Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1937-11-18 / 47. szám

4-ik oldal \ 1937 november )| VfrhovQ yok JhpjQ Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n. Printed by STATE PRESS, 7 E. Buchtel Ave., Akron, Ohio PUBLISHED WEEKLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Editors; BENCZE JANOS és RÉVÉSZ KALMAN, Szerkesztők EDITOR’S OFFICE — SZERKESZTŐSÉG: 34S FOURTH AVENUE, ROOM 805, PITTSBURGH, PA. All articles and changes of address should be sent to the VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION, 345 FOURTH AVE. PITTSBURGH, PA. MINDEN, A LAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CÍMVÁL­TOZÁS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSO­CIATION, 345 FOURTH AVE. PITTSBURGH PA. küldendő SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada $1.00 a year Foreign Countries $1.50 a year Advertising Department (Hirdetési iroda): P. 0. Box 7. — Woolsey Station — Long Island City, N. Y. Entered as second class matter January 2, 1937 at the Post Office at Akron, Ohio, under the act of March 3, 1879. ÜNNEPELT A SZOVJET UNIO E hó elején háromnapos ünnepet ült Szovjetorosz­­sxág-. — A szovjet Unió születésének huszadik évfordulója volt november 7-ikén. — Ed L. Keen, a United Pressnek moszkvai tudósítója kábeljelentést küldött az amerikai nagy világlapoknak, melyek mind az elismerés hangján emlékeztek meg az ifjú köztársaságról. Emlékezünk még a húsz év előtti időkre, amikor a történelemnek ez az uj korszaka felváltotta a czári Orosz­ország rideg esztendőit 1917 november 7-ikén s az “uj rend” elindult a maga utján ... A régi orosz társadalmi endszerek alapjai és falai pedig teljesen rombadőltek . . . .i azóta — gigászi vajúdás folyik a világon és arra a gyöt­­ő kérdésre óhajtana választ kapni a világ munkássága, ’.ogy vájjon “LESZ-E AZ EMBERISÉGNEK EGY UJ ÚTJA ÉS RENDJE, AHOL MEGLEVŐ EGYENLŐT­LENSÉGEK, .IGAZSÁGTALANSÁGOK MEG FOG­TAK SZŰNNI, AHOL BÉKE, BOLDOGULÁS LESZ S NYUGALMA LEHET A DOLGOZÓ EMBERISÉG­NEK A SZAKADATLAN HÁBORÚK ÉS PUSZTÍTÁ­SOK HELYETT?” Elvitázhatatlanul sok ellensége van a Szovjet Uniónak, Se azok ép oly feszült figyelemmel kisérték a Szovjetnek zt a történelmi húsz évét, mint a világ munkásságának : ma zöme, mely ellensége a maradiságnak és a reakció­­ak. Ezek közé lehet soroznunk a mi demokratikus ér­­olnni, magyar amerikai munkásságunkat is. A húsz esz­­.-ndő határkövénél meg kell hát nekünk is államink s el ell mondanunk a mi véleményünket is félredobva bármi­lyen politikai felfogást, mely nem uralja a mi szivünket so­­isem, mert mi mindent csakis a demokrácia szempontjá­ul nézhetünk és vizsgálhatunk. Mi, akik éber figyelemmel kisértük mindenkor a világ­­. seményeket, láthattuk, hogy a húsz évvel ezelőtt meg­­dult orosz forradalomból nem lett világforradalom és a orradalomnak azóta megtett útja a s zerencsétlenségek s akadatlan sorozatából áll. Diktatúrát teremtett Sztá­­>i és Litvinov s ez az orosz diktatúra a PARASZTOK DEMOKRÁCIÁJÁT akarja megteremteni, anélkül azon­túl, hogy a diktatúra kezelői kiadnák a hatalmat a keziik­­. dől. Azok közül, akik húsz évvel ezelőtt az orosz forrada­­m győzelmével a hatalom birtokába jutottak, csak Szta­­;i és Litvinov maradt az élén. — Ők ma a hatalom birto­­sai, mig a Szovjet egész régi garnitúráját fölfalta a for­dalom: megölte, száműzetésbe, vagy évtizedes börtönbe rgette a diktatúra szeszélyes gyakorlata és az örökös i '/.onytalanság és félelem rendszere. Ez a tény és ez a i. upasz valóság! Oroszország a világ egyhatoda. Nagyhatalom, ka­­í> nai és politikai tekintetben egyaránt. A történelemnek Lgnagyobb kérdőjele marad hát; — mi lesz Szovjetorosz­­rszágból? ? ? — Ez határozhatja meg majd végeredmény­en Európa történetét is, mert Oroszszág jövője Európá­nak szabhat irányt. Erre figyel lankadatlan érdeklődés­=l%HiöMyQkJgpfQ sei köztársasági elnökünk — aki most az összes államfők között a legszivélyesebb hangon üdvözölte a 20 éves Szov­jet Uniót — és egész Amerika is. Ez századunk legsú­lyosabb problémája ... És ez a problémája a tömegek jo­gainak, igényeinek, az önkormányzatnak, az igazi, eleven demokráciának is! ! Az is bizonyos, hogy a czári birodalomból rengeteg emberélet árán egy haladó ország épült ki, amely úgy ipa­ri, mint szellemi téren bámulatos haladásokat mutat fel. .. IGAZI MAGYAR FRONTOT SZERETNÉNK MI LÁTNI! Kemény György-ről, az amerikai magyarság egyik legismertebb költőjéről, ö­­römmel olvastuk az elmúlt napokban, hogy fényes si­kert ért el Magyarországon “VAS ANDRÁS” cimü ver­seskönyvével, melynek tár­gya egy magyar csikós élete, aki az óhazában nem tudja kibontani értékes erőit s át­jön ide Amerikába s szorgal­mával megteremti jövőjét. Könyvének talán a leggyö­nyörűbb helye az, ahol Vas András szájába adja a bizta­tó szót; “Jó emberek hittel legyünk jó barátok S izmos emberséggel fog­junk kezet arra, Hogy jobb kor virradjon a szegény magyarra!” ... S most Kemény György lelkében mintha ismét meg­szólalt volna Vas András önérzetes hangja és izzó lán­goló magyar szive, midőn azt hirdeti, hogy az amerikai magyarságnak igenis nagy szüksége van egy erőteljes frontra, de ez a front nem le­het csak MAGYAR FRONT. . . . “Nem az a magyar front” — írja Kemény, — “amely szolgai meghunyász­­kodással beletörődik min­denbe ; nem az a magyar front, amely az időközön­ként hatalomra kerülők uszályhordójává aljasodik; nem az a magyar front, a­­mely darutollasan, az éme­lyítő külsőségek sarkantyú­­pengetésével akarja kielégí­teni a magyar lelkeket, ha­nem az a magyar front, a­­mely mindig gerincesen, mindig emberül, mindig e­­gész nyíltan száll síkra az emberjogokért, de ez a ge­rincesség, ez az emberül va­ló cselekvés és ez a sikra­­szállás sose feledkezik meg a magyarságról.” “Ilyen magyar frontot gondolok én, ilyen magyar frontban hiszek én és velem együtt hisznek azok, akik a világjárás göröngyös utain se feledkeztek meg magyar­ságukról és arról a köteles­ségről, amivel az őket szülő nemzetnek tartoznak. Tud­juk. mi azt jól, hogy Magyar­­országon nem rózsásak az állapotok. Azt is tudjuk, hogy a kenyértelenül és az emberjogok teljesssége nél­kül tengődő magyar népmil­liók sorsán változtatnia kell a magyar szülőhazának. És ezt bátran, de a jótakaró ma­gyar testvér szeretetével a­­karjuk megmondani: nem Párisban, nem Prágában, hanem Budapesten és pedig egyenesen azoknak, akiknek kezébe van letéve a magyar nép sorsa.” “Ezt tartom én, ezt tart­juk mi megmondásnak. Mert az ilyen megmondásban test­véri szeretet van, mert az ilyen megmondáshoz erköl­csi bátorság kell és mert az ilyen megmondásnak foga­natja is lehet akkor, különö­sen is akkor, ha az igazsá­goknak szembe való meg­­mondását a segíteni hajlandó jóakarat és tettrekészség ki­séri a megmondok részéről.” “Ha az amerikai magyar­ság ilyen magyar fronton é­­gyesiil, akkor sokat használ­hat a keservesen vergődő magyar népmillióknak és egyben annak a szülőhazá­nak is, amely most csaknem reménytelenül küzd a tria­noni gazság következtében a megmaradhatásért.” “Egy ilyen Magyar front sok-sok derék, bátor és jóin­dulatú katonára számíthat Magyar-Amerikában.” * * * Az ily módon elképzelt “MAGYAR FRONT” tulaj­donképen meg is alakult már Washingtonban, országunk fővárosában e hó 3-án, mi­dőn nagy magyar egyesüle­teink vezetői kimondották közös értekezletükön, hogy NAGY AMERIKAI MA­GYAR CÉLOK SZOLGÁ­LATÁRA EGYESÍTIK E­­REJÜKET. Az értekezlet­ről beszámoltunk a múlt hé­ten mi is a Verhovayak Lap­jában s minden reménysé­günk meg van immár arra, hogy legközelebb nemcsak mi, hanem kiagyar Amerika összes lapjai is irni fognak arról az IGAZI “MAGYAR FRONT”-ról, amely valóban minden tekintetben joggal fogja képviselni az amerikai magyarság összeségét! PITTSBURGH, PA. 12-ik fiók Sikerült táncmulatságot rendezett október 23-ikán s annak tiszta jövedelme a fiók döntése szerint, a Ma­gyar Vörös-Kereszt javára lesz beküldve. VERSENYZŐINK FIGYELMÉBE* Minden nap a levelek egész tömege érkezik be ver­senyzőinktől, melyekben a versenyt illetőleg bizonyos részletek után érdeklődnek. Mivel a kérdések nagy ré­sze egyforma, itt a nyilvá­nosság előtt adjuk meg vála­szukat. Sokan azt szeretnék tudni, hogy a versenyben számita­­nak-e az olyan uj tagok, aki­ket nem a versenyző vett fel, csupán a versenypontokat engedték át részére. Benne van a versenyfeltételek kö­zött erre a kérdésre a válasz. Ha valaki, a verseny tartama alatt, uj tagot szerez, a ver­senypontokat átengedheti annak a versenyzőnek, aki­nek akarja. Egész természe­tes, hogy a versenypontolc átengedése csak akkor jelent valamit, ha az uj tag, a ver­seny zártáig legalább hat havi diját befizeti. Többen az iránt érdeklőd­nek, hogyha a március utol­só napján záródó verse­nyünkben, nem lesznek a nyertesek között — folytat­hatják-e a versenyt május 31-ig? Az idősebbek verse­nye március 31-ével lezárul s az addig elért eredmények alapján lesznek megállapítva a nyertesek. Természetes te­hát, hogy az idősebbek cso­portjába tartozó versenyzők március utolsó napjával be­végezték a munkájukat. A másik csoportban nem ve­hetnek részt, hiszen ebben a csoportban, csak a fiatalabb korúak versenyezhetnek. Mi történik akkor, ha a nyertesek között leszek, — de nem utazhatom el tavasz­­szal — kérdezik többen? A válaszunk ismét csak az le­het, hogy a szabályok értel­mében a nyertesnek a hajóje­gyet saját személyében kell felhasználnia és pedig az el­ső társasutazás- indulása al­kalmával. Ha ezt nem teheti meg, a jegyet a versenyben következő, legtöbb ponit­­számal bíró fogja akkor kap­ni. Minden versenyzőnknek a figyelmébe ajánljuk a követ­kezőket; Nem elég a tagot felvenni, hanem azon kell igyekezni, hogy az uj tag legalább HAT HAVI DIJAT befizesse. Hiába vesz fel va­laki 40 uj tagot, ha ezek a ta­gok a verseny zárónapjáig csak 3 vagy 4 hónapot fizet­nek be — a versenyző nem ért el semmit. A március 31-én záródó IDŐSEBBEK CSOPORT­JÁBA e hét folyamán a kö­vetkező újabb versenyzők neveztek be. 37-ik fiók, Chicago, III. 76-ik fiók, Philadelphia, Pa. 111-ik fiók, Steelton, Pa. Czomba Albertné, 487-ib fiók, Windsor, Ohio.

Next

/
Thumbnails
Contents