Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1937-09-16 / 38. szám
1937 szeptember 16 3-ik oldal ='Vfrhoüayakjbpja A NYELVÚJÍTÁSRÓL Irta: Tolnai Vilmos dr. A nyelvújítás szóra a leg* több ember homályos iskolai emlékek nyomán valami furcsaságra gondol; torz : szavakra, ferde kifejezésekre, végeérhetetlen tollcsatákra. Talán felmerül egyikben-másikban egy cim, egy név is: Mondolat, Kazinczy, Bugát ... de azután napirendre tér a dolog fölött. A legkedvesebb ember sejti, hogy a szavak vitája mögött eszmék harca rejtőzött; hogy a lesajnált nevek viselői is sokszor voltak a maguk módján; hogy a nyelvújítás küzdelmei, kivált a XVIII. és a XIX. század fordulóján, a nemzet élet-halálharcanak kisérő mozzanatai és részei voltak, amelyekben arról volt SZÓ, akar-e a magyar európai lenni, magába ol" vasztja-e a keleti erő a nyu, gáti lelket, hogy vtj életet kezdhessen; vagy észrevétlenül elmelült-e a semmiségbe, ahogyan nyugaton megjósolták. A nyelv élete hü tükre a nemzet életének, amint ez megújul, meg kell újulnia annak is . Zavartalan időkben a nyelv lépést tart az élettel; ahol azonban, mint a mi történeti életünkben, a sors megszakítja, megbénítja a nyugodt fejlődést, ott a pi! ienés rövid szüneteiben a szellem élete erőszakosan e* lőretör, magával ragadja a nyelvet is és mesterségesen teremti meg azt, amit természetes utón nem birt megteremteni. Ilyenkor az élet megduzzad- uj eszmékkel uj fogalmakkal, a külföld szellemi ter- rnésé elárasztja az elmaradt nemzeti életet, úgy, hogy a nyelv nem birja utolérni, szűknek, szegénynek, elégtelennek bizonyul, amint ir . ták akkor a magyar nyelvről : .... Az ám a dolog bökkenője, hogy rövid a magyar nyelvnek lepedője! Ilyenkor egyes emberek: költők, irók, tudósok mesterségesen pótolják a nyelv hiányait; szavakat, kifejezéseket teremtenek, s mint a kertész, ráoltják a természetes nyelv ágaira, törzsére. Ez a mesterséges fejlesztés a nyelvújítás. * Megteremtője és igazolója a szükség. A nyelvújításnak háromágú a működése: nyelvbővi* tés. az ttj fogalmak kifejezésére szolgáló szükséges uj szavak alkotása; nyelvtisztitás, a nyelvet szeplősitő, idegen nyelvekből b e t ó d ul t szükségtelen szavak kiszorítása, saját anyagunkból készült uj szavakkal; nyelvszcpités, a nem szép, kivált szertelenül hosszú és egyhangú szavak helyettesítése rövidekkel jóhangzásuakkal. Régen az aecjuatort igy mondták: égnek két felé osztó kereke, ma csinos rövidséggel: egyenlítő; nem volt szó az úri magaviselettel és az emberi nemes érzésekkel felruházott egyénre, megcsinálták az urias és emberi* es szavakat; az irók r.osszallották a diadalom, tiiredelem, üdvösség, cikkely, per* cenet szavakat, szépen meg* nyesték, összerántották őket és lett belőlük: diadal, türelem, üdv, cikk, perc. Sokszor a bttzgóság túl is lőtt a célon. Kazinczy! bántotta, hogy legédesebben szóló madarunknak görög a neve, bár az eredeti íiloméla magyar ajkon már rég ftile* mile lett; bánthatta a ma is élő diáknóta: Ha a tyúknak füle vóna, Mindjárt fülemile vóna . . . ezért lágy, csalogató éneke után csalogánynak nevezte; harminc évvel később csattogásáról csattogánynak. Ezt kevesellette a finomlelkü Vajda Péter és a dalabáj nevet ruházta rá. Egy természettudós pedig, aki tudta, hogy minden természeti lénynek, mint a törvénytisztelő polgárnak, Linné szerint két nevének kell lennie, eine vezte bájdalu zenérnek. Már ezt nem bírta el a közönség, s a régi meghonosodott fülemile mellett bevette még a csalogányt, de a másik kettőt elvetette. Ilyen apró furcsaságokon túl azonban a nyelvújítók arra törtek, hogy a szűk, idegenséggel tarka, terjengős* ségében nehézkes nyelvet bővé, tisztává és könnyűvé tegyék. Ez természetesen nem ment könnyen. Hoszszu idők munkája kellett hozzá, s mivel avatott és a* vatatlan egyaránt faragot rajta, a hírhedt nyelvharcokkal teli évtizedekre volt szükség, mig a közszokás megállapodott a megfelel*) szókincsben, a halvaszületett és nem életrevaló elemeket pedig kirostálta. A szócsinálás különben nem könnyű dolog. Bartzafalvi Szabó Dávid, a szófaragók atyamestere, igy ir róla: “Monhatom, hogy ugyan fiirödtem az izzadságban, mig egy szót kicsináltam.” Nem is csoda, ha efféle csinálmányáit nézzük: Minnyájság. Eveménv. Bö-röndő, Felület, E 1 ő z* mény, Százszaka, Miivedelem és veteményedelem. De voltak “szóköltők” is. kik fáradság nélkül, egv pü* 'lanat ihlete alatt teremtették meg a nevezetlen vagy idegen forgalom magyar köntösét. Ilyen volt a íiirgeeszii és örökkéiíju Szemere Paki öccsének Szemere Bertalan útirajzaiban olvasva a litteratura szót, kihúzta és mentem odaírta kitűnő magyar kifejezőjét: irodalom. Megtörtént vele. hogy megálmodott egy puszta szót s aztán reggel azon törte a fejét, mire is lehetne azt használni. Valóban a jó uj szó olyan, mint a jó ötlet; parancsszóra, kényszerítve nem akar megteremni. Mutatja a sok szócsináló társaság, hírlapi szópályázat, melynek ezernyi ficamodott, izzadsággal koholt szörnyetege közt csak alig-alig akad elvétve egy* egy életrevaló, csinos», használható ötlet. Volt olyan szócsináló, aki módszeresen fogott hozzá és eleve kiagyalt egy ‘‘rendszert,” mellyel bármikor, tetszés szerint ezerszámra lehet szavakat csinálni, mint a villanyos esztergán a gyöngyházgombot. Bugát Pál a halhatatlan érdemű természettudós, először 40,-000 szót gyűjt. .Természettudományi Szóhalmaz című könyvébe s elárasztja vele a természet — és orvostudományt. De nem éri be evvel. Kieszeli a Szókincstan nevű tudományt, mellyel a végtelenig lehet fokozni a “termelést.” Ebben a “rendszer”-ben minden meg van engedve: hangok helycseréje, keverése, szó megfordítása, képtelen képzés, szóval “szócsigázás,” ahogy ő maga nevezte. Például, ha valami jót szánunk valakinek, akkor egyszerűen nekelünk valamit; ember; az ember; ha kiváló, egyszerűen megkettőzzük, az elejét: emember; az üres hordó nagyott kong, tehát hordor.g annyi mint: kongo üresség, stb. Már erre a legedzetebh szófaragók és legkonokabb újítók is ezt mondtál.: ne tovább! és Bugáinak fiókjába kellett rejtenie kitűnő remiszerét. Az uj szó sorsa mindig attól függ, amitől általában az ember sorsa: a sikertől. Beveszve a közszokás, vagy sem. Akadt akárhány okos ember, aki okosan, a nyelvtan szabályai szerint csinált iij szót, de"a közszokás nem fogadta el; holott máskor a 1 legtörvénytelenebb módon teremtőzött korcsot mindgyárt pártul fogta és belcik* tatta a szókincs teljesjogu tagjai közé. így nem volt a világegyetemet betöltő matériára magyar szó; most igy okoskodtak: a latin materia alapja a mater, az a* nya; a föld pedig legtöbbnvire agyag; vegyük- tehát az anya előtagját, ragasszuk hozzá az agyag utótagját s lesz belőle: anyag! Hajmeresztő törvénytelenség, de a közszokás nem törődik vele, szükség van rá és elfogadja s ma e szó nélkül nem tudnánk megélni. A XVIII. század végén klavir mellé énekelték a könnyfakasztó, érzelmes dalokat; ez a klavir úgy szól, mint a zengő tambura, lett belőle zengura s a hangokat szépen kiegyenlitve: zongora. Rettenetes korcs! De milyen szép, hogy most már nem idegen klaviron, hanem magyar zongorán játsszuk a “cserebogár. sárga cserebogár”-t és Beethoven szonátáit! Csapnivaló rosszak, törvény és szabály ellen született az, állam, elnök, főnök, hivatalnok, . iroda, nyugdíj, titkár, ügyvéd, (óvást emelünk: csak a szavak!) de hogy boldogulna ma nélkülük, és száz társa nélkül a jogász? A lelki életben nem volna ábránd és fölény, egyed és egyén, elv és elmélet, sem eszme és fogalom, sem jelleg és jellem, sem lényeg és szabály, sem szellem és tudat. A művészetnek le kellene tennie a zenéről s az ütemről, a dallamról s a futamról, az összhangról s a szólam; ról nem volna színház, fölvonás. jelenet, páholy és kar zat; fénykép nem versenyezne a festménynyel, a képtár alkotásain nem volna távlat, a képmásnak nem volna kerete, nem volna sem rajz, sem minta, egyáltalán művészet sem volna! Kereken tiz ezer szó hiányoznék ma szókincsünkből a nyelvújítás nélkül, tízezer olyan szó, mely nélkül mai életünk legfontosabb fogalmait sem tudnók megnevezni. Pedig egymagában tízezer szó akkora szókészlet, hogy csak igen miiveit ember él annyival beszédében, a szerényebb és egyszerűbb életű ember beéri 800, 2.000-rel. Másfél század nyomta rá a nyelvújítás szabálytalan termékeire is a szükséges bélyegét, másfél század gyakorlata törvényesítette őket sok kifogástalan alkotás mellett. Egy igen szigorú nyelvtudós ezt mondta rájuk: “Haragudhatunk, hogy lettek, de örüljünk, hogy vannak.” Nyelvújítás azóta van, hogy az ember írásban rögzíti meg lelke tartalmát; lesz is addig, amig irodalom lesz. Volt is. lesz is valamennyi nyelv történetében. A magyar nyelvújítás minden hasonló külföldi jelenségnél járó s az egész nemzetre ható mozgalom. {Talán csak a Magyarország gyorsan és könnyen elérhető a FRENCH LINE modem hajóin utazva via Havre—Paris—Basel Gyors és kényelmes ut MAGYARORSZÁGBA NORMANDIE a világ legnagyobb és leggyorsabb hajója ILE DE FRANCE PARIS CHAMPLAIN LE FAYETTE Heti indulások a 88-as uj Pierről Wert 48th St„ New York, N. Y. Minden osztályon jó kabinok. — Híres francia konyha. — Figyelmes kiszolgálás. — Étkezésnél ingyen bor. Részletekkel szolgál minden megbízott hajójegy ügynök tJreoeh. jQ/ie 610 Fifth Ave. New York most folyó török nyelvújítás fog nemzetátalakitó hatásában mérkőzni vele.) Az a száz esztendő, a XVI ff. század közepétől, a XIX. század közepéig, a mag y a t nyelvújítás dereka, vitte végbe a nagy munkát. Ahogy a magyar nyelv más volt a XVIII. század közepén, mint a XIX. század derekán, a nemzet maga is más volt politikailag. társadalmilag, erkölcsében és műveltségében is. Tették ezt gondviselés-adta irók, költők, tudósok, akik súlyos harcokat vívtak érte. De az egyéneknek sokszor egymással ellentétesnek látszó munkáját a nemzeti lélek egysége kiegyenlítette és egybeforrasztotta. Köszönetnyilvánítás Nagy elismeréssel adózom a Verhovay Segély Egylet központi hivatalának és 133. fiókjának, hogy elhalt férjem: KOVÁCS PÁL Alphai, N. J. lakos után járó Egyezer dollár biztosítási dijat hiány nélkül és rövid nyolc nap alatt kézhez kaptam. Összmagyarságunknak ajánlom a Verhovay Segély Egyletet, mint meghízható, legnagyobb magyar biztositó intézetet! Hálás köszönettel: özv. KOVÁCS PÁLNÉ Alpha, N. J. WHO WILL be the next to be accidentally killed? GET WISE and immediately add our double indemnity rider to your certificate.
