Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1937-01-02 / 1. szám
JANUÁR 2. 5-1K OLDAL. ^DfrhovQ\QkjQpJoz A PÁN-AMERIKAI KONFERENCIA SIKERE Az elmúlt hét szerdáján véget ért Buenos Airesben a pán-amerikaí nagy konferencia, mely Roosevelt elnökünk elgondolása volt s minden úgy is sikerült, ahogy azt ő elgondolta. — Műszónkét rendkívüli jelen töségii döntést, illetve határozatot hoztak, melyek kö ziil kiemeljük a következőket: — Amerikai Népszövetség alakult, melyet bár elvben végleg elhatároztak, de a terv részleteit végérvényesen csak 1938-ban, Peru fővárosában: Limában megtartandó nagy konferencián szögezik le. — Tanárokat és diákokat fognak "kicserélni” egymás között az amerikai köztársaságok a kulturális együttműködés biztositásá ra és előmozditására. A közkönyvtárakat mind a 21 köztársaságban felszerelik egymást érintő anyaggal. — Filmforgalmat teremtenek egymás között közgazdasági történeti és önvédelmi vonatkozókat illetőleg; — végre : az amerikai földrész köztársaságai, számszer int 21-en, semleges álláspontot foglalnak el más világrészekben kirobbanó háborúkkal szemben olyan értelemben, hogy ha valamelyik amerikai nemzetét támadás érné, az egész földrész egységesen száll sikra, hogy megvédje békéjét. — Ez volna az igazi csattanója az öszszes döntéseknek. ;}c í|c ;j< TROTZKIJ MEXICOBAN Amikor két év előtt Trotzkij Leót, a száműzetésben élő orosz forradalmárt eltávolították Franciaországból, ahol visszaélt a vendégjoggal és Ígérete ellenére politikai tevékenységet fejtett ki, 1— a norvég kormány adott számára beutazási en-l gedélyt azzal a kikötéssel, — hogy tartózkodnia kell a po-| litikától. TBotzkij azonban; ott sem tartotta meg igére- j tét. Összeesküvéseket szőtt és irányította a legnagyobb buzgalommal az általa alapított ló*, internacionálét, úgy hogy a szocialista norvég kormány kénytelen volt őt Norvégiában is internálni. — Kiutasítása csak azért maradt el, mert nem maradt egyetlen ország sem Európában. amely befogadta volna. — Végre Mexico kormánya biztosította arról, hogy beengedi. Beengedi a niexicoi kommunisták tiltakozása ellenére is — és menedék jogot' adott Trotzkijnak akinek a kormány döntése szerint ott is a mexicoi j törvényeket tiszteletben kell tartania. Mexico bel- vágyj külpolitikájában beavatkoz-! nia nem szabad és éreznie kell. hogy csak vendég lesz, — de hogy meddig fogja magát ott is vendégnek érezni, azt talán ő sem tudná megmondani. í|í íjc A SPANYOL FORRADALOM A karácsony mintha egy kis szünetet jelentett volna a spanyol vérmezőkön, — de csak látszólag, mert a diplomácia pokolkonyháján kegyetlen bajokat kotyvasztottak ismét épen karácsonyra. — A loyalisták uj erőre kaptak és kétségbeesetten tartják állásaikat s irgalmatlan, elkeseredett támadásokat intéztek Franco tábornok ellen aki karácsony előtt közvetlenül több, mint 14.000 embert veszített egy hét alatt. — Ennek dacára Madridban — a jelentések szerint, — zűrzavar és nagy rémület uralkodik még mindig, mert a lakosság feldúlt és letört idegekkel látja, — hogy a véres polgárháború megszüntetésére semmi kilátás, bár egyes vidékeken, ahol megkezdődött a hóesés, a harc teljesen elcsendesült. — Ezzel szemben épen a szent Karácsony végleg élére állította most a háború és a béke világrenditő problémáját. — Franco tábornok, a spanyol felkelők vezére, üzenetet küldött Hitlernek, mely egyúttal elkeseredett végső kérelme is. Karácsonyi üzenetében kijelentette ugyanis, ha legalább 60,000 jól felszerelt német katonát és 2(X) hajórakömány muníciót nem kap. elbukott és veresége elhárithatatlan. — Hitler tehát most választhat béke és háború között. — Azt is megértheti mindenki, hogy ha Hitler beavatkozik a spanyol forradalomba, tétlenül nem marad egyetlen egy európai sem. * * nagyhatalom A KÍNAI BONYODALOM Már három hét óta a kínai események közérdeklődést keltenek főként itt Amerikában; ( hang tábornok, Mandzsúria kormányzója, illetve kiskirálya, akit a japánok kiszorítottak szülőföldjéről, fellázadt a nankingi kormául- ellen s elfogatta a kormány fejét: Chiang tábornokot. Chang tábornok azt követeli, hogy a nankingi kormány kezdjen azonnal háborút Japán ellen szorítsa ki csapatait a régi kínai birodalom területéről- s ennek a-célnak érdekében fogjon össze a kínai kommunistákkal is. Changnak ugylátszik sikerült felébreszteni a kinai nemzeti szellemet, de véres háborúra talán mégsem kerül a dolog, dacára annak, hogy sok napilap azt hangoztatja, hogy a japán-kínai háború immár elkerülhelet j lenné vált, mert a japán militaristák nem hajlandók le-j mondani az eddig szerzett területekről Kínában. SZOMORÚ VOLT A NÉMETEK KARÁCSONYA Óriási élelmiszer hiány vált érezhetővé Németországban az elmúlt hónapban, mely a karácsonyra is szomorú árnyékot vetett s igy a német nép nyugtalanul tekint a jövő elé. Vaj és zsiríéle már csak a legkisebb adagokban és csakis zsirj egy re kapható. Hatalmas, vörös plakátok hirdették épen karácsony előtt a kormány rendeletéit, hogy a közönség ne fogyasszon húst, hanem egyék halat és ne gyűjtsön össze otthon elel miszert, mert az súlyos büntetéssel sőt egyes esetekben halálbüntetéssel is jár. Külföldről nem lehet semmit hozatni, mert német márkát nem küldhetnek ki a németek. Mindezek tetejében az uj esztendő uj meglepetést is hozott. A német pékeknek J037 jan. 1-től kezdve nem szabad friss kenyeret árulniuk, csakis olyant, mely legalább 24 órával előbb került ki a sütőkemencéből. A rendeletnek a magyarázata, — hogy a száraz kenyérből mindig több szelet kerül ki. mint a frissből s kevesebbet is fogyasztanak belőle. — \ I ind ezen állapotoknak az igazi magyarazata egeszen más. -— Emlékezzünk csak vissza a világháború rettenetes napjaira: a liszt. zsir. cukor és a többi jegyekre. —Hadi helyzetet, háborús állapotot jelentenek már azok, hasztalan a hivatalos német magyarázat! A BETEG PÁPA XI. Pius súlyos beteg. Az utolsó hírek szerint: állapota reménytelen. Dr. Miinai, a szentatya orvosa, azt mondja, hogy minden pillanatban bekövetkezhet a ka tasztrofa. A pápát, néhány héttel ezelőtt, szélhüdés érte. Nagy kuíturünnep Pittsburghban A híres pittsburghi egye-, tem 1937 júniusában ünnep-j li százötven éves fennállását, | mely egész Amerika kulturéletének kimagasló ünnepe lesz. Ugyanakkor nyitják meg ünnepélyesen a MAGYAR TERMET is, melyhez szükséges anyagot Budapesten épen most állítja | össze Mrs. Ruth Crawford Mitchel, az egyetem előadója és társadalmi munkása, aki hosszabb európai látogatása során, most Magvaror-j szágot is felkereste. A 150 éves pittsburghi főiskola Amerikának legna-' gyobb és legrégibb egyeteme. A mai 42 emelet magas uj felhőkarcoló épületében, a hatalmas- központi; csarnokban állították fel az európai kulturnemzetek szó-: 1 iáit. Tizenhét nemzetnek van külön terme és Mrs. Ruth Cawford Mitchell asz-, szony lelkes munkájának kö- j szönhető, hogy Csonkama-; gyarország is Amerikának ej nagyjelentőségű ku borközpontjában előkelő helyet kapott. — A magyar teremnek falait végig tölgyfaburkolat borítja, amelyet fába vésve magyar és angol nyelven a Magyar Himnusznak verssorai öveznek. Ugyanitt helyezik el Magyarország egyetemeinek címereit. A teremi egész berendezése a magyar művészet és tudomány remeke. 4'vegszekrén vekbenl különböző iparművészeti és nemzeti vonatkozású tárgvaj kát helyeznek el. Az amerikai magyar kultúrtermet a pittsburghi magyarság saját költségén létesítette. Gyönyörű elgondolás volt egy évtizeddel ezelőtt s most hogy már csak egy fél esztendő \ álaszt el bennünket a szép magyar terem megnyitása-, tói, valóban meg kell hajtanunk az elismerés pálmáját mindazok előtt, akik a mozgalmat megindították, előbbi revitték és a szép eszmét meg is valósították,— Aki nem nézte jó szemmel a missziónárusokat . . . Menelik négusról, i Ethiopia egykori császáráról . E . . , . i es egy svéd misszionáriusról jegyezték fel az alábbi j történetet: A hittérítőt az a kellemet j lenség érte, hogy elfogták | mindjárt a határon, niégj mielőtt Ethio piában téritői i munkásságát elkezdette volna. A tisztviselő, aki kihallgatta, gyanúsnak találta az idegent, de különösen gyanús volt neki az, hogy a hittérítő “svéd”-riek vallotta magát. — Svéd, — mondotta a derék ember, ki nem lehetett valami nagy földrajztudós, —. mi az a svéd? . . . Azt tudom, hogy van Angolország, van Franciaország, van Németország, — sőt Olaszország is, de hogy Svédország is, lenne a vilá(m, azt még sohasem hallottam. De nem is hiszem. Azt tette tehát, hogy a jámbor férfiút szigorú őrizet alatt elküldötte Menelikhez. A négus mindent tud, az bizonyosan tudja azt is, hogy van-e svéd és Svédország, vagy csak kieszelés az eg’ész . . . Négy napi utazás után a hittérítő végre az uralkodó elé jutott. Menelik épen! rosszkedvében volt s borús tekintettel nézett a jámbor emberre és komoran kérdez- j te : — Mely országbeli jöttél, I idegen ? — Svédországból, felség. — És miért jöttél ide? — Hogy az abessziniai zsidókat megtérítsem. Tudniillik, Abesszíniában (Ethopiában) akkoriban csak a zsidókat volt szabad megtéríteni. Más hitüeket téríteni halálbüntetés terhe alatt tilos volt. A négus erősen a szeme közé nézett a hittérítőnek. — Mondd csak idegen, mely országokon jöttél keresztül, amíg ideérkeztél —- Németországon. Egyip tömön, Szudánon. Menelik a, fejével bólintgatott. — Helyes, mondotta, —• de mondd meg nekem, például Németországban nem! találtál zsidót, akit megtérit hétnél? Se Egyiptomban, se: Szudánban? A misszionárius zavartan hallhatott, Menelik pedig az őrökhöz fordult: ■— Vigyétek ezt a de rétó embert a határra és ott l>ocsássátok szabadon! — l e pedig idegen, jegyezd meg, hogy ide csak akkor jöhetsz megint, ha előbb megtérítettél minden zsidót, akit addig találsz, amíg hazádból ideérsz.— A LEGTÖKÉLETESEBB SKÓT VICC Két angol és egv skót hivatalosak egy esküvőre. Az első angol dicsekszik: — Tizenkétsz emélyes ezüst kávészervizt vásároltam a fiatal párnak! A másik angol rálicitál:-— Én egv huszonnégyszemólyes gyönyörű porcellánszervizt vettem. Ks Ön? — kérdi a skótot. A skót diadalmasan válaszol : — En egy nyolcvanszemélyes ezüst teaszürőt vettem.
