Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1937-08-26 / 35. szám
1937. augusztus. 26. —T&rhovQyakt/apjQEMIGRÁCIÓ ÉS BEVÁNDORLÁS Irta: Dr. Pólya László 2-ik oldal Napsugár és felhő HOSSZÚ TÖRTÉNETEK RÖVID SOROKBAN. Egy doboz finom szivart vett, mert nagyon szerette a jó szivarokat. Amikor az utolsó szivart is kiszivta a dobozból, nézegette az üres dobozt és egy jó ötlete támadt. Keresetet adott be azon tüzbiztositó társulat ellen, ahol az összes ingóságai biztositva voltak azon a cimen, hogy szivarjai a tűz áldozatai lettek. A biztositó társulat azzal vágott vissza, hogy mint, gyujtogatót, — becsukatta. * * * Valami különös kinövés volt a koponyáján. Valamilyen intézet vagy orvosok, nem tudom most már biztosan, mert régen olvastam, még életében megvették a koponyáját, hogy holta után tanulmányozni fogják. Egyszer egy hatalmas fogfájást kapott és kihúzatta a fájós fogat. Azok, akik a koponyáját megvették beperelték idegen vagyon rongálásért. * * * Valamikor a hazai hirek közt olvastam, hogy egy tréfás gazda egy kacsa tojást csempészett be a háztetején levő gólyafészekbe a tojások közé. Aztán várta, hogy mi lesz az eredmény. Amikor kikeltek a tojások a gólyapapa és a gólyamama kiültek a fészek szélére és különösen a gólyapapa igen gyanús szemekkel nézegette a kis kacsát. Egy napon mind a ketten elrepültek és egy sereg gólyával tértek vissza. Letelepedve a háztetőn a fészek körül, úgy látszott, hogy gyűlést tartottak. Amint a tudósitó irta . • . “valami erkölcs félét is emlegettek. . Elég az hozzá, hogy a gyűlés után a gólyapapa elrepült a többi gólyával és többé nem tért vissza. A gólyamama pedig a fészek szélén ülve busán néze* getett a távolba, hogy “vájjon ki sodorhatta őt ilyen szerencsétlenségbe.“ * * * Spanyolországban olyan hőség volt, hogy még a háború is szünetelt a meleg napok alatt. Well, ez is egy újabb haladás a mai korban. Miért ne lehetne már egyszer a háborút is megszervezni napi nyolc órai lövöldözésre, két heti vakációval. A háború amúgy is egészségtelen foglalkozás, tehát napi nyolc óra teljesen elégséges lövöldözéshez, mert a túl órázás az ember* idegeire hat. Overtime-ért követeljenek a katonák másfélszeres órabért, mert máskülömben nem gilt, ha valakit idő után lőnek agyon. Természetesen az ilyen napi nyolc órás háborúk ellen legjobban a munició gyárosok rugkapálódznának, mert akkor kevesebb portékájuk fogyna és ki lennének léve annak a veszedelemnek is, hogy szünidő alatt esetleg átjárnának a katonák az egymás sánczaiba egy kicsit kártyázgatni vagy eltársalogni és még olyan bolond kérdés jutna eszükbe, hogy “miért is verekedünk mi?** Vagyis megbizsergetné azt a szürke anyagot a fejükben, amit úgy hívnak, hogy agyvelő és észre vennék, hogy azzal gondolkozni is lehet. Maratheus A történelem szerint az amerikai függetlenségi harcnak volt már magyar hőse, Pivány Jenő pedig felsorolta a polgárháborúban résztvett magyar származású tisztek neveit. Ezek közül sok az emigránsok csoportjából került ki, akik a magyar szabadságharc elvesztése után a bécsi zsarnok véres keze elől menekültek Amerikába. Az emigránsokat a kényszer-helyzet kivándorlásra kényszeritette, de legtöbbjüket a megtelepedés amerikaiakká tette. Vezérük, mint legutóbbin cikkemben mar jeleztem, Ujházy László volt, aki enyhébb éghajlatra akart találni, s uj Budát 1853 tavaszán elhagyta, felesége porait magával vivén és Texas San Antonio városának közelében talált uj otthonát “Sirmező”-nek nevezte el. Kiizködött, dolgozott, de a termést mindég megrontotta valamilyen csapás és mikor a polgárháború 1861-ben kitört, helyzetének szomorúságát növelte az is, hogy “rabszolgatartó” államban telepedett meg. — A. már akkor írásairól Amerikaszerte jól ismert Ujházy megváltásnak tekintette anconiai (Olaszország) konzullá való kinevezését. Azt hitte, hogy ha közel lesz szülőhazájához, annak is hasznára válhat. De mikor Garibaldit 1862 augusztusában elfogták, arról a reményrál is letett és mert csak a független Magyarországba volt hajlandó visszamenni, leányához irt egyik levelében jelenti, hogy visszatér az Egyesült Államokba “hol meg akarom osztani uj, fogadott hazám sorsát, — akarok élni vagy veszni azzal.” , Ujházy volt az első magyar származású amerikai polgár, akit a washingtoni kormány külügyi képviseletével tüntetett ki, aki azonban állásáról hamarosan lemondott és 1864 elején npír megérkezett New Yorkba. Sirmezőn ismét felvette a munkát és a pennát. Több amerikai nagy lapban keserűn támadta. Deák Ferencet a kiegyezés körüli szerepéért és Deák Ferenc, “érdemét” Magyarország nemzeti szerencsétlenségének tekintette. Legutolsó cikke “Magyarország 1867-ben” címmel a Tribuneben jelent meg. Ujházy elvesztette ,a magyar függetlenségbe vetett hitét, de a cikk végén fellángol: “Indulj bátran előre magyar nép. Törüld ki hatalmas karoddal a szégyenitő 1867 ik évet nemzeti életed naptárából.” “Egy testvér, kiált fel hozzád fájdalmas aggodalmai közepette a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség áldott földjéről!” Lelke megrendülését, hite elvesztését anyagi bajok tetézték és egyik Írásában igy zudul fel: “Jobb is volna a romlott világnak már végképpen elveszni és egy uj Ádámmal megkezdeni friss pályáját.” Meghasonlott önmagával és az egész világgal és a legjellegzetesebb amerikai magyar, Ujházy László, 1870 március 8'án agyonlőtte magát. Az emigránsok legtöbbje szegényen, de nagyszerű erkölcsi tőkével jött Amerikába. Azok az érzelmek, amelyek a szülőhaza függetlenitésének vágyában, az elhagyott valóság a magyarral mindenütt együttvaló emlék szeretetében éltek, Amerikában általános megértésre és rokonszenvre találtak, mert hiszen a legnagyobb demokrácia közvéleménye is Magyarország függetlensége mellett foglalt állást. A megkívánt erkölcsi mértéken túl eső lelki gazdagságot még ma is szive parancsa szerint osztogatja el az amerikai polgár. Eíjházy és honvéd-társai kétszeres tiszteletben részesültek — azért, mert az uj haza iránti kötelesség tökéletes betöltése mellett, szülőföldjük igazát is szivükön viselték. Az, aki az élet javainak és az emberi igazságoknak terjesztésére az eszmék vagyonából más földnek is részt tud juttatni, mint amerikai polgár, kétszeresen rászolgál a becsületre !• A világosi tragédia menekültjei utódaikban beleolvadtak az amerikai nemzeti egységbe. Az emlékezet még tiszteletben tartja a magyar származást, de mégis azt lehet mondani, hogy az emigráció bámulatosan szép magyar üstökös volt az amerikai égen! A magyar függetlenségért minden tőle telhetőt megtett és lerakta a különleges és jellegzetes amerikai magyar lelkivilág — (pszihe) viharálló alap-köveit is. Az emigránsok csoportjában mutatkozott be Amerika előtt a magyar fajta. Egyenesen, nyíltan a faji öntudat őszinteségével és a bemutatkozást a legnagyobb demokrácia tárt karokkal tisztelte meg. Kossuth honvédéi előtt is jártak már itt magyarok, akiket egyénenként, vagy. kisebb társaságban szitált / KIMUTATÁS A KÖLCSÖNÖKRŐL Áthozat 1937 julius 1 .............................................. $ 627,066.96 A júliusban kiutalt kölcsönök összege kamatokkal___ 1,017.22 A júliusban visszahelyezett tagok kölcsöneinek összege 718.89 A júliusban utalt kölcsönök kamatja és kezelési költsége .................. $ 21.22 Tagok által befizetve ................ 1,416.92 Halálesetből visszafizetve ___________ 1,052.35 Cash Sur.-bői visszatérítve . ................. 92.03 Extendedbe helyezett tagok kölcsöneinek összege .............. 2,262.05 Jóváírások összege ...................... 196.63 $628,803.07 5,041.20 $623,761.87 a kölcsönökben, kötvényterhekben kintlévő összeg 1937. julius 31-i zárlattal. Pittsburgh, Pa. 1937. julius 31. RÉVÉSZ KÁLMÁN Kpi számvevő át ide a vagyonszerzés vágya, de a népvándorlás szivárgása a 67‘iki kiegyezés után indult meg és a múlt század utolsó évtizedeiben kezdett nagyobb arányokat ölteni. A magyar bevándorlás középkora, felületesen számítva a múlt század utolsó évtizedéig tartott. Az Amerikában jópénzt kereső rokonok és falubeliek levelei kitűnő ügynököknek bizonyultak és mindég több földmives tette le a kaszát, kapát azért, hogy erejét és szorgalmát az uj világban aranyra váltsa. A faluszerető földmives nép amerikai tartózkodását nem idővel, hanem pénzzel mérte. Ma megkeresett annyit, amennyiből saját számítása szerint szülőföldjén a maga birtokán vethette meg a lábát, hazament. A tengeren túl jövőt épitő dollárért, a magyar fajta fiatal, erős testű férfinépe ma már szörnyűnek mondható nehéz munkával fizetett meg a keresetért és a középkorban ismerte meg az amerikai ipar fajtánk munkabírását, szorgalmát, tehetségét és ügyességét. így azután a középkor közepén a jókeresetről beszélő levél mellett az amerikai nagytőke is serényen járta a verbunkost. A pénzlesi vállalkozás pedig, bár szép összegért, Galícián át szívesen és minden esetben majdnem “biztosan” Brémába szöktette azt, akit a törvény nem engedett ki az ígéret földjére. A múlt század utolsó évtizedében megindult a nép, mégpedig seregestől. Az asszony és a család kihozatása is könnyebben ment, ami pedig sok esetben itteni megtelepedésre vezetett. Az újkor a világháború kitöréséig tartott és az egyéni érdeken felülemelkedett, — mert értékes alkotásokkal dicsekedhetik. Emellett felépítette azt a különleges amerikai magyar lelkivilágot is, amely idekerült fajtánkat a, magyarság: legjellegzetesebb és egyik legértékesebb osztályává nemesítette! A magyar bevándorlás közép és uj korának méltatására ezután kerítek sort. ORSZÁGOS MÁSODGENERÁCIÓS SZERVEZKEDÉS INDULT MEG Szerkesztőségünk örömmel jelenti, hogy a magyar másodgenerációs ifjúság megszervezése érdekében nagyszabású országos mozgalom van előkészítés alatt. A szervezkedés kulturális alapon, faji, vallási és politikai különbségre való tekintet nélkül kívánja egybetömöriteni az Egyesült Államok egész területén a magyar származású, amerikai születésű ifjúságot. A mozgalomról jövő számunkban bővebben írunk. «--------------------------------GYÖNYÖRŰ CSOPORTKÉP AZ ARANYJUBILEUMON RÉSZTVEVŐKRŐL A Greszingh Studio (2916 E. 116th St., Cleveland, O.) a pittsburghi 50 éves Verhovay aranyjubileumi konvenció dísztermében megjelent Verhovay tisztviselőkről, tagokról és ujságirókról gyönyörű csoportképet készített, mely maradandó, kedves emlék mindazok részére, akik azon a szép konvención résztvettek. — Aki ezen csoportképből óhajt egyet, — küldjön be a fenti stúdió címére a képért 1 dollárt és postportóra 10 centet s a fényképet a Stúdió postafordultával kiküldi a cimére. VERHOVAY LAPOK SZERKESZTŐSÉGE 4............. .............♦ GARTNER LAJOS Utazási, pénzküldési és közje gyzől irodája: 207 E. 84th ST. NEW YORK Minden ügyben a Verhovay Tagság rendelkezésére áll. Különleges Pénzküldési árakért forduljon hozzá. 26 éve szolgálja a Magyarságot. — A Verhovay Egylet tagja. — PAN AMERICAN IRÜSI COMPANY HARBOR STATE BRANCH Alapította: KISS EMIL FOURTH AVE. AT 9th ST., NEW YORK Több mint 30 éve szolgáljuk az amerikai magyarságot PÉNZKÜLDÉS BÁRHOVÁ A LEGOLCSÓBB ÁRAKON HAJÓJEGYEK ■ BETÉTEK KÖZJEGYZŐI ÜGYEK Perdüljön hozzánk bizalommal MemberFederolDepositlnsurqnceCorporotion
