Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1937-02-06 / 6. szám
í.-IK OLDAL FEBRUAR 6, 1937 A MAGYAR FALVAK közegészségügye nem az, ami volt' abban az időben, amikor még az amerikai magyarság tömegei itthon éltek az óhazában. Akkor még nagy volt a gyerekhalandóság a falvakban, nyáron majdnem úgy hullottak a kis gyerekek, mint a legyek. És idősebb betegekhez is ritkán hívtak orvost vagy vittek be kocsin, párnák között a legközeleborszag lakosaira, bi városba. A háború befejezése óta nagy változás van a közegészségügy terén. Ma már a falvakban nagyon sok orvos lakik, az állam szaporította a körorvosok számát és ma sokkal több orvjps jut lélekszámúnként az mint régebben jutott. Dr. Johann Béla, Europaszerte hires államtitkár foglalkozik az ország közegészség ügyének fokozatos javításává I és e téren óriási haladást lehet felmutatnunk. A kiváló államtitkár megszervezte a Zöldkereszt mozgalmat. Védőnőket, okleveles ápolónőket telepítenek le a falvakban, akik megtanítják az anyákat a helyes csecsemőnevelésre, gyermek betegségek elhári t ására. Eleinte persze idegenkedve fogadták a zöldkeresztes, nővéreket, ma már azonban a legnagyobb bizalommal vannak hozzájuk. A falu aszszonyai hallgatnak rájuk, elfogadják tanácsaikat és ennek nyomán aztán csökken is gyerekhalandóság. A falvak közegészségi viszonyainak javításához tartozik az is, hogy az ország falvaiban gőzfürdők és fér tőtlenitő intézetek felállítását vették tervbe. Sajnos, az óhazában még nem tartunk ott, hogy a lakások legtöbbje fürdőszobával legyen felszerelve, mint Amerikában. Itt még ma is a legtöbb ember közfürdőkben tisztálkodik. De közfürdők is csak városokban vannak. A falusi tömegek eddig legfeljebb nyáron jutottalfürdőhöz — ha folyó vagy, tópartján laktak. A Közegészségügyi Intézet most azon munkálkodik, hogy a falvakban gőzfürdőket és fertőtlenítő intézeteket létesítsen. Dr. Kiss Vilmos aszódi járási orvos találmányával kísérleteznek, melynek eredményétől függ. hogy az ország valamennyi községébe felállítsák a gőzfürdőt és fertőtlenítőt. Alkalmunk volt beszélgetni Dr. Kiss Vilmossal, aki nagyon lelkes, buzgó orvos és akinek szívügye, hogy a falvak lakóinak egészségügyi viszonyait mennél előbb ja\<itsa. •—Miben áll tulajdónké pen a fertőtlenítő gép és fürdőkályha — kérdeztük a járásorvostól ? — Mint járási tiszti főorvos szomorúan tapasztalom, — mondta Dr. Kiss, mennyi javítani való akad még a magyar falvak közegészségügye terén. Azt tapasztaltam , hogy a fürdők és fertőtlenítő intézetek hiánya nagy mértékben jár elől a fertőző betegségek fellépésénél. Miután nagy előszeretettel foglalkoztam a technikai műszaki kérdésekkel, elhatároztam, hogy könnyen kezelhető, úgynevezett falusi gőzfürdőt próbálók szerkeszteni. Hosszú éveken át fúrtam, faragtam, rajzoltam, gépeket szereltem fel, amig végre . fáradozásom sikerrel járt é§ az év végén szabadalmaztattam találmányomat. A fürdőkályha szerkezete egyformán alkalmas arra. hogy gyorsan veszélytelenül, ! nagymennyiségű vizet for- I raljon, fertőtlenítés céljábó 1 megfelelő mennyiségű gőzt is fejlesszen. A szerkezet súlya 230 kg. és 300 liter vizet másfél óra alatt forral I lel. És olcsón elő lehet álli- 1 tani az egész készüléket, : mindössze 500 pengőbe ké-i riil. A közegészségügyi lntéj zet a gépet kipróbálásra alkalmasnak találta és Heves megyében Isten mezeje községben már fel is állították az első falusi gőzfürdőt és fertőtlenítőt. Persze: amerikai szemmel talán nem látszik nagy jelentőségűnek a dolog, de mi akik trianoni Magyarországban élünk, örülünk, hogy a falvak népe is hozzá fog jutni ahhoz, hogy testét megfiiröszthesse. KÉTEZER BIKÁT vásárolnak az olaszok Magyarországiján és ezt a _hatalmas mennyiségű tenyészállatot Abesziniába szállítják. Olaszország most telepíti1 be a meghódított területeket, és az uj telepeseket O- laszország jól ellátja farm felszerelésekkel, jószágokkal. Miután -Olaszország állatál lománya nem elegendő arra, hogy onnan nagymennyiségben tudjanak tenyészállatokat kivinni, igv a szükséglet egyrészét Magyarországban fogják beszerezni. A háború befejezése” óta egyszer már szállított Magyarország jószágot Afrikába. Akkor E gyiptom volt a vevőnk. A kiszállított állatok nagy' szerűen bírták az afrikai éghajlatot és igy biztos, hogy} az Abesszíniába szállitan dók beválnak. KARÁCSONY ELŐTT erősen emelkedett a kereslet a magyar borra. Svájc és Németország jelentkeztek vevőnként és ez a kereslet valamivel emelte is a bor árát. A szőlős gazdáknak van is panaszra okuk, mert a bor ára valóban nagyon mélyen van. 12 fokos jó bort a termelőknél ma is lehet kapni 18-20 fillérért literenként. Érdekes különben, hogy éjjen karácsony előtt magyar bor szállítmány ment Manillába. Eucharistikus kongresszus lesz februárban Manillában és arra rendeltek 1250 palack bort. -BELTILTOTTÁK két magyarfaló erdélyi román Lapot. A Verhovayak Lapja megismertette Ame-j rika magyarságával azt a szörnyű cikket, melyben valósággal vérfürdőre izgatta a Turda nevű lap az oláhokat. Miután ez a szemérmet- ] len cikk mélyen sértette Mussolinit és az olasz nemzetet is, igy a Glas Roma-: nesc nevű lappal együtt a1 román kormány betiltotta a: Turda megjelenését is. DR. SIPÓCZ JENŐ Budapest főpolgármestei j halálát siratja a főváros lakossága. Dr. Sipócz nagyon nép j szerű főtisztviselője volt a i magyar fővárosnak. A leg-' nehezebb időkben, a bolshe-j viki uralom bukása után került a magyar főváros élére. Megválasztását nagy harc; előzte meg, mert egy pöli j tilsai párt jelöltje volt. de működése nyomán nagyon hamar kiderült, hogy nem [jártnak, de ez egész fővá J rostiak az érdekeit képviselte minden vonalot}. Párt kiilömbség nélkül mindenkinek í rendelkezésére állt és min dig csak az igazságot tartotta szem előtt döntései meghozásákor. Régen gyászoltak olyan szívből egv köztisztviselőt, mint ahogy a főváros népe' gyászolja Dr. Sipócz Jenő halálát. I GYÓGYSZERÁRUKAT szállít több magyar, gyógyszerárú gyár Kínába Japánba és Dél Amerikába.; A magyar gyógyszerár), gyártás a háború befejezése j után lendült fel, amikor elvágtak bennünket a világtól, amikor magunkrnhagyatott j Ságunkban kénytelenek vol-| tunk különféle iparcikkek gyártására berendezkedni. | A magyar gyógyszerek. olyan jó nevet szereztek, hogy hamar külföldi piacokat is találtak. Már régen szállítunk gyógyárukat a Balkán államokba, Afrikába is és most kezdenek tőlünk vásárolni Kina, Japán és Dél Amerika. NAGY IDEGENFORGALMAT remél - joggal - Magyarország a tavasszal. Alkalmam volt a múlt héten beszélni egy főtisztviselővel, aki nagyon fontos munkakört lát el az Országos Idegen forgalmi Hivatalban és tőle tudom, hogy a nyugati városok utazási irodai már is nagy számmal foglaltak le szállodai szobákat a magyar fővárosban. A tavaszi hónapokban, amikor a virágba borult budai hegyek, a zöldelő városliget, kisebb jjarkok olyan nagyon szépek, rengetegkülföldi fog Budapestre érkezni. Jobb szállodákban április 15-től már is le vannak a szobák foglalva. Április végétől számított tiz napon át lesz az idén a Budapesti Nemzetközi Vásár és erre a tiz napra már most alig lehet szobát biztosítani. Erre a vásárra rengeteg nép érkezik a megszállt területekről, Balkanról, de nagyon sokan jönnek a Nyugati országokból is. A nyárra is sok előjegyzés történt már is, úgy, hogy 1937-ben ha csak valami különös esemény fel nem bontja a számításokat óriási idegenforgalma les2 Magyar országnak. A nagy idegenforgalomban persze erősen számítanak arra is, hogy az amerikai magyarság nagy számmal látogat haza a Verhovay csoporttal a nyár folyamán. Készülnek is illetékes körök a méltó fogadtatásra. CSONGRÁD MEGYÉBEN volt a múlt évben legsúlyosabb a munkátlanok helyzete. Ebben a megyében nagyon sok nincstelen, csak két keze munkája után élő földmives él, akik az előző évben keveset dolgoztak, aminek következménye az volt, hogy szörnyű nyomorúságba zuhantak. A nyár hál Istennek nagyváltozást hozott a Csongrád megyében élő nincstelenekre is. Kapós volt a munkás, sokfelé még hiány is volt, keresni tudtak rendesebben. Csongrád megyét a tavasszal nagy jégverés pusztította és segítségre is volt szükség. A belügyminiszter 100,(XX) pengőt folyósidott a jégkárosultaknak. Az idei télen nagyon sokkal kevesebben szorulnak arra Csongrád megyében,1 mint a múlt években, hogy valami segítségben legyen részük. A MAGYARORSZÁGI GYÁRIPAR egyik nagy problémája,! hogy mint tehetné olcsóbbá a kannázást, mert mai áraival nem igen tud versenyezni az amerikai főleg californiai kannázó iparral. Magyarországon kiváló gyümölcs terem. A gyümölcsöt azonban kénytelenek azonnali fogyasztásra eladni, mert a kannázó ipar csak nagyon keveset tud felvenni. Paradicsomléből évről évre többet gyártanak, jobban és jobban piacot talál a magyar kannázott paradicsom, ez már állja a2 amerikai versenyt, de gyümölcsünk még mindig nem tudott gyökeret verni a legtöbb vásárló országban. Pedig a magyar nyers gyümölcsöt nagyon szeretik mindenütt Európában, amit bizonyít, hogy szállítunk is mindenfelé, de a kannázott gyümölcs számára nehezen tudjuk meghódítani Európát. Az árban van a hiba. A magyar kannázott gyümölcs drága. Nem a gyümölcs drágasága miatt, hanem mert a kanna nagyon drága. Annak anyagát külföldről kell behozni. Azt mondhatjuk, hogy drágább a kanna, mint a tartalma. Egy. kanna zöldbab pl. 50 fillér. Ebből 22 fillér jut a zöldbabra és 28 fillérbe kerül az üres kanna. Hát ez a baj, ezért lehet nagyon nehezen emelni a magyar gyümölcs kannázást. Szakkörök állandóan kutatnak valami megoldás után. Nem e lehetne a mai kannázó anyagot valami mással, olcsóbbal pótolni, melynek következtében aztán olcsóbban tudnák a magyar konzervgyárak külföldre szállítani a kitűnő magyar kannázott gyümölcsöt. KOMÁROMBAN mely most megszállt terület meghalt a rom. kath. egyház szeretett plébánosa Mayer Ferenc, Komárom magyar jellegét a megszállás 19-ik évében se tudták elsinkófálni a csehek, ma is alig hallani ott másként, mint magyarul beszélni az uccán. A rom. kath. egyházközség teljesen magyar jellegét se lehet tagadni Az egyházközségnek kb. 2300 tagja van, ebből 2120 magyar és csak 180 slovak illetőleg cseh. Mégis most ez a parányi kisebbség azt akarja a nagyszombati püspöknél keresztülvinni, hogv ne nevezzen ki Komáromba magyar plébánost, hanem slovákot. A komáromi róni. kath. magyarok természetesen minden erejükkel tiltakoznak ez ellen. Még abba se akarnak belemenni, hogy magyarul is beszélő szlovák plébánost kapjanak. Ragaszkodnak ahhoz, hogy magyar lelkiatya vezesse a komáromi plébániát.
