Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1937-10-14 / 42. szám
12-ik oldal 1937 október 14 ^VfrhovayQkJbpfa-Irta: SZENTIRMAI MÁRTHA — Igen ... igen nagy megtiszteltetés mindnyájunkra nézve és .. . igen igen meggondolandó ... mindkét részről, mert zokon ne essék: a társadalmi különbség ritkán vezet jóra házastársak között. Györgynek nevethetnékje támadt, holott más az ő helyében talán mérgelődött, talán megsértődött volna. Nevetésre ingerelte, hogy a szörnyű testi, lelki, anyagi romlásban vergődő ember holmi társadalmi különbséget emleget. György talán koldus sorban se törne meg. Hirtelen eszébe jutott egy koldus, a Ferdinand hid közelében ült egy tolószékben -— mindkét lába hiányzott — arca s keze tiszta s ápolt volt, némán, kérésnélkiil tartotta elébe kalapját s láttára önkénytelenül arra gondolt: “Ez ur volt valaha!” Még az is arra vallott, ahogy köszönetül a kapott adományért kissé meghajolt. Bizony, többnyire meglátszik még az utolsó pókon is, ki melyik társadalmi osztályba született. Hát nem is olyan nevetséges amit Novák mond és megharagudni nem szabad, mert beleegyezésére okvetlen szükség van, miután Vilma kiskorú. Nyugodtan, mondhatni méltósággal felelte : — Én már meggondoltam. Tessék szintén meggondolni, ameddig óhajtja. Mikor jöjjek el a feleletért? — Okvetlen holnap jöjjön el édes fiam ... — felelte Nóvákné sietve, mielőtt férje megszólalhatott volna. Ahogy mondta, ahogy ránézett, abból megértette György, nála nyert ügye van. Kezet csókolt neki, Vilmának is. Köszönt, Elment. Távozása után némaság nehezedett Novákék szobájára. Novákné köhögött, Vilma sóhajtva adott neki vizet. Novák remegő ujjal lányára mutatott, hangja szinte süvített, mint a srapnell, amint Faluvégit utánozva mondta: — “Ő hajlandó!” Novák Vilma urileány hajlandó feleségül menni egy paraszt bányászhoz. Hajlandó elhagyni beteg édesanyját! Mit bánja, ha anyja, apja, húga el is pusztulnak? Nem bírja tovább a lányságot, hiszen már 17 éves. Pfuj! Utállak. Nem vagy a leányom ! — Ne bántsd! — nyögte a beteg anya. Ne légy igazságtalan! Ez a gyermek idáig nem ismert mást, mint a szenvedést. Örülj, hogy él! Hiszen kétségbeesésében már a Dunába akart ugrani! Akkor hagyott volna igazán el bennünket! Hiába jár munka után s szervezete gyenge. Faluvégi nemeslelkü férfi, nem csoda, ha kész uozzámenni. Meg fogja be csülni, lessz kenyere. Mi nem adhatunk neki. — És te, meg én, meg Irén felfordulhatunk éhen! Vilma különb nálunk, ő csak ő ne osztozzék sorsunkban. — Most előtte nyílt meg a menekülés útja. És ha előtted nyílna meg ... vagy Irén előli akkor is azt mondanám, . amit Vilmának. Menj hozzá! Hogy élj, hogy becsületes maradhass! Ne törődj semmi mással! Hiszen egy anyának kedvesebb gyermeke tulajdon életénél. Újabb köhögési roham rázta meg, hogy majd ledobta székéről. Vilma átölelve tartotta s könnyei hullottak. — Jól van jól! — dörmögte Novák, aki éppen olyan gyorsan juhászodott meg, mint felfortyant. Csak ne izgasd fel magadat! Csináljatok amit akartok! Én nem tudok kenyeret keresni, hát az én szavam csak kutyaugatás. Modjam, hogy elvagyok ragadtatva a leendő vömtől? Parancsoljátok? Azt is megteszem! Bár igazán nem egy bányásznak neveltem lányomat! — Egy anya se tudja, kinek neveli a lányát, — nyögte a beteg. — És nem egy királyné volt már boldogtalanabb, mint sok szegény asszony. — Édesanyám, — suttogta Vilma, — nem hagyom én el, mig mindnyájukról gondoskodás nem történik. Faluvégi kifizette a házbért és Amerikából is küldeni fogpénzt, meg küldök én, ha ott valamihez foghatok. De itthon idáig senki se segített bennünket... és ha kilakoltattak volna ,. . — Mehettünk volna mindnyájan a Dunának ... Vilma igy lett menyaszszony. Hosszúnak tetszett az idő másnap délutánig. Amikor György eljött, azonnal látta, hogy ügye jól áll, Vilma mosolyából. Nóvák ünnepélyesen adta tudtára beleegyezését, — közben mindig rázta fejét, mintha megtagadná. ... u TvarécW- baráiA tórében\öretkezö. hajion: . November 27. EUROPA' • , . . December 2. NEVV Y0*K. ... December 9. HAMBURG - ■- '*• ciibOPA " ’ HAIv*»Wi'7_-rrr: December 1*. y ARTHUR úr ind“'6 ■■ aX "Europa n ' gu!japesbg—rrrUTzE Rt 1 KEttO »«««Si—-f Í.G0 N1 ^ és Sient * Felv*lág®si,f * nyMj£ a hely úgy JÉíHAMBDRG-AMERICAN LINES CeJnorth GERMAN LLOTD NORTH I IgermanI LLOVOJ 407 Wood Street, Pittsburgh, Pa.-— Örömmel fogadom fiammá, — simogatta meg György haját Novákné. — Csak meg ne bánja, hogy egy ilyen kis ágról szakadtat választott. Szegénykének stafirungja sincs. — Nem is volna érdemes kivinni Amerikába. Amire pedig Vilmácskának szüksége van, megvesszük. Most pedig engedelmet kérünk, hogy elmehessünk jegygyűrűt venni, — felelte György. Hozunk egy kevés vacsorára valót is. — Csak menjenek! .Vilma feltette olcsó, saját horgolásu sapkáját. Most is a matrózruha volt rajta. — Nem volt mibe, hát nem öltözhetett ki díszesebben vőlegénye tiszteletére. Mégse úgy nézett ki, mint máskor. Barna, mandulavágásu szemei csodálatosan ragyogtak s ajkai vérpirosán égtek halvány arcában. Pedig rúzs még soha se érintette. Hiszen egyébre se telt, nemhogy rúzsra. György belékarolt s büszkén vezette. A házmesterné a kapuban tereferélt a mosónővel. (Folytatjuk.) 100% MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK! ((MOZI VILÁG ff HANGOS HETI HÍRADÓ “MÉLTÓSÁGOS KISASSZONY” A PITTSBURGHI GRAND SZÍNHÁZBAN (4909 Second Avenue) Október 20-án és 21-én SZERDÁN ÉS CSÜTÖRTÖKÖN Délután 2-től folytatólagosan — Belépődíj 25c és 10c fél 6-ig, azután 30c és 10c — Nincs adó! AZ 50-IK MAGYAR HANGOSFILM “MÉLTÓSÁGOS KISASSZONY” Pittsburghban október 20 és 21-én a Grand Színház mutatja be folytatólagos előadások keretében Az 50-ik magyar hangosfilm, mely egyúttal a magyar filmgyártás határkövét jelenti, minden tekintetben dicséretet érdemel. E jubiláns film költségei jóval túlléptek az eddigi magyar filmek anyagi keretein és ennek meg is van a látszatja. Soha még ily hatalmas, amerikai arányú díszleteket nem láttunk. Ez a legnagyobb díszlet, mit eddig magyar filmben készitettek. A film egy fiatal orvosnövendék és egy gazdag lány szerelme körül forog. A fiatal orvosnövendék nem akarja igénybe venni apja anyagi segítségét, beáll nevelőnek és magába bolonditja az előkelő gazdag leányt, aki pedig eleinte nagyon gőgösen viselkedett vele szemben. Ez természeteden csak rövid váza a mesének és a film telve van a legszenzációsabb ötletekkel és a legjóizübb humorral, vidámsággal. A fiatal gazdag lány szerepében a jövő nagy csillaga, Szeleczky Zita tündököl, ki szépségével, nagyszerű alakjával, természetes mozgásával egy csapásra meghódította az óhaza közönségét. Meleghangú, kitünően mozog és minden túlzástól mentes. A szerelmes fiatalembert Básthy Lajos alakítja és játékával beigazolja, hogy a legjobb magyar filmszínészek egyike. A “MÉLTÓSÁGOS KISASZSZONY” úgy játékban, rendezésben, gazdagságban, minden tekintetben felveszi a versenyt a legjobb külföldi filmekkel és kétségtelen, hogy a legsikeresebb magyar filmek egyike. A film október 20 és 21-én s jövőhéten a Hazelwood-i Grand színházban folytatólagos előadások keretében kerül bemutatásra. Jelenet a “Méltóságos kisa8szony*'-ból. V
