Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1937-06-12 / 24. szám
0-ik oldal ■VerhovayakJhpfa-Junius 12, 1937 THURY LEVENTE, magyarországi szerkesztőnk jelentése Budapest, 1937. május 31-én folyik a falvak között, hogy melyek vegyenek részt ^z úgynevezett gyöngyös bokrétás előadásokban. Most már egyes vidékek maguk is rendeznek ünnepségeket, legtöbbször vásárral egybekötve, ami aztán egy kis forgalmat jelent az illető vidéknek. Most a Hajdúság készül ünnepségre. Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdudorok és Hajduhadház valamint a többi hajdú községek, hogy bemutassák a világnak, mit tudnak a hajdúk. Nemcsak népszokásaikat akarják bemutatni, hanem azt is, amit a mezőgazdaságiban, gyümölcstermelésben produlkálnak. Kiállítással kötik egybe az ünnepséget. Kár, hogy ez az ünnepség az ősz elején lesz és igy nem I lehet beilleszteni a Verho- I vay csoport programjába, mert biztosan sok érdekeset láttak volna a Hajdúságban is a hazarándulók. Budapest négy napon keresztül örömmámorban uszott. Az olasz királyt ünnepelte szívből, igaz örömmel. Olyan tömegek álltak az uccán a fogadtatás alkalmával, a katonai díszszemle idején, amilyenre alig volt még példa Budapesten. Vidékről a vonatok ontották a kivánc'si tömegeket és ezekben a napokban Budapesten aranyért nem lehelteit nem egy szobát, de egy ágyat sem kapni szállodákban, penziókban. Magyarország népe hálás az olasz nemzetnek, mert ez volt az első, mely Trianon után barátságába fogadta és most ennek a hálának a kifejezője volt az olasz király lelkes ünneplése. •jf Romániában élő magyar kisebbségnek igazán megvan minden oka és joga a panaszra. Akik még munkában vannak, azoknak igyekeznek kenyerét mindenféle ürüggyel — leggyakrabban irredettizmus hamis vádjával — elvenni, de nem kíméletesek azokkal szemben sem, akik nem állami alkalmazásban vannak. Egész Erdélyben a legnagyobb megütközést keltette azonban az a mód, ahogy most egy vak magyar tanárnak Poltják Károlynak a kenyerét elveszik. Ez az ember vakon született. Kolozsváron volt azonban egy kiváló vakok intézete, ahol Poltják Károlyt kitanittatták még pedig olyan sikeresen, hogy aztán maga is tanár lehetett. Olyan remekül tanult, hogy vaksága dacára öt nyelvet tanult meg. Mikor Erdély román uralom alá került egy fél év alatt már Románul beszélt. Ez azonban szegény emberen mit se segitett, mert amikor a román urak átvették az intézmény vezetését, Poltják Károlyt kitették állásából. Ekkor a nemzetközi vakok szövetsége vette pártfogásába és Svájcba vitette. Ott élt 5 évig. Felesége is vak asszony és azzal együtt került viszsza Erdélybe Marosvásárhelyre. Mindenki által nagyon becsült ember volt, sorsáért nagyon sajnálták nemcsak a magyarok, de a jobbérzésii románok is. Román előkelőségekkel az élen, Marosvásárhely társadalmában gyűjtést indítottak, hogy egy kis tőkére tegyenek szert és ezzel valami existenciát alapítsanak neki. Május vége van amikor, e sorokat irom, megkezdődött a gazdák izgalma termésükért. Sajnos az ország nagyrészében május hónap meglehetősen száraz volt és most mindenütt esőért könyörögnek a gazdák. Nálunk már fájdalom az egész gazdálkodás az időjárás szeszélyeinek van ki téve. Kecskemét mely teljesen a gyümölcs termeléssel áll vagy bukik például most attól retteg, hogy a hirtelen kánikulai májust viharok váltják fel és esetleg egy jégeső megsemmisíti minden reményüket mint két esztendeivel ezelőtt. A korai cseresznye szüretié már megkezdődött, de onnan igazán nagy mennyiségben barackot szállítanak. Nagyon nagy baj lenne, ha elpusztulna a barack, mert most már — mióta a volt angol király megkedvelte a barack pálinkát — az egész világon keresett cikk lett belőle. KAPUVÁR A pénzből aztán egy dohány üzletecskét alapítottak neki a város főterén amiből tengette maga és családja életét. Most Marosvásárhely városa elhatározta, hogy a város főterén halas tavat építenek és pedig pont ott, ahol a szerencsétlen vak tanár trafik bódéja áll. Hiába szaladgál szegény ember fiihöz-fához, hogy épitsék a halas tavat egy kicsit távolabb, akkor nem esne a területre az ő szegényes trafikja: nincsen irgalom, elutasítják kérelmével. Most újra a román urak léptek akcióba, hogy megmentsék ennek a szegény embernek a kenyerét. A jóérzéséi románok is a legnagyobb felháborodással tárgyalják a város urainak makacscágát, hogy mindenképen pont oda akarják építeni a halas tavat, ahol egy szegény vak ember keresi maga és családja szűkös kenyerét. A tavasz érkezése mindig azt jelenti itthon: érkeznek az Amerikába szakadt magyarok is, hogy meglátogassák az óhazát, itt élő szeretetteiket is. Ma találkoztam a Metropole Szállodában az első amerikai magyar családdal, akik Milwaukeeból jöttek Weildinger János és családja és Hógyészre, Tolna megyébe jöttek haza látogatóba. Magukkal hozták ott született gyermekeiket is, akik köziií az egyik legény, a másik 14 éves iskolás fiú. Egy napja vannak Budapesten és nem tudnak betelni Budapest szépségeivel. A két fiú mindig a Dunaparton szeretne lenni és onnan nézni a gyönyörű budai panorámát. így lesznek biztosan azok az amerikai magyar fiatalok is, akik a Verhovay csoporttal érkeznek és akikre ezer csoda látnivaló vár az óhazában. *• Magyarországban most kezdik igazán értékelni a nép ős kultúráját, nép szokásait, énekeit, táncait. Meg voltak ezek évtizedekkel ezelőtt is, csak épen senki se nem tartotta azokat értéknek. Mióta a külföldről jött vendégeknek annyira tetszenek a népi előadások a magyar közönség is jobban becsüli azokat. Eleinte a nép is húzódott attól, hogy népszokásait, énekeit, táncait nagy közönség jelenlétében mutassa be, ma már azonban versengés tízezer lakosú kisváros, egészen közel az osztrák határhoz. Szegény, zsellér emberekből áll a kisváros lakosságának nagyrésze. U- radalmi napszámba járnak, ha van ilyenre alkalom, de a napszám kicsi, a munkaalkalom kevés. Az Eszterházy uradalom nem képes felvenni mindenkit munkára, aki alkalmaztatást keres. Háború előtt emiatt nagyon sokan vándorbotot fogtak és Amerikába vándoroltak. E vidékről Amerika földjén élők száma sok ezerre rúg. Egész amerikai magyar kolóniák alakultak Kapuvár és vidéke magyarságából. Ma azonban — mint tudjuk — lehetetlen a kivándorlás. Bezáródtak a kapuk a kivándorlók előtt Amerikában is, máshol is. Ma igazán el lehet mondani a költővel “itt élned és meghalnod kell.” A szegény zsellérek, akik nem tudtak munkát találni, akiknek keze tétlenségre volt kárhoztatva, legnagyobb kétségbeeséssel néztek a holnap elé. Az isteni gondviselés azonban akkor ad az ember agyába mentő ötletet, amikor arra legnagyobb szükség van. így van ez a kapuváriak esetében is. A nyomor megtanította őket, hogy mással is lehet kenyeret keresni, mint zsellér napszámmal. Kapuvár és vidékén a nők nagyon értették a szép kézimunkázást. Gyönyörű piros-kék keresztöltésekkel készíttettek párnahuzatokat, cifracsipkével lepedőket, térítőkét, rózsás-tulipános ingeket, szálhuzásos bőgatyákat. A nyomorúság idején az asszonyok rájöttek, hogy kézimunka tudományukkal is lehet pénzt keresni. Udvardi Antalné kezdte a kézimunkázást, rászoktatta rokonságát is és amikor egy nagy batyura való volt felutazott vele Pestre. Hamar elkelt a gyönyörű kapuvári kézimunka és Udvardiné boldogan utazott haza a pénzzel. Hire ment ennek a kis városban és egyre többen és többen adták a fejüket kézimunkázásra. Sőt amikor rendelésekkel tértek haza a Pestre utazott asszonyok, melyeket határidőre kellett szállítani — a férfiakat is befogták a munkába. így lettek Kapuváron sokan férfiak is zsellér napszámosokból valóságos kézimunka művészekké. Gyönyörű, szinpompás munka kerül ki kezeik közül. Becsült és kapós minden, amit Kapuvárról szállítanak. Akik “kézimunkások” ahogy a kisvárosban hívják őket, azok nem mennek mezei munkára: hogy könnyű maradjon a kezük. Egyszerű kapuvári asszonyok pakkolják fel a kézimunkát és viszik Budapestre, eladják vagy már rendelésre szállítják, bevásárolják a következő transzporthoz az anyagot és utaznak viszsza a pénzzel falujukba. De akadtak már köztük vállalkozóbb asszonyok is, akik külországba mentek a remek kapuvári kézimunkákkal. Mészáros Jánosné már Stockholmba, özv. Molnár Antalné pedig Bécsbe vitte a remek holmikat. És a magyar életrevalóságot élelmességet mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy újabban a kapuváriak összeszövetkeztek a mezőkövesdiekkel és együtt csinálnak pavillont olyan helyeken, ahol külön külön nem tudnák viselni- a kiállítási hely költségeit. Az idén például a párisi világkiállításra készül nagyon sok kézimunka Kapuváron. Kapuvár életébbe nagy változást hozott az uj mesterség. Tavaly például körülbelül százezer pengő jött a kis városba kézimunkából, ami tekintélyes összeg és ami bizony jótékonyan javította a szegény zsellérnép életét. Ez a dátum nagyon fontos napja az amerikai magyarságnak, — mert ezen a napon indul New Yorkból a VERHOVAY SEGÉLY EGYLET Nagy társasutazása MAGYARORSZÁGBA ÉS AZ AMERIKAKI MAGYAR UJ NEMZEDÉK ZARÁNDOKLATA BANDHOLTZ TÁBORNOK SZOBRÁHOZ a North German Lloyd EUROPA nevű gyorshajóján A bremerhaveni kikötőben, közvetlenül a hajó mellől induló “Verhovay Gyorsvonat” szállítja majd az amerikai magyarság követeit Budapestre, ahol ünnepélyes fogadtatásban részesülnek AMERIKAI POLGÁROKNAK NEM KELL MAGYAR VIZŰM. Minden amerikai magyar részt vehet a kirándulásban. Tegye meg az előkészületeket már most és lépjen érintkezésbe a helyi hajóügynökséggel. HAMBURG-AMERICAN LINE NORTH GERMAN LLOYD 1407 Wood Street — Pittsburgh, Pa. , i i,. ■
