Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1937-10-21 / 43. szám
4-ik oldal 1937 október Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n. Printed by STATE PRESS, 7 E. Buchtel Ave., Akron, Ohio PUBLISHED WEEKLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Editors: BENCZE JÁNOS és RÉVÉSZ KALMAN, Szerkesztők EDITOR’S OFFICE — SZERKESZTŐSÉG: 341 FOURTH AVENUE, ROOM 805, PITTSBURGH, PA. All articles and changes of address should be sent to the VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION, 345 FOURTH AVE. PITTSBURGH, PA. MINDEN, A LAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CIMVÁLTOZÁS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION, 345 FOURTH AVE. PITTSBURGH PA. küldendő SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada $1.00 a year Foreign Countries $1.50 a year Advertising Department (Hirdetési iroda) : P. O. Box 7. — Woolsey Station — Long Island City, N. Y. Entered as second class matter January 2, 1937 at the Post Office at Akron, Ohio, under the act of March 3, 1879. A PITTSBURGH! ÉVFORDULÓ (Az alábbi vezércikket a Budapesten megjelenő NEMZETI ÚJSÁGBÓL vettük át, mely teljes egészében nagy figyelmet érdemel. A régi magyar Felvidék és derék tót testvéreink tragikus sorsát oly élethűen ecseteli ez a szép irás.) A pittsburghi szerződés a jövő évben érkezik el HUSZADIK ÉVFORDULÓJÁHOZ. Ha Prágához intéznénk kérdést, azt felelnék, hogy a nevezetes megegyezés idejét multa dolog, nem érvényes, csupán történelmi emlék amely volt, de nincs többé. De ha a Felvidék tót népét kérdezzük, akkor a pittsburghi megegyezés a cseh és szlovák területekből alakított állam alapokmánya, alkotmánytörvény értékű szerződés, amely ma is áll, mint a szikla. Tekintsünk el attól a kérdéstől, hogy a pittsburghi szerződés jogszerűen jött-e létre, volt-e a megegyezés szerzőinek és aláíróinak mandátumuk a cseh és a tót néptől megegyezés kötésére s az a megegyezés, amelyet osztrák és magyar állampolgárok kötöttek amerikai állampolgárok közbejöttével, keletkezésének erkölcsi értékénél fogva vitatható-e vagy sem. Maga a tény áll: Pittsburghban okmányt írtak alá, amelyet a világháború győztesei, az antanthatalmak elfogadtak a békeszerződéssel megvalósított Cseh-szlovák állam alapjául. Ennek a szerződésnek jogán ismerte el az antant Csehországot és Szlovákiát hadviselő félnek és állapította meg területét a békeszerződésben. Ezzel a ténynyel számolni kell. Számolni kell tehát azzal, hogy a felvidéki tót nép a győztes hatalmak által jogérvényesnek elismert megegyezésben foglalt feltételek mellett csatlakozott a csehekhez. Ez a döntő momentum. S ha Prága tagadja — aminthogy tagadja a szerződés érvényességét, -— akkor Cseh-Szlcjvákia létének alapjait tagadja meg. A történelem aligha ismer még példát arra, hogy egy állam ilyen szerződéssel jött volna létre, de nem ismer példát a becsapásnak olyan módszereire sem, amelyekkel a prágai országalapitók a tótokat kifosztották mindazokat a jogaikból, amelyek őket a szerződés alapján megillették. Mert nemcsak a felvidéki autonómiára kötelezte a pittsburgi szerződés a prágai urakat, hanem a cseh és a tót teljes egyenlőségét tiszteletben tartására az állami élet egész területén. Politikai, gazdasági, kulturális, katonai egyenlőség csábitó Ígéreteivel csalogatták bele a tót népet abba az uj államkötelékbe, amelynek Ígéretei a szlovákok felizgatott képzelete előtt, a teljes önrendelkezés álomképeit csillogtatták meg. Az autonómia kevesebb annál, mint amenynyit Pittsburghban Ígértek, mert az autonómia még nem jelent teljes egyenlőséget, teljes azonos befolyást az állam ügyeinek intézésében s különösen a hatalmi kérdésekben. Az elmúlt tizenkilenc esztendő leplezetlenül megmutatta, hogy Prága urai nemcsak a helyi autonómiát tagadták meg, hanem az állam kizárólagos cseh jellegének felépítményét helyezték a Felvidék fölé, ahol ma már a tót nép csak egy eléggé tűrhető kisebbségi sorsban él. A felvidéki szlovák nép részesül ugyan a cseh demokráciának sokszor =lJfrhovayQk'jbpía= kétes értékű barátkozásaiban, helyzete jobb mint a nyíltan elnyomott kisebbségeké, de alatta marad az uralkodóvá vedlett cseh faj gazdasági és kulturális előnyökben megnyilatkozó kiváltságos helyzetének. A tót nép statisztikáját épp úgy meghamisították Prágában, mint a magyarokét, a Felvidék egykor virágzó nagyiparát a szó teljes értelmében kiirtották, a tót nép aránytalanul nagyobb mértékben adózik, mint a cseh, de aránytalanul kevesebb összegeket fordit Prága a Felvidék adminisztrálására, iskoláira, kórházaira, iparára, mint a csehekére. A hadsereg cseh jellegét féltékeny gonddal ápolják Prágában. A gazdasági szerződések a cseh nagyipar és nagyvállalatok érdekeit szolgálják. A Felvidék elgyarmatositása és elzárása egykori gazdasági kapcsolataitól, nem a tótok életlehetőségeit tartja szem előtt, hanem azt a cseh gazdasági imperializmust, amely rabszolgatartó indulataival uralkodik a neki alávetett kisebbségek sorsa fölött. Csoda-e, ha a tótok elkeseredetten érzik a becsapás minden kárát és a példátlanul hipokrita cseh politika vermében való fogvatartás minden szégyenét? Csoda-e, ha az elmúlt tizenkilenc esztendő feledhetetlen tanulságai után, már nem hisznek többé ígéretekben, hanem autonómiát követelnek? •— Csoda-e, ha Hlinkáék, a szlováknéppárt egész politikai erejét bele akarják vetni újra az autonómiáért folytatott harcba s kidolgozott tervvel indítanak uj rohamot Prága ellen, a pittsburghi szerződés jövő évi huszadik évfordulóján? Hlinkáék, akiknek igen súlyosan kell érezniök a felelősséget a tót nép sorsáért — hiszen az ő vezérletük alatt estek bele a tótok a csehek csapdájába és szakadtak el egy ezeresztendős testvéri közösségtől — az elmúlt két évtized alatt, végig játszották a Prágával való politikai barátkozás és ellenzéki szembeszáílás egész skáláját. Kormányban és kormányon kívül, egy eléggé cikk-cakkos politikai vezetés utján jutattak el addig a tanulságig, hogy mindaz, ami eddig történt, ellenük vagy nélkülük történt s a szlovák nép nem tudja megtalálni autonom életének feltételeit. Az a határozat, amelyet most adnak hírül s amelyet szinte a pittsburghi szerződésért felelős Masaryk ravatalánál tettek közhírré, uj fejezetet nyit a tót autonómiáért folytatott küzdelem történetében. A híradás szerint az 1938-ik évben, a szerződés huszadik évfordulóján, teljes részletességgel kidolgozott tervet nyújtanak be a prágai parlamentben a Felvidék önkormányzatáról, a tót képviselők pedig egész jövő évi munkájukat a szerződés megvalósításának szentelik. Szép és nagy terv, de amilyen bizonyos, ' hogy a tót autonómia terve becsületes és jószándéku lesz, ép olyan bizonyos, hogy semmivel sem viszi közelebb az álomképet a valósághoz. S ezt nem nehéz dolog megjövendölni és előrelátni. A tót nép sorsát nem ott tévesztették el, amikor autonómiát követeltek Pittsburghban, hanem amikor nem vették észre, hogy az autonómia sem segít a tótokon, a cseh állammal kapcsolatban. A Felvidék sorsát’ egy földrajzilag össze nem függő, természeti tényekkel nem számláló államalakulat sorsához kötötték s az alapvető tévedés ebben a lehetetlen helyzetben van. A katolikus tótok helyzete a katolikus ellenes, huszita Csehországban olyan állandó bizonytalanságot jelent, mint az örökös megtámadtatás veszedelme a cseh pánszláv imperializmusban. Sem a nyelv, sem a történelem, sem a földrajz nem utalja a Felvidéket Csehországhoz, hanem Szent István birodalmához. Erre sok csalódás és megcsalattatás után rá kel, hogy ébredjenek tót testvéreink, akár megmaradnak a cseheknek alávetett helyzetükben, akár uj próbálkozást kezdenek egy kilátástalan autonómia birtokában.-------o-------MILLVALE, PA. 12-ik Fiók Ezúton értesítjük a 12-ik fiók tagjait, valamint a környékbeli összmagyarságot, hogy folyó hó 23-án szombat este a St. Anthony Hallban (Goose Hall) nagyszabású táncmulatságot rendez, melyre úgy a tagságot, mint az összmagyarságot szeretettel meghívjuk és elvárjuk. A zenét a híres Miskovitz zenekar fogja szolgáltatni. Felkérjük tisztelt tagjainkat, hogy a mulatságon vendégeikkel együtt minél nagyobb számban megjelenni sziveskedjenek. A RENDEZŐ BIZOTTSÁG: Tóth András, Petti Lajos, Lakits Géza, Bruckner Mihály, Funovits Ferenc, Bauer József, ifj. Popovits Ferenc. A NAGY VERSENY TUDNIVALÓK A HAJÓJEGYES TAGSZERZÉSI VERSENYRŐL 1. ) Versenyünk 1937. október 1-én kezdődött meg s abban résst« vehet minden Verhovay tag, azok is akik csak most lesznek felvevő. 2. ) Aki a versenyben részt akar venni, az haladéktalanul jelentse ezt be, hogy a hivatalos BENE» VEZÉSI FORMÁT megküldhetsük a szükséges tudnivalókkal. 3.----) Összesen ötven New Yorktól Budapestig és Budapesttől—« New Yorkig szóló vasúti és hajó« jegy képezi a versenyzők jutái* mát. 4. ) A versenyzők két csoportba vannak osztva s igy a verseny két időszakban záródik. Az idősebbek csoportjába tartoznak azok a versenyzők akik 36 évesek vagy ennél idősebbek. Ennek a csoport* nak a résztvevői között 25 bajé és vasúti jfegy van kitűzve mint jutalom dij. Az idősebbek csoportjának versenye tavasszal záródik s a 25 nyertes a tavaszi-Verhovay Társasutazással látogat el az óba* zába. A fiatalabbak csoportjába tar» toznak azok a versenyzők, akik 35 évesek vagy fiatalabbak. Ezek között is 25 hajó és vasúti jegy kerül kiosztásra jutalomként. A fiatalabbak csoportjának versenye kb. kettő hónappal tovább tart s a nyertesek a nyári Verhovay Társasutazással indulnak ti óhazába. 5. ) Minden versenyzőnek azolt kell igyekezni, Hogy mennél több uj tagot szerezzenek egyletünk« nek s ezek az uj tagok legalább 6 vagy 12 havi dijat fizessenek hé a verseny tartalma alatt. Minden egyes uj tagért bizonyos pontszámot kap a versenyző, ha az %»j tag legalább hat havidiját befizeti a verseny tartama alatt. 6. ) A verseny szempontjából, nemcsak & versenyző által tziejB* zett uj tagok számítanak, hanem azok is, akiket ugyan nem a versenyző szerzett, de az uj tag után járó versenypontokat, a tagot felvevő átengedi a versenyző javára. 7. ) Minden egyes — a versenyző által fel vett vagy neki átengedett uj tagról, a versenyző kő* teles beküldeni az u. n. versenyszelvényt, lehetőleg a felvételi ívvel. Külön versenyszelvények vannak a felnőtt s külön verseny* szelvények a gyermek osztály tag* jai részére. 8. ) Mindkét csoportban a ver* seny zárónapja később lesz megállapítva S közhírré téve, de már most tudamásul adjuk, bogy a verseny nyerteseinek a hajójegyet sem átadni, sem eladni nem szabad s amennyiben azt nem veszik igénybe, úgy azt a pontszámok sorrendjében következő kapja majd meg. 9. ) Minél előbb kezd hozzá valaki a munkához, annál inkább van lehetősége arra, Hogy a nyef* tesek között legyen. Akik tehát komolyan szándékoznak a jövő esztendőben Magyarországra utazni, jól teszik, ha azonnal hozzákezdenek a munkához. 10. ) A versenyből esetleg vitaszalépő versenyzők, pontszámaikat nem engedhetik át más Ve«1* senyzőnek.
