Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1937-07-15 / 29. szám

VOLUME XX, 1937 JULIUS IS. No. 29 Szín. A SZELLEMI FELFEGYVERKEZÉS MAI SZOMORÚ STATISZTIKÁJA MAGYAR SZEMMEL NEZVE Journal of Verhovay Fraternal Insurance Association A statisztika az a tudo­mány, amelynek segítsége nélkül a mai kor gazdasági kérdései megfelelően és he­lyesen meg nem oldhatók. Ám a statisztika csak holt, vagy legalább is nyers anyag amibe az életet és alkalmaz­hatóságot a logikus csopor­tosítás v :*zi belel Erre gondoltam, midőn e héten kezem ügyébe került egy igen érdekes kis statisz­tika és egy még érdekesebb hir ezzel kapcsolatban. Azt az 'elszomorító hirt kaptuk át ugyanis Budapestről, mély szerint a magyar egye­temi, — tehát a legfelsőbb, •—oktatás fejlődése nem tart lépési ma már nem csak a nyugati államoknak, — de még a Balkánnak kulturális fejlődésével sem. A budapesti egyetemen a háború előtt 98 tanszék volt,-— ez a szám azóta néggyel j csökkent. A bukaresti egyetemen a háború előtt 74 tanszék volt, !—1• ma van 148, tehát a tan­­. székek száma megkétszere­ződött. A belgrádi egyetemen volt 39 tanszék, ma van 142. A zágrábi egyetemnek 48 tanszéke volt, ma van 136. A prágai német egyetem 89 tanszékéhez 29 újat, a prágai cseh egy etem 102 tan­székéhez 84 újat szerveztek. A budapesti műegyetem 6 tanszéket vesztett, — s ugyanakkor Jugoszlávia 69, Románia 23, Csehszlovákia 129 uj műegyetemi tanszé­ket alapított. Magyarország összes egye temem a háború óta 54 uj katedrát csináltak: ugyanak­kor a kisantant egyetemein a tanszékek számát 1041-gyel szaporították. A kisantant államai az egyetemi oktatás terén, tü­neményesen haladnak előre, — de mit mondjunk mi a~ magyar egyetemeink fejlő­déséről ? A budapesti egyetem, mely a háború előtt Európa harmadik legnagyobb főis­kolája volt, ma körülbelül megfelel egy közepes német egyetemnek. Aligha tévedünk, hg^ azt mondjuk, hogy a nemzet többsége azt a négy egyete­met is sokalja. amely a jövő intelligenciájának nevelésé­ről ma gondoskodik. Szomorú, nagyon szomorú megállapítások ezek, — s nyilvánvaló, hogy Magyar­ország nagy szegénysége anyagi javakban: a nagy pénztelensége a főoka annak, hogy még a négy magyar egyetem is küzd a létfenn­tartás nehézségeivel. Pedig, hogy fajtánk — a magyar milyen kiváló szellemi kva­litással rendelkezik, azt szük­ségtelen bizonyítanunk azok előtt, akik ismerik nemzeti­ségünknek ezeréves kultúrá­ját. Mégis mint igen érdekes kis mozaikot leközlöm az alábbi hirt. A Nagy Magyar Alföldön egy nagyon rendes disznó* pásztor, a mostanában olyan leereszkedő jóindulattal em­legetett nép tagja, — mint a pesti lapok jelentik, — el­ment a múlt hó derekán egy iskolába, ahol szinjelesen le­tette az érettségit. Az újság­íróknak később elmondta, hogy a disznók mellett volt módja tanulni, mert nem za­varták. “Már ez is elég arra, hogy elmélkedjünk felette,” — ír­ja a Pesti Napló, — “s ennek kapcsán ejtsünk nehány szót magáról a jóindulattal emlí­tett NÉPRŐL — mert érde­kesebb a disznópásztor má­sik mondata is, amely sze­rint egyelőre megmarad kon­dásnak, mert még nem dön­tött arról, milyen pályára menjen? — A primán érett kondás ugyanis még nem tudja, hogy Magyarországon az érettségi, sem később Ä DIPLOMA nem jelent még pályát; a pályához állás is kell, praxis és protekció. A pálya nagy ritkaság, legfel­jebb megélhetés van és az is milyen ! Nem tudja bizonyá­ra azt sem, hogy éppen ma szabadult lel Budapesten a kőműveseknél egy tanonc, akinek KÉT diplomája is van, jogi- és államtudományi és most kömüvestudományi alapon joga van kőművessé­­gédkedni. Azt sem nagyon tudhatja, hogy egyes vidéke­ken doktorok aratnak, nem foglalkozásuk babérjait, de kalászos búzát. Nem tudhat­ja a rokonszenves kondás, hogy amilyen jóleső érzés az ő esete, olyan kinzó azoké, akiknek diplomájukból leg­feljebb annyi hasznuk van, hogy berámáztathatja, (ha ugyan van pénzük rámára). — A kömüvesség ellen és az ara tóműn ka ellen ki szólna? De ki nem érzi. hogy valami meghibbant. — s kajánkod­­va vigyorog ebben az egyre jobban felmerülő magyar vi­lágban, ahol az ügyvéd nem a hozzáutalt falbontót védi, de falat bont és malteroz s ahol sebészdoktor kaszával kalászt operál. A rokonszetr (Folyt. a következő oldalon.) V-BETÜS vonatok várják az indulást Amerika életgőzös, munkakormos állomá­sain, hogy tengeri kikötőbe szállítsák a Verhovay egylet követeit. Ott vár rájuk a hajé, ami átúszik velük öreg Európába. És aztán ismét V-BETÜS vonat fordul elé­jük, hogy elérhessék végre ezen a szélesen forgó világon végső céljukat: tenyérnyi kis Magyarországot. A V-BETÜS vonatok masináit nemcsupán fekete szénnel fütik. Fehér lelkek lángja is lobban benne. De itt is “ELÖL ÜL A MASINISZTA, KI A GŐZÖST IGA­­ZIJJA , miként a nótabeli kanizsai vonaton. Csak éppen nem hajlong kifelé az ab­lakon, hanem csendesen ül meg a legendás esemény függönyei mögött és nagy ma­gyar munkától eres kezeivel nyitogatja a . . . szivek szelepeit. Indultak már máskor is V-BETÜS vonatok nagy Amerikából ás nemcsak a vizi kikötőig jutottak el. Elértek bizony ezek a Szülőföld kisharangos faluiba is. Hiszen a hold vagy a csillagok sugarainak sínéin robogtak Magyarországba olyan sebességgel, hogy még a vén Planéták is csak verejtékezve tudtak nyomukban ma­radni. És nem is kellett egyéb Közzé, csak éppen ki kellett nyitni az öreg “katona ládát’’, amiben nemcsak a régi szegénység meg a péntlikás kötő volt elraktározva, de volt benne néhány szivrőlszakadt szép magyar emlék is. Ilyen ládákból suttyantak ki azok a szent vágyak, amiket a Mindenható gyors álombéli V-BETÜS vonatokkal jutalmazott. DE EZEK a V-BETÜS vonatok, amik most várnak indulásra Amerika állomá­sain: A FÖLDÖN JÁRNAK. Az élet valóságában futják be az álmok útjait. És a masiniszta, a titokzatos kezű elölülő (magyarul úgy is mondják, hogy: elnök) --­egészen modern uton-módon “igazijja” a V-BETÜS gőzösöket. Egy gombnyomás­sal indítja e! valamennyit. Csak éppen hogy ez a gomb a szivek kellő közepén van. Az ő dolga, hogy hogy'találja meg! Hát csak menjetek, VERHOVAY KÖVETEK, ahová az elölülő masiniszta visz és küld benneteket. Menjetek magyar földet látni. Magyar kenyeret kóstolni. Ma­gyar kutból inni. És: töltsétek meg sziveteket ti is azzal a szent fluidummal, ami­ből apáitok ime: olyan hatalmas alkotmányt építettek fel, mint ez A V-BETÜ: A VERHOVAY EGYLET!

Next

/
Thumbnails
Contents