT HÓNAPJA elmúlt s sorok Írásakor, már a harmadik hónapba érkeztünk el. Gyorsan múlik az idő mindazok számára akik komoly elhatározással és avval a szándékkal álltak versenyzőink sorába, hogy a jövő esztendő folyamán, mint a Verhovay Segély Egylet vendégei meglátogatják Magyarországot. Hiszen a versenyzők részére minden nap számit, minden napnak meg kell, hogy legyen az eredménye. Nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy ebben az esztendőben a versenyzők két csoportba vannak osztva. — Az idősebbek csoportjába tartoznak a 36 éves, vagy ennél idősebb versenyzőink, akiknek versenye 1938. MÁRCIUS 31-ÉVEL záródik. Az e csoportba tartozó 25 nyertes 1938. május 10-ről 11-re virradó hajnalon indul a North German Lloyd uszópalotáján a “Bremen” hajón Európába, mint az első VER HOVAY TÄRSASUTA-nevezett be. A harmadik hónap kezdetén komoly, kérő szóval fordulunk mind két csoportba tartozó versenyzőinkhez: — “Minden napot használjanak fel okosan, hogy minden nap közelebb jussanak a magyarországi úthoz!” ROOSEVELT ÉS A BÜNTETŐ PORTÓ Akármilyen kis összeg is, ZÁS alapját képező csoport. Legutóbbi kimutatásunk óta, a következők neveztek be ebbe a csoportba. 9-ik fiók, Franklin, N. Y. 52-ik fiók, New Brunswick, N.J. Tímár Lukács Mrs., 303-ik fiók, East St. Louis, 111. Fejes Mihályné, 27-ik fiók, Toledo, Ohio. Lawitz Mary, 355-ik fiók, Akron, Ohio. Julius 27-én, a kora hajnali órákban indul a tengeren túlra, a Verhovay MÁSODIK TÁRSASUTAZÁSA, ugyancsak a North German Lloyd másik uszópalotáján, az “EURÓPA” nevű hajón. Evvel a társasutazással mennek, azok a nyertesek, akik a fiatabbak részére rendezett tagszerzési versenyünkben, az első 25 helyre kerülnek. EZ A VERSENY 1938. MÁJUS 31-ÉN ÉR VÉGET, tehát két hónappal tovább tart, mint az idősebbek versenye. Ebbe a csoportba az elmúlt héten, mint uj versenyző, csak egyetlen tagtársunk Sopronyi Irénke, a 447-ik fiók tagja, Dayton, Ohio. az ember mindig bosszankodik, ha olyan levelet kap, amelyen kevés a bélyeg és büntetőportót kell fizetni. — Minél nagyobb ember valaki, annál sűrűbb a levelezése és igy gyakrabban fordul elő, hogy bélyeg nélkül, vagy kevés bélyeggel kap postai küldeményeket. Most olvassuk, hogy Roosevelt, — az Amerikai Egyesült Államok elnöke, ebben az esztendőben eddig 9600 dollár büntetésportót fizetett. Az elnök hivatalbalépésekor kijelentette, hogy foglalkozni kivan minden kéréssel és üggyel, amellyel az államok polgárai hozzá fordulnak. Polgártársaink pedig élnek is az elnök ígéretével, naponta száz és száz levelet intéznek hozzá, a szegényebbek pedig egyszerűen bélyegnélkül adják fel ezeket a kérvényeket. Az amerikai posta azonban nem tesz különbséget egyszerű polgár és a hatalmas ország elnöke között. Rooseveltnek is meg kell fizetni a portódijat. így fizetett az elmúlt esztendőbén 9600 dolárt bélyegre.
