Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1937-01-23 / 4. szám
JANUÁR 23, 193' $-ik óljai (Budapesti Tudósítónk eredeti jelentései!!) í MEGHALT EGY RÉGI “BETYÁR” A hires “Száz szál gyertya” nóta jut eszünkbe, amikor azt olvassuk egy nagybecskereki újságban, hogy ott meghalt egy Suta Péter nevezetű ember, a hirhedt Rózsa Sándor jópajtása. Azt mondja a nóta : "Mind elpusztult, régen vége a betyárvilágnak!” Hát ennek csak a fele igaz, mert a betyárvilág elpusztult ugyan, de az öreg betyárok még itt-ott hírmondónak feltünedeznek, mint éz a hires öreg torontáli szegénylegény is, aki most im kilencvennyolc éves korában meghalt. Szeged vidékről került harminc éve Nagy becskerekre, el-elbeszélgetett borocska mellett, pipaszó mellett a régi jó időkről. Az 1878-ik évben látta utoljára Rózsa Sándort, akkor vitték éppen a szamositjvári tömlőébe . . . De sok mindent láthatott Öreg- Suta Péter! A mai ember már el se tudja képzelni, hogy volt idő, amikor az "alföldi betyár gyorsabb volt szélvésznél, villámnál” akinek “az éjszaka volt a pártfogója és zápor mosta a takaróját fehérre!” Suta Péter elmondotta azt is, hogy Rózsa Sándornak négy törvényes származású gyermeke volt, akik apjuk halála után megváltoztatták nevüket és mint hasznos polgárok éltek Magyarországon. Ez az adat ttj. mert a közhit eddig azt tartotta, hogy a hirhedt betyárnak sem felesége, sem gyermekei nem voltak. A nagybecskereki Történelmi Társulat átkutatja Suta Péter hátramaradt feljegyzéseit,. kihallgatja hozzátartozóit. hogy a valóságot megállapíthassa. Uj téma kínálkozik tehát azok számára, akik még ma is előszeretettel foglalkoznak a letűnt betyárvilág romantikájával. EGY SOKAT i SZENVEDETT nagyon tehetséges festőművésznek kedvezett a szerencse. ő nyerte el az idén gyönyörű képeivel a Vati' kán nagy diját, ami nemcsak azt jelentette, hogy a díjnyertes képét megvették, ha nem azt is, hogy egy félévig a Szentszék költségén Rómában élhetett. A kiváló magyar művész, , aki elismerést szerzett a magyar művészetnek olyan érdekes múltra tekinthet vissza, hogy szinte regénybe illő és érdemes vele az amerikai magyarságnak is megismerkedni. Mágori Vargha Béla a ne. Ve. Imecsfalván, Háromszék megyében született. Szegény székely fölmives volt az apja, de korán elhunyt és a kis család, öz, vegy édesanyja és öt kis , testvére semmi nélkül maradtak. Édesanyja felkerekedett az Öt gyerekkel, hogy város; ban próbálja előteremteni az életet és ebben a küzdelmében végig járta Erdély városait. Alkalmi munkákat vállalt csakhogy együtt tart hassa árváit, ne kelljen -megválni tőlük. Nagyváradon már réms séges helyzetbe kerültek. Házbért se tudtak fizetni, mire a kegyetlen házigazda kilakoltatta őket. Nagy hidegben kapu alatt didereg tek, koplaltak és szegény édesanyjukat az őrülethez vitte közel borzalmas nyomora. Nem bírta gyerekei kínszenvedésé t nézni és egy reggel felpakolta őket, kivitte a gyerekeket a piacra és eszelősen kiabálta: “vegyenek gyereket.” Alikor az öt közül a legidősebber vevő akadt, szegény asszony kétségbeesett, magához szorította és nem tudott megválni tőle. — Csak t r é t á l t a m, — mondta szegén)- “asszony és felpakolva kicsinyeit otthagyta a vásárt. De sok koplalás kinlódás megtörte a gyerekek egészséget, egymásután haltak meg. Pestre már csak Mágori Vargha Béla került fel 12 éves korában egy öccsével és édesanyjuk itt nemsokára a gyerekek után ment. -A 12éves fiúnak nemcsak saját, de öccse szükségleteit is elő kellett teremteni. A vézna gyerek egy gyárban kapott munkát, de abba bele betegedett. Akkor újságárus lett és az ujságárusitás közben kezdett el rajzolgatni, festegetni. Rendesen keresett, kiabált az uccán torkaszakadtá hói és ott lett egy városligeti hintás fegyelmes rá és az kicsalta a ligetbe hintás legénynek. Közben mindig rajzolt és festett és pénzt takarított meg, mert érezte, hogy jobb sorsra való, minthogy életét a ligetben töltse el. Mikor egy kis pénze volt, beiratkozott a festőiniivé szeti akadémiára, ahol tanárai hamar felismerték, hogy kivételes tehetséggel van dolguk, pártolták, gyámolították. Es Mágori Vargha Béla méltó volt a pártolásra, támogatásra, művész lett belőle, aki most megnyerte a Vatikán nagy diját. A nincstelen koldus kis székely gyerek világ hirre tett szert. EGY VOLT AMERIKAS MAGYAR Egy volt amerikás magyar ember sikeréről előrehaladásáról is beszámolok. Dr. Serly Béla Cleveland, Ohioban a Central Bank tisztviselője volt. A depresszió őt is kiemelte munkájából és sokat kínlódott a tengerentúl. 1932-ben megunva a kínlódást visszaköltözött csa ládjával .Magyarországba. Debrecenben telepedett meg. Ügyvédi irodát nyitott és a kitűnő modorú Dr. Serly Béla nagyon hamar becsült, értékes tagja lett a debreceni társadalomnak. Főleg a volt katonák mozgalmaiban vett részt és vezető szerepet kapott a Frontharcos Szövetségben. Karácsonyra a Jézuska az zal lepte meg, hogy ügyészszé neveztették ki a magyar királyi igazságügyministerr.el Budapest székhelyivel. Dr. Serly Béla sikerének bizonyosan sokan örülnek a Verhovay táborban is, sok barátja van a clevelandi magyarok között. KARÁCSONY HETÉNEK SZENZÁCIÓJA Henry A. Procter angol őrnagy u jságnyila tkozata, aki elmondja, hogy Lloyd George neki bevallotta, hogy a trianoni szerződés megalkotásakor a szakértők megtévesztették őt. Azt is mondta, hogy nagyon örülne, ha helyre lehetne hozni az akkor elkövetett hibákat. A világ ma, — folytatja Proctor őrnagy — épen a dolgok újjáalakításával foglalkozik. Meg akarják reformálni a Népszövetséget, megújítani az egyes országok közötti politikai és pénzügyi kapcsolatokat és újjáalakítják a locarnoi szerződést. Mindezek a törekvések azonban nem érhetik el céljukat, ha nem fogják meg a bajt gyökerénél. Az egykori békeszerződések revíziója egyik alapfeltétele a béke tényleges fenntartásának. Magyarország határait revízió alá kell venni és továbbra is biztosítani kell Austria függetlenséget. ŐRÜLETBE KERGETTÉK Őrületbe kergetett egy j székely gyereket egy brutá-1 lis román tanító. Özvegy Székely Gyttláné 12 éves János nevű gyermeke a román állami iskolába járt. Egyik napon nem tudta kielégítően megoldani iskolai feladatát. Popescu tanító a tanítás befejezése után visszatartotta a gyereket az iskolában és először mogyorófapálcával, aztán egy széklábbal összevissza verte és többször meg is rugdálta, majd behívta Olteanu igazgatót, aki szintén jól elverte a szerencsétlen gyereket. A kis Székely János napokig feküdt otthon. Anyja a brutális tanító ellen feljelentést tett. A gyermek lelkileg teljesen összeroppant a durva bánás mód következtében. Éjszakánként gyakran felriad álmában és szivettépő hangon kiáltozik segítségért. Az anyja tehetetlenül nézi őrült gyem ekét. Feljelentette ugyan a tanítót, megígérték. hogy vizsgálatot in dLtanak, de akt ismeri a romániai viszonyokat, tudja, hogy semmi orvoslást nem kap a szegény anya. KARÁCSONY ELŐTT Karácsony előtt újítással lepte meg a magyar államvasút az utazóközönséget. A nagyobb városok pályaudvarain mindenütt karácsonyfákat állítottak fel. Bu" dapesten a keleti pályaudvaron öt kíilömböző helyen gyújtottak gyertyát a szeretet ünnepének beköszöntekor. A magyar közönségnek nagyon tetszett a Máv újítása. BUDAPEST MELEGVIZFORRÁSAI Budapest melegvizforrásai évszázadok óta híresek. Hiteles adatok vannak arról, hogy 300 évvel ezelőtt Angliában már komoly tanulmányban ismertették ;a budapesti gyógyforrások jelentőségét. Budapest nagyon gazdag olyan meleg viz forrásokban, melyek reumatikus betegségekre nagyszerű gyógy hatásúak. A főváros vezetősége most azzal a tervvel foglalkozik és ebben az irányban nagyon komoly tárgyalások is folynak, hogy 400 személyes rheuma kórházat állítanak fel és a kórház mellett külön fheuma kutató intézet is működnék. Ilyen intézmény sehol a világon nincsen meg, tehát Budapest ebben ai tekintetben is úttörő kezdeményezést akar. amikor lehetősé get nyújt a. világ orvosainak és rheuma betegeinek arra, hogy ezt a nem annyira veszedelmes, mint inkább fájdalmas és kínos betegséget beható tanulmányozás tárgyává tegyék és az emberiséget egy kellemetlen betegség kínjaitól és szénit edésertől megmentsék. TUURI JÁNOS A LAP] FARKASÖLŐ HALÁLA Stockholmból jelentik Jukkasjarviben, a svédorszá gi lapp telepen 82 éves koré ban meghalt az atyai ős ágon magyarszármazás Tuuri János, akinek a mv veit világ a lappokról val legtöbb ismeretét köszönhe ti. Az ő nevét is világ szer te ismerték tudományos kő rökben és népe valósággá babonás tisztelettel öveztf A leghíresebb farkasölő vol ile népének megbecsülhetet len szolgálatokat tett azza hogy ugyanakkor, amikor világgal megismertette net: zetségét, egyúttal a civilizá dótól teljesen elmaradt, ke detleges viszonyok közt ten gődő lappok életszínvonala emelte. . Betegeket gyógyi tott, de mert irtotta a farka sokat, természetfölötti erő tulajdonítottak neki és elke riilték, féltek tőle. Azt hit ték, hogy "a farkasokká beszélget.” Egyedül, ma gárahagyatva élt a Lapp föl dön. De annál több őszin te hive volt a városbei skandivánok között, akii megbecsülték, mert okos ny il tesz ii, fel v i 1 ágosodo t embernek ismerték. Turn skandináv barátainak segil ségével egész sereg könyve irt a lappok életéről. Mun kái megjelentek svéd. dár. angol és német nyelven, j világ minden országából, jö vő tudósok gyakran telke resték a különc életre ítél embert. Ő maga is gyak ran járt lenn "délen” Stock hóimban, de mindig vissza tért kicsiny lappföldi liázá ba. Halászattal és vada szattal telt el az élete, őre; korában pedig életjáradéko kapott a svéd törvényhozás tói. Az utóbbi évekbei már nem igen vállalkozót nagyobb utakra. A ROMÁNIAI PARASZTSÁG NYOMORA / ---------Bukarestből jelentik, bog egyik legnagyobb román pc litikus, C. Lupti, a romá Parasztpárt vezére, olyan k sújtó kritikát mondott é irt Romániáról. melyhe fogható eddig alig hangzót el felelős román vezérférfi ajkairól. “Egész Romániában'! - mondotta Lupa, —“a pa rasztság táplálkozása meg döbbentően silány és ross; Tüdővész, venereás beteg ségek és pellagra pusztitjál — A « gyermekek éhezv mennek az iskolába és égés héten át száraz mamaligá rágicsálnak. A ruházatit rongyokból áll. A romá parasztság busz százaiéi« nak nincsen inge és puszt testre ölti szegényes roi gyait. A szappan ismerel len fogalom a falun. A fa vakon sápadt, beesett és e kínzóit arcok tekintenek a ember felé ...”
