Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1937-01-16 / 3. szám
10-ik oldal JANUÁR 16, 1937 V<írlmQyük.Igpj(i [Beszéljünk a házasságról A házasság bizony nagy probléma. Nem azoknak’, akik csak úgy máról-holnapra (esetleg tegnapra) kötnek házasságot, hanem olyanoknak, kedves nőtársaim, akik egy életre kötik a házasságot. Egy nagyon elmés francia asszony a következő tiszparancsolatot állította össze erre a szent célra: 1. Ne menj férjhez olyanhoz, akit nem szeretsz. 2. Ne menj férjhez olyanhoz, aki bátortalan, mert csak igazi férfi lehet jó férj. 3. Ne menj férjhez olyanhoz, akinek asszonyos szokásai vannak. 4. Ne menj férjhez olyanhoz, aki már az édesanyádat is elvehette volna. 5. Ne menj férjhez olyanhoz, aki esküdözik, hogy soha sem volt másba szerelmes. 6. Olyanhoz menj feleségül, aki még a hibáidat is szereti. 7. Olyanhoz menj feleségül, aki bízik hűségedben és nem üldöz féltékenykedéssel. 8. Olyanhoz menj feleségül, aki megissza a bort, de legénykorában is éjfélelőtt járt haza. 9. Olyanhoz menj feleségül, akit nemcsak szeretsz, de tisztelsz is. 10 Olyanhoz menj feleségül, akit te választasz ki magadnak. Ez a tízparancsolat ugyan nem fejezi ki egészen pontosan a jóházasság minden feltételét, de nagyon bölcsen disztingvál. Körülbelül azt mondja, hogy igazi ember legyen az, akit a nő élettársul választ. AZ UJ FARMTÖRVÉNYEK UJ REMÉNYEKET HOZNAK A VERHOVAY TANYÁK VILÁ GÁBA A farmélet szürke világába-éltető fénnyel fognak bevilágítani a készülő uj farmtörvények, melyek rövidesen mind a törvényhozás asztalára kerülnek Washingtonban. Az, aki járta itt Amerikában a magyar tanyákat, az jól tudja és ismeri az ottani életet és mind azt a megszám lálhatatlan akadályt, mely a zavartalanabb és nyűgöd tabb élet útjában áll. Roosevelt elnökünk már több ízben tanujelét adta annak, hogy szivén viseli a farmerek ügyét s most is eltökélt szándéka, hogy a tanyák világában a mai időnek megfelelő, a farmerek érdekeit védő és a mai kor igényeit jkielégitő helyzetet teremtsen! A kormány támogató kezét már e tavaszon érezni fogják farmerjeink. Kényei mes és valóban könnyen törleszthető kölcsönöket fog a kormány folyósitani ré szint vetőmag, gazdasági gépek és szerszámok, valamint házi állatok beszerző' sere, — részint az elviselhetetlen kölcsönök átcserélé sére olyan értelemben, hogy a kormány fogja kifizetni azokat, — s helyettük hosszú lejáratú kényelmesen tör leszthető kölcsönöket kap nak a farmerek alacsony kamatláb mellett s ezáltal meg védelmezi őket az uzsora kamatokat szedő zugban koktól. — Roosevelt ezenkívül meg akarja valósítani ama régebbi keletű tervét is, hogy azon farmbérlőket a kormátiy teljes támogatásban részesítse, akik farmtulajdonosok akarnak lenni. A földmi velésügyi miniszternek ezen terv keresztülvitelére legalább 50 milió dollárra van szüksége a következő tiz éven át. Ezen összeggel az arra érdemes farmbérlőknek módot akar a kormány adni, hogy negyven év alatt ké nyelmesen, minden különösebb megerőltetés nélkül tulajdonosai lehessenek annak a földnek, amelyen dolgoznak. A föltétele ennek az, hogy az első öt év alatt pontosan fizessék be az állam kölcsönben részesülő farmerek évi részleteiket. — Ha az első öt évben megfelel nek ezen követelmények nek, úgy a farmot a saját nevükre irja a kormány és jogos tulajdonosai lesznek a földjüknek és farmjuknak. A földmivelésügyi minisztérium számadatai szerint két millió amerikai farmer család él bérelt földön. Természetesen ezen horribilis számnak csak bizonyos hányadáról volna szó, mert földbirtokosok és földbér lök mindenkor voltak és mindenkor lesznek is, de határozottan nagy nemzeti és erkölcsi érdeket fog jelenteni, ha a földmives családokat saját földjükhöz és saját otthonukhoz segíti a kormány. Több törvénytervezetről vitatkoznak máris Washingtonban főként két nagy csoportban. A kongresszusi képviselők egyik csoportja a íentemlitett javaslat mögött áll és s most terjesztette elő azt a javaslatot, hogy vásárolja össze a szövetségi kormány a bérbeadott földeket és azokat adja el egyes farmereknek olyan alapon, hogy egészen kis részletekben, hosszú idő a latt törleszthessék le a vételárt. — A másik csoport pedig olyan törvényhozási intézkedések sürgős létrehozatalán fáradozik, mely minden időben biztosítani fogja a farm-termékek becsületes árát, úgy, hogy a farmer megfelelő haszonhoz juthat munkája révén és ebben az esetben önmagától megoldódik a kérdés, mert abba a helyzetbe kerül, hogy megvásárolhatja a maga földjét! ! — A BAROMFI TÉLI GONDOZÁSA Időjósok azt mondják és írják, hogy a mostani enyhe, beteges időt kemény hidegek s nagy havazások fogják felváltani februárban, de főként március elején. Nem tudhatjuk, hogy mennyiben teljesül be a jósolás, — de farmerjeink tapasztalatból rámondják min denhol, hogy : “Biz’ a könynyen megeshetik, mert bolnodul furcsa ez a beteges tél!” . . . •A havas, téli napokban a baromfiakra a jó farmernek nagy gondot kell fordítania, azért adunk itt jó tanácsot nehány Verhovay farméi tagtársunk kérelmére. Tudnunk kell, hogy a tyuk tulajdonképen “hóvak”, — vagyis a nagy fehérség nem kedvez a látásának, ezért nem is szeret kijárni, ami élelemkeresés szempontjából nem is bir ilyenkor nagy fontossággal mert hiszen úgy sem találnak a baromfiak semmit sem a szabadban. A fontos azonban az, hogy nincs alkalmuk a mozgásra. —Ha az ól nem alkalmas a benntartozkodásra, akkor a tyúkok kijárnak ugyan, de rögtön megállnak valamelyik széltől védeett sarokban és ide-oda tipegnek, ha a hely egyébként száraz, vagy bebújnak ahová épem lehet, sőt oda is, ahol hideg huzat van és ottan bizony sehogy sem érzik jól magukat. Nem is lehet tőlük várni tehát, hogy tojjanak Megfigyelhetjük, hogy ilyen kor nincs semmi élénkség az udvaron. — Szomorúan álldogálnak a tyúkok, — de más baromfiak is az eresz alatt és nem dicsérik a gazdájukat a gondossága miatt. Ezen a helyzeten a legkönnyebben és a legolcsóbban akként segíthetünk, ha deszkából nehány láb magas szint építünk, ámelynek teteje lejtős legyen, hogy a hóié és az eső lefolyhasson; — frontja pedig nyílt, hogy az állatok mégis szabad levegőn legyenek. — Ez tehát három oldalról védett és tetővel ellátott “kaparószin”, — ahogy még otthon az óhazában neveztük, amelynek mélysége lehet 10 - 12 láb, hossza pedig tetszésszerinti. Ha sok a hely és van elegendő deszkánk is, — lehet hosszabb, hogy az állatoknak minél több terük legyen mozogni. Ide kiszórunk és elteregetünk szénamurvát, vagy szalmaszecskát, amelyben egész nap szívesen elkapargálnak, különösen, ha néhány marék durvára darált kukoricát (török búzát) szó rufik el. Ilyen régidivatu kaparószinnek az építése nem kerül sokba és azonnal látni fogjuk, hogy az állatok vidámabbak és egyébként helyes etetés mellett fognak tojni most a tél közepén is s husvétra szép jövedelmet biztosíthatunk magunknak tojáseladás révén. Persze sokkal jobb, ha — amerikai értelemben vett — modern ólat építünk magas ablakokkal, jó szellőztetőkkel, melyeknél az állatok egész nap bentmaradhatnak a meleg ólban és kényelmesen megkaphatnak mindent amire szükségük van. Ilyen körülmények között aztán lehet szó rendszeres téli tojástermelésről, amely egyik legjövedelmezőbb ág'a a baromfitenyésztésnek és csak három tényezőn fordul meg: jó állomány, jó ól és helyes etetés. -— * * Ha már tyúkokról és tojásról van szó, egy kérdésre is válaszolunk e helyen, melyet B. Nagy Mátyás íarmtagtársunk felesége vetett fel. — Azt kérdezni, hogy hogyan lehet a tojást télire, vagy mondjuk most husvétra eltenni? Szomszédjai német farmerek, — de azok nem árulják el annak a titkát . . . — No, hát annak a “titka” nagyon is közismert, főként magyar farmerjeink körében Ohioban . A tojást általában mészvizben szokták télire eltenni s az igy “konzervált” tojás fehérjét rendesen fel lehet verni habnak még hoszszu hónapok múltán is. A konzerválása eljárás a Zsuzsi néni postája ÚJSÁGÍRÓ. — Hogy le het-e a nő jó újságíró? — Hogyne. Éppen ebben a számunkban közlünk arról cikket, hogy az újságíró gárdának nagyon sok nő tagja volt már. És mégis azt mondom : vagy nő, a nő, vagy újságíró. Ami annyit jelent, hogy azok, akik leküzdhetetlen hajlamot éreznek magukban az újságírásra, ren desen nem 100 percentes nők. 17 ÉVES. — Még nagyon rá ér arra, hogy “okvetlenül férjhez menjen”. Pláne, ha nem is szereti azt, aki elsőnek jelentkezett. Van egy magyar közmondás, ami igy szól: “Várt asszony várat nyer”. A közmondás ugyan nem egészen világos következő: a friss égetett meszet óvatosan sok hideg vizzel öntenek le s a mész leülepedése után a felette álló mészivizet leöntik szélesszájú üvegekbe, amelyekbe előzőleg a friss, konzerválandó tojásokat berakták. Az üvegeket sziniiltig töltjük mészvizzel és bekötve, hűvös helyen tartjuk. Bámulatos frissen maradnak igy a tojások s pl. ha husvétkor előszedjük azokat, senki sem mondja, hogy nem frissek és nem néhány nappal előbb tojták a tyúkok. Ez az eljárás egyszerű olcsó és biztos. — Verhovay farmer tagtársaink ha bárminemű felvilágosítást óhajtanak, forduljanak hozzánk s Írjanak erre a címre: Verhovay Farmertudositó 345 Fourth Ave. Pittsburgh, Pa. de valamit mégis mond arról, hogy várni jobb, mint ezt a fontos lépést elsietni. FÉLTÉKENY. — Egészen biztos, hogy ok nélkül féltékenykedik. Az, hogy a férje olyan nőnek köszönt az uccán, akit ön nem ismer, még nem bizonyítja azt, — hogy “félre lép”. A férfi — kinek egészen más hivatása van az életben, mint a nőnek — nagyon sok olyan emberrel, tehát asszonnyal is kénytelen megismerkedni, akit nem mutathat be a feleségének és köszönni annak, akit ismerünk, legalább is illik. A féltékenység nagyon csúnya betegség, jó lesz, ha kigyógyul belőle. ÖREGEDŐ ASSZONY. — Bizony azok az asszonyok, akik elismerik, hogy öregednek, rendesen öregasszonyok is már. De ez igazán nem szerencsétlenség, hiszen az öreg asszonyoknak is van rendeltetésük a földön és pedig igazán nagyon szép. Például: a gyermekek, esetleg az unokák nevelése, a háztartás gondozása, stb. Ha férjének “tetszeni” akar, aki bizonyára szintén “megállapodott ember” már, fordítson legalább annyi gondot az otthonukra mint amennyit önmagára szán. Egészen biztos a siker. ÖZVEGY. — Arra nincs szabály, hogy ki hogyan és meddig gyászolja a férjét, de régebb szokás volt: félévig teljes gyász, egy évig félgyász. A külsőség a világnak szól. Az igazi gyász azonban önmagának. És azt Ön jobban tudja, hogy meny nyi gyásszal tartozik önmagának, mint én.
