Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1937-09-16 / 38. szám
12-I8C OLDAL 1937 «zeplember 16 Irta: SZENTIRMAI MÁRTHA Egy idősebb detektív el* gondolkozva hallgatta. *— Istennel nem lehet perbe szállni... de az ember olykor mégis beleesik a zúgolódás bűnébe. Mert sok leánynak volna miből élni... s a halál elragadja. Látja nekem is volt Dóra nevű lányom .., ma van halálának 5dk évfordulója, — mondta egy másik detektivnek.-— Gajzágó Dóra, ugye? •— kérdezte a leány. .— Igen? Honnét tudja? — lepődött meg a bánkódó apa. — Osztálytársak voltunk a polgáriban s összetartottunk. Ott voltam a temetésén is. Gajzágó urat látásból ismerem. A 4dk osztály évzáró ünnepélyén ott volt kedves feleségével együtt. Látod druszám . ... ott vannak a szüleim — súgta szegény Dóri. — Ha igy van, maga velem jön! — határozta el hirtelen a defektiv. És ha megbecsüli magát többet el se eresztjük. Gajzágó maga beszélte el ezt nekem ma és hogy kissé félt a feleségétől, pedig nem volt oka rá, mert az asszony megörült. — Látod, mit tud a véletlen ! — Mindent. Csak az a baj, hogy rátámaszkodni, hivni nem lehet. Azért mégis csak vedd kezedbe Vilma sorsát. ■— Az a baj, hogy az ő álásba jutatásával még nincs segítve a Novák családon. Ott sokszoros a baj. Első sorban az anyát kellene betenni a budapesti tüdő-szanatóriumba, mert így nemcsak, hogy elpusztul, de lányai is állandó fertőzésnek vannak kitéve. Az apát is be kellene dugni valahova. György örvendezett magában, látta, hogy Tanyai már felvette a Novák család gondját s akkor — ahogy ismerte — nem is nyugszik, mig el nem követ mindent érdekükben. Az újságíró öszszeráncolta homlokát, a meszeségbe nézett és fújta a füstöt. Egyszerre elmosolyodott, huncutkodva fordult Györgyhöz:-— Öregem ... Öregem ... Vilmán te magad segíthetnél a leggyökeresebben! — Miképpen? — Vedd el feleségül! György elvörösödött, mintha pofonvágták volna s szinte neheztelve felelt. — Álmomban se jutott volna ilyesmi eszembe ... csak sajnálkozásból beszéltem érdekében, nem egyébért. Akármilyen szegény, szerencsétlen, riiégis csak urileány, akit nem egy bányász számára neveltek. No .., láttunk már olyat... nem hallottad te künn a hírét Nyíri Istvánnénak? — De igen. Sok magyar egyletnek alapitő tagja volt az urával együtt. Mindenki csak jót mondott róla.-— Lánykori nevét is hallottad ? — Azt nem. — Pécsajfalusi Péchy Thekla Natália volt. Előkelő családból való s Magyarországon rangjához méltó módon ment férjhez Szirmabesnyői Szirmay György aranykulcsos császári és királyi kamaráshoz. — Harminchat éves lehetett, amikor férjével s két fiával kivnádorolt. Hogy miért nem tudom ... de bizonyára nagy okuk lehetett rá. Volt egy rokonuk künn, Péchy Ádám, az elizabethi Singer gyár munkavezetője. Rövid ideig Elizabethen laktak, onnét New Yorkba költöztek, jnajd Pennsylvaniába, Wilkes-Barreban telepedtek le. Szirmay György azonban sehogy se tudott beletörődni az amerikai életbe. Elvált családjától, visszatért Magyarországba. A magára maradt asszony ezután férjhezment — most fülelj! Egy egyszerű bányászhoz, — Nyíri Istvánhoz, akitől egy fia is született. Nyilván nem kényszerűségből ment hozzá, mert jókedvét nem vesztette el. annak dacára, hogy méltóságos asszony létére, akinek parancsait egykor nagyszámú cselédség leste, igen sokat dolgozott. Tehenet fejt, burdosokat tartott s a fiát felnevelte. Az egyik Szirmay fiú az amerikai hadseregben szolgál. (Nevét James Wilsonra változtatta.) A másik kinstoni lakos, nem emlékszem már, mivel foglalkozik, annyit tudok róla, hogy derék ember. A Nyiri fiú kereskedő. Nyiriné mint bányászfeleség bevált — s mégis igazi "nagyasszony” maradt, aki minden magyar munkából kivette részét s egyházáért is híven dolgozott s áldozott. A Verhovay egyesületnek «s tevékeny tagja. No most mond' meg magad komám: van-e közted meg a boldogtalan kis Novák Vilma közt akkora társadalmi különbség, mint volt Nyiri testvér meg a felesége közt? György hallgatott s Tanyai azt hitte, nehesztel. — Ne vedd zokon tréfámat, csak azért mondtam, hogy a szó több legyen. Faluvégi mintha inkább saját gondolatait füzté volna tovább, mintsem neki felelt. — Azért a korkülönbség tán még többet határoz. Akáki az a 17 éves lány, még ha paraszt is, engem mán öregnek tart. — A csudába! Miket ki nem találsz! Nincs neked tükröd, Öregem? — Bizony nem a kisujjamból szoptam, hanem olyan kerkai lány szájából hallottam, akit hajlandó lettem volna magammal vinni Amerikába. Tanyai meglátta, hogy tréfájával — bár akaratlanul — friss sebet bolygatott meg. Iparkodott hibáját helyrehozni.-— Kerka istenhátamögötti falu s azért, mert ott egy lány butaságot mond, azért ne hidd, hogy minden 1/ éves lány úgy gondolkozik Sőt, lehet mondani, hogy & legtöbb szívesebben fogadja egy javakorbeli férfi udvarlását, mint az ugri-bugri fiatalokét. — Nem hinném! — rázta György fejét. Tanyai órájára pilantott. — Mennem kell, hi a munkám. Ha lesz megint némi szabad időm,, úgy felkereslek szállodádban. Szervusz ! Faluvégi visszasétált a Me tropo! ba, hevert egy ideig, s azalatt arra gondolt, hogy milyen jó újságot mondhat Dorka felől Vilmának. (Folytatjuk.) PÁRTOLJA LAPUNK HIRDETŐIÉT. PÁRTOLJUK MI IS, AKI BENNÜNKET TÁMOGAT ELADÓ OHIOBAN Canton, Alliance és Salem között két szomszédos farm. ---- Együtt 197 acres. ---- Földmiveléshez és állattenyésztéshez értök, vagy nyaralókat tartók részére kincsesbányák. — Patak a farmon; — kitűnő erdőség vadászat — és tőszomszédságában a Lake Placentia halászat és fürdőzés céljaira. A KÉT FARMOT ESETLEG KICSERÉLJÜK EGY MEGFELELŐ PITTSBURGH-KÖRNYÉKI TEHERMENTES FARMMAL! — Felvilágosításért Írjon erre a címre: Farm-owners: 210 Virginia Ave., Sta. 11. — Pittsburgh, Pa. 100% MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK! uMOZI VILÁG HANGOS HETI HÍRADÓ “MATYÓ KATÓ" A PITTSBURGH! grand színházban (4909 Second Avenue) Szeptember 29-én és 30-án SZERDÁN ÉS CSÜTÖRTÖKÖN Délután 2-től folytatólagosan — Belépődíj 25c és 10c MEGÉRKEZETT AMERIKÁBA AZ ELSŐ MAGYAR FILMSZKECCS A "Matyó Kató” film két óráig tartó kacagásvihar Szept. 29—30-án mutatja be a Hazelwoodi Grand színház Régen hem látott a magyar moziba járó közönség olyan ötletes és mulattató kedves filmslágert, mint amilyen a “Matyó Kató’’, az Amerikába legújabban érkezett vidám filmvigjáték. A pompás humorral, nagyszerű nótaslágerekkel fűszerezett eredeti filmkomédia villámgyors jelenetekben peregteti le a gavallér skot pesti és mezőkövesdi kalandjait. Arról szól ez a nagy tehetséggel és kitűnő érzékkel rendezett filmujdonság, hogy a fukarságukról ismert skotok gyűjtést rendeznek és annak eredményével vonatra ültetnek egy tékozló skotot, akinek az a feladata, hogy mindenüvé, hová eljut számolatlanul szórja a bankókat. Ennek a csoda-skotnak Budapesten kezdődő és Mezőkövesden végződő mulatságos kalandjait annyi szépségnek, olyan pompás vidéki tájaknak keretében történik, hogy arra mint kedves, finom csemegére fog visszagondolni az Ínyencséghez szokott filmközönség is. A matyolányként hóditó Orosz Vilma játsza a filmcimszerepét és a budapesti lapok egyöntetű kritikája szerint uj filmsztárral gazdagodott személyével a magyar filmgyártás. A skotot Radó Sándor alakítja brilliáns és az idegenvezető szerepében a jóképű Feleky Kamill fogja megdobogtatni Amerikában is a hölgyek szivét. Komlós Juci ebben a filmben egyszerre sztárrá avanzsált és a kritika szerint rövidesen főszerepekben látjuk majd viszont ezt a feltűnő szépségű üde és friss fiatal művésznőt. Dajbuk-át Ilona, akinek egészségtől duzzadó magyar menyecske alakításait többizben élveztük már magyar filmekben (“Édes mostoha”, “Királyné huszárja”), pompásan illeszkedik ezen remek együttesbe. Amit ez a nagyszerű művészgárda végigcsinált mulatozásban, mókázásban, azt leírni nem lehet, azt végig kell nézni és egyszeriben érthetővé válik, hogy nem dicsekvés, hanem valóság amikor a filmreklámokban két órás kacagó-vihart jósólnak. A sziporkázó ötletekben bővelkedő pompás jelenetek sorát nagyszerűen egészíti ki Balogh Piroska vezetése alatt álló 32 tagú cigánypurdé muzsikája és a darabba szőtt nagyszerűen sikerült pattogó uj nóta slágerek, -melyek közül egy csapásra megfogja hódítani a közönséget a “Hej, az anyád ne sirasson” kezdetű énekszám. Bravúros nagyszerű filmteljesitmény a “MATYÓ KATÓ” a-KATÓ” cimü filmből. melyet nem szabad elmulasztani senkinek sem, aki kedveli a vidám, mullattató filmeket. Pittsburgh magyarságának — SZEPT. 29—30-ÁN lesz alkalma végigkacagni a “MATYÓ KATÓ”-t melyet a Grand szinház d. u. 2 órától folytatólagos előadásokban mutat be.
