Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1937-11-11 / 46. szám

8-ik oldal 1937. November 11. ÓHAZAI RÁDIÓ A JÖVŐ KÉT HÉT MŰSORA RÁDIÓ HULLÁMOK Most, hogy a rádió ele­meit népies formában aka­rom leszegezni, önkénytelen néhai Kürschák Józsefnek, a pesti műegyetem aranyos öreg matematika professzo­rának az első órája jut az eszembe. “Tudódom,, hogy az urrrak mind kitttiinő ma­tematikusok. Ha nem kap­tak jelest a közép iskolában az a tanár urrrak igggazság­­lalansága miatt volt. Azért én mégis az egy meg eggyel fogggom kezdeni.’’ Igaz, hogy az első óra végén már bent jártunk a limes elmélet útvesztőiben, de az öreg ur mégis az összeadáson kezd­te. Én is tudom, hogy olva­sóim sokat tudnak a rádió­ról, sokan bizonyára jóval többet mint jómagam, de én mégis úgy kezdem a dolgot, hogy minden írni olvasni tű­dé» ember megérthesse a drót nélküli közlekedés lényegét. Ha valaki mégsem értené meg. az sem nagy baj. Ha szerencséje és rádiója van azért még igen szépen meg­kaphatja a jövőheti magyar programot. Viszont ha meg­érti, annak az előnyeit a kö­vetkező cikkekben rövidesen be fogja látni. Tapasztalati tény, hogy mágnes vas közelében az iránytű kimozdul. A mágnes nem ér hozzá a tűhöz, mi­csoda erő okozza hát a ki­mozdulást ? A mozgás okát az úgynevezett mágneses erő­vonal, uak tulajdonítják a tudósok. Ezek az erővonalak légüres téren, gázakoA fo­lyadékokon és szilárd nnya­­gokon keresztül is hatnak, mert ezek bármelyikén túl az elmozgatott mágnes magá­val ragadja az iránytűt Szó­val ha mágneses erővonala­kat létesítünk, azok ft tér minden irányában és minden anyagon keresztül tovább terjednek, mégpedig hullám­szerű harmonikus rezgések alakjában. A sokat emlege­tett rádió hullámok közeli rokonai a fent említett dele- 1 jes hu'lámoknak és sok te-! kintetben hasonlitáhak a le­vegő* rezgésekkel terjedő hang hullámokhoz. Olvasó­im bizonyára ismerik a hang­villa érdekes tulajdonságát. A megütött hangvilla nagy­sága szerint különböző ma­gas hangot ad. Ha egy cso­mó hangvilla között van két egyforma, akkor ha az egyi­ket megütjük a másik “ma­gától" megszólal, míg a töb­bi néma marad. Erre azt : mondják, hogy a két villa össze van hangolva. I lelt Hertz az elektromagne­­' ses rezgt^ekkel kísérletezve. Magas feszültségű váltó ára­mot ugratott át szikraközön I és tapasztalta, hogy a közel­­j ben heverő drót két vége kö­­! zött szintén szikra ugrott ke­resztül. Vagyis ha elektro­mágneses hullámokat szórt a térbe, az egy egyszerű fo­gókészülékében áramot léte­sített drót nélkül. Azt is ta­pasztalta, hogy bizonyos mé­retű drótkarikák szikráztak, mások nem szikráztak, szó­­, val a rádió készüléket is han­­' golni kell. Véletlenül ő az i egész rövid Hullámokon ki­­sér'etezett és ezekkel az ő idejében nem sok gyakorla­ti eredményt ért el. Marconi hosszú hullámokra térve át, jeleit előbb pár mérföldre, majd a tengeren keresztül Amerikáig továbbította és a rádió közlekedés igazi atyja lett. Sok baj volt azonban a távolsággal. Minél luesz­­szebb- kellett üzenni, annál; nagyobb és költségesebb lett a berendezés és annál több függött az időjárástól is. A jól bevált hosszú hullá­mokat rövidesen hadászati, hivatalos, kereskedelmi és szórakoztatási célokra fog­lalták le és a föltalálóknak és amatőröknek az aránylag ér­téktelen 200 méter alatti hul­lámokat dobták oda. S ekkor furcsa dolog kezdett történ­ni. Rájöttek, hogy a rövi­­debb hullámok távolba ha­tása sokkal jobb, létesítésük kevesebb erőt, olcsóbb be­rendezést igényel. Ahogy a hullámhossz fokozatosan csökkent 200 métertől le egészen 10 méterig, úgy nőtt a kis állomások távolbaha­­toló ereje néhány mérföld­ről előbb az egész kontinen­sen át, majd az Óceánokon keresztül az egész világ kö­rül. A különböző hosszú hul­lámoknak kijlönhöző tulaj­donságaik .vannak. Egyesek csak kis távolságra jók, má­sok csak nagyra és közbe eső terülteket érthetetlenül átugranak. Egyesek nappal jobbak, mások éjjel; a foga­dás más hideg időben, más melegben, de természetesen mindig komisz viharos idő­ben. A kísérletezés javában folyik és az olvasó beleszé­dülne az áttekintésükbe. •— Elég lesz tehát a hullámok­ról egyelőre annyit megje­gyezni, hogy az úgynevezett Broadcast Band a helyi és közeli programokat hozza hosszú hullámon, mig a tá­voli és főleg a tengeren túli programokat mindig és csak­is rövid hullámon fogjuk. Hasonló tüneményt ész-Ha az olvasó összehason­~ Vfrhovayak^p/Q— htja a nagymama kakuk óráját a torony órával ta­pasztalni fogja, hogy minél hosszabb az in°a, annál hosszabb a lengés ideje. A rádió hullámoknál is minél rövidebb a hullám, annál rö­­videbb a rezgés ideje, csak­hogy itt a rezgés idők vég­telenül rövidek. A másod­­percenkénti rezgés számot a hullám cyklusának hívják és ezer cyklust kilócyklus­­nak, millió cyklust pedig mega-cyklusnak nevezzük. Minden hullámhossznak más a rezgés ideje vagyis a cyk­­lusa. Ezt jó tudni, mert né­melyik rádiót a hullámhossz szerint, másokat pedig a cyklus szerint kell beállítani. Vágyaink célja Budapest például ezidőszerint két rö­vid hullámhosszon továbbit tengerentúlra programokat. A vasárnap reggeli program HAS 3 állomásról 19.52 mé­teren azaz 15370 kilócyk­­luson vagy ami ugyanaz 15.37 megacyklusop fogható. Markovits Árpád József RÁDIÓ MŰSOR NOVEMBER 13. SZOMBAT Este: 6—7 E. S. T. Station: HAT 4 9.125 kies. — 32.88 mtrs. 1. “Csárdás” —- Berkes Béla cigányzenekara. 2. Hosszú Zoltán humoros elő­adása. 3. Lehár operettjeiből részle­tek Orosz Julia, Szedő Mik­lós zenekar kísérettel. 4. “XVII. század nótái“ ---- Vi­dá' Béla tórogatón, cigányzene­­karral. 5. “Magyar Népdalok”. ---- Raj­kó zenekar. 6. Aktualitások. 7. Katonai induló ---- katona zenekar. 8. Magyarországi hírek. 9. Hymnusz. NOVEMBER 14. VASÁRNAP Reggel: 9-10 E.S.T. STATION—HAS 3. 15.370 kcls. 1. ) Fircsay “Kossuth” indulója. 2. ) HÓMAN BÁLINT ▼all. és közokttatasügyi miniszter beszéde a tengerentúli hallgatókhoz. 3. ) Liszt: XII. Magyar Rapszó­dia szalonzenekar. 4. ) Mi újság az óhazában? -Hírek. 5. ) Magyar . épdalok - Nádor Jenő cigányzenekar kísérettel. 6. ) Mit üzen a rádió? 4 7. ) Himnusz. NOVEMBER 14. VASÁRNAP Este: 7-8 E.S.T. STATION—HAT 4. 9.125 kcls. — 32.88 m. 1. ) Fircsay “Kossuth” indulója. 2. ) HÖMAN BÁLINT Tall, és közokttatasügyi miniszter beszéde a tengerentúli hallgatókhoz. 3. ) Liszt: XII. Magyar Rapszó­dia — szalonzenekar. 4. ) Mi újság az óhazában? — Hírek. 5. ) Magyar Népdalok — Nádor Jenő cigányzenekar kísérettel. 6. ) Mit Üzen a rádió? 7. ) Himnusz. NOVEMBER 17. SZERDA Este: 7-8 E.S.T. STATION—HAT 4. 9.125 kcls. — 32.88 m. 1. ) Garami: Katona nóta — P óstászenekar. 2. ) MARSCHALL Ferencz ál­lamtitkár előadása. 3. ) DOHNÄNYI: “Ruralia Hun­garica” ---- Operaház zenekar. 4. ) Mi újság az óhazában? —— Hírek. 5. ) Kacsoh Pongrácz és Hlatkfy Endre dalai — Orosz Julia, sop­rano; Pongrácz László pianoforte. 6. ) Magyar Népdalok - Szedő Miklós tenor, cigányzene kíséret­tel. 7. ) Magyarország a nagyvilág­ban. — Hírek. 8. ) Himnusz. NOVEMBER 20. SZOMBAT Este: 6-7 E.S.T. STATION—HAT 4. 9.125 kcls. — 52.88 m. 1. ) Régi tánc melódiák - elő­adja a kamarazenekar. 2. ) Mi újság az óhazában? -Hírek. 3. ) Tulipántos láda — (a.) Szervánszky Péter hegedű, Polgár Tibor pianoforte, (b.) Sir Alice —— humorista. 4. ) Magyar Népdalok - Hege­dűs Gyula cigányzenekara. 5. ) “Magyarország a nagyvi­lágban.” — Hirek. 6. ) Himnusz.-----O----­A JÓ BORNAK NEM KELL CÉGÉR — s éppen igy semmi nehéz­ségbe nem ütközik uj tago­kat szerezni a legnagyobb magyar egyletbe! Próbálja meg s megfogja látni, hogy igazunk van. Csak egy kis elszánás kell ahoz, hogy tag­szerzése révén egy egész életre szóló, feledhetetlen utat biztosítson önmaga vagy szerette számára az ó­­hazába. Lépjen be a Ver­­hovay ha jó jegyes tagszerzé­si versenybe. Gyónás Afrikában A missziós atyánál jelent­kezik egy megtérített vad­ember azzal, hogy ő gyónni akar. A missziós atya igy szól hozzá: — Rendben van, fiam, de jelentkezz újra három nap múlva, addig békülj ki min­den ellenségeddel. — De szentaytám, — mondja a vad — nekem nincs ellenségem. — Nincs, fiam, hát az hogy lehet? — Úgy, hogy már min­det agyonütöttem.------o-----­Egy honfitárs erős fájdal­makat érzett a lábában és el­­, ment az orvoshoz. Az or­vos meghallgatja a panaszát és igy szól: — Valószínűleg reuma lesz, vetkőzzön csak le, majd mindjárt megvizsgálom. A honfitárs, miközben vet­kőzik, megkérdi: i— Ugy-e, akkor valószinü­­leg gyógyfürdőbe kell men­nem ? Az orvos végignéz rajta, aztán így szól: — Azt hiszem, barátom, egyelőre egy. közöséges, für­dő sem fog magának ártani.------o-----­Sanyika, aki az első osz­tályba jár, az iskolában meg­ismerkedik egy gyerekkel. — Én vagyok a papám jobbkeze — dicsekedik a gye­rek. — Az semmi, — tromfolja le Sanyika — én vagyok a mamám ballépése.------o-----­A Skót frissítő — Nem szeretne kérem valami frissítőt? — kérdi a skót a vendégétől, akit egész este beszéddel traktált. — De igen. Az asszony erre előzéke­nyen kinyitja az ablakot. KI KORÁN KEL — ARANYAT LEL! Ha a jövő évben tényleg megakarja látni az óhazát, mint a Verhovay vendége, úgy a z o n n a 1 jelentkezzék tagszerzési versenyünkbe. KAMM SCHILLINGER SÖRGYÁROSOK KÉSZÍTIK AZT A HÍRES KAMM’S sört mely egészséget és jókedvet ad a South Bend-i Verhovayaknak. Ha jó sört akar inni, úgy kedvenc italát rendelje meg KOVÁCS KATÓNÁL

Next

/
Thumbnails
Contents