Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1937-01-16 / 3. szám
4-ik oldal JANUÁR 16, 1937 Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n. 7 EAST BUCHTEL AVE. AKRON, OHIO PUBLISHED WEEKLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Editors: BENCZE JÁNOS és RÉVÉSZ KÁLMÁN, Szerkesztők EDITOR’S OFFICE — SZERKESZTŐSÉG: 345 FOURTH AVENUE, ROOM 805, PITTSBURGH, PA. All articles and changes of address should be sent to the VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION, 345 FOURTH AVE. PITTSBURGH, PA. MINDEN, A LAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CÍMVÁLTOZÁS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION, 345 FOURTH AVE. PITTSBURGH PA. küldendő SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada $1.00 a year Foreign Countries $1.50 a year Entered as second class matter January 2, 1937 at the Post Office at Akron, Ohio, under the act of March 3, 1879. ISTEN HOZOTT! Magvar szívvel, szeretettel köszöntjük az Amerikába 'érkezett BUDAPESTI EGYETEMI ÉNEKKART, annak minden egyes tagját. Nagy utat tettek meg, hogy itt az idegen földön hirt dicsőséget, becsületet szerezzenek ä magyar hévnek, a magyar népnek. Hivatást teljesítenek, Amerika földjén fogják a magyar nevet még becsültebbé tenni. Tudjuk jól, hogy ahol koncertezni fognak, ott egy újabb fáklya gyullad fel, hogy hirdesse a magyar kulturális fölényt, a magyar művészet megbecsülést és tiszteletet érdemlő nevét. Tudjuk jól, hgoy aki magyar, az nem fog elmaradni a hangversenyeikről, mert hiszen a mindennapi élet nehéz küzdelmeiben sok áldást jelent, a magyar nóta szárnyán visszaszállni abba az országba, ahonnan eljöttünk. Eljöttünk évek évtizedekkel ennekelőtte, de eltéphetetlen szálak odakötnek, odaíüznek bennünket a Tisza-Duna partjára . . . Köszönjük Nektek, hogy eljöttetek! HA EGY TITKOS ÜZENETVÁLTÁSNAK SIKERE LETT VOLNA . . . Sok minden kerül napfényre ágkor, amikor a megsárgult. régi írások beszélni kezdenek . . . A Pesti Napió legutolsó számában olvastunk e héten egv igen hosszú cikket. Egy öreg dokumentumról, melyhez sok levél tartozott annakidején. — 1915 május 6-án kezdődött egy rendkívül érdekes üzenetváltás'. A világháború akkor már lángolt és borzalmas ténye bevilágította egész Európát . . . Sonnino, olasz külügyminiszter pedig ezt üzente az akkori magyar miniszterelnöknek — a fenti napon — a legnagyobb titokban : “Magyarország érdekei mindig ugyanazok voltak, vannak és lesznek, mint Olaszországéi. Mindkét országnak egyformán ér deke, hogy Európában SEM A NÉMET, SEM A SZLÁV ELEM ELNYOMÓ TÚLSÚLYRA NE EMELKEDJÉK!... M a az olasz nép szelleme ( spirito) mindenben rokonszenvez Magyarországgal és a magyar néppel, ezért amidón Magyarországnak kedvező politikát kezdi ményeztek, e működésemben nemzetemnél akadályt nem találok, sót ellenkezőleg, bátorítást. E politika keresztülvitelét úgy képzelem, hogy a magyar kormány a magyarországi horvátokkal és románokkal, különösen az Utóbbiakkal való benső viszony megteremtése után legyen kezdeményezője az európai nemzetek maradandó békéje megteremtésének: ezért a magyar kormánynak mindent elő kell készítenie, hogy kijelenthesse: akarja a békét. Olaszországnak minden erkölcsi diszpozíciója megvan arra és érdeke is, hogy támogassa egy olyan nagy Magyarország létesítését, amely a lehető legfüggetlenebb a német befolyástól és igen könnyű lesz oly titkos megegyezést létesíteni Magyarország. Olaszország és Románia között, amely által ezeknek az országoknak a -speciális érdekei kielégítést nyernének. Ezt tartom az egyetlen lehetséges módnak, hogy a mai tragikus problémát megoldjuk és hogy elhárítsuk úgy a fenyegető német, mint a szláv veszedelmet. Minthogy e veszedelmek elhárítása Magyarországnak és Olaszországnak közös ércfeke, közöttük sem a jelenben, sem a jövőben érdekellentét elő nem állhat.” így magyarázták meg már 22 eszendővel ezelőtt az olaszok, hogy szerencsétlen szülőhazánknak mennyire ér-VerhovayQhJbpjQ------------------------------~~ Asszony alapította és szerkesztette az első napilapot Az első napilap Angliában jelent meg 1702 március 11-én. “Daily Courant”-nek hívták a lapot, melyet azonnal a legnagyobb érdeklődés vet körül. Ma már meg is tudjuk érteni, hogy milyen szenzáció volt az első napilap megjelenése. Hiszen az újságolvasás ma már éppen olyan mindenapos szükséglet, akár a kenyér. Még érdekesebb azonban, hogy az első napilapnak kiadótulajdonosa és szerkesztője nő volt. Elizabeth Hallétnek hivták a bátor asszonyt, ki körülbelül kétszázötven évvel ezelőtt, a napisajtó első termékével a világot meg ajándékozta. Az ujságkiadás és szerkesztés terén különben az asszonyok vezetőszerepet vívtak ki maguknak. Ezek közt a hírneves aszonyok között, a legtehetségesebbek közé tartozott Elizabeth Kranzbiihler, ki tizenhét esz tendős karában íérjhezment egy nyomdatulajdonoshoz Negyvenkettedik évét meg haladta, mikor férje meghalt, özvegyen maradva, elhatározta tehát, hogy maga vezeti tovább a nyomdát. Az ambiciózus asszony azonban nem'elégedett meg ezzel, hanem 1776-ban egy beadvánnyal fordul a wormsi városi hatósághoz, engedjék meg neki, hogy egy hetilapot szerkesszen és adjon ki. A lap meg is jelent "Wormshische Zeitung” címen. És ennek a nívós, előkelő komoly hetilapnak tizen négy esztendőn keresztül Kranzbiihler Elizabeth volt a felelős szerkesztője. Elizabeth asszony 1790-ber meghalt, de lapja még ma is él Wormser Zeitung név alatt. Angliában, lad)' Margaret Rhondda szerkeszti és adja ki a “Time and Tide”-ot. Ez a lap főleg politikával, zenével, irodalommal és kritikával foglalkozik. Lady Rhondda a legelőkelőbb■-arisztokrata családból származik ma egyedüli örököse a hercegi családnak és határozott, erős lendülettel harcol azért. születés szerint a lordok házában. Ha hadjárata sikerrel jár, akkor lady Rhondda nagy politikai erővé válik Angliában, mert vele együtt kb. 25—30 arisztokrata asszony jutna be a peerek házába. A francia sajtóirodalom ban is jelentős szerepet játszanak az asszonyok. A Petit Parisienne kiadója Mme DupiiVt voltaképen az amerikai származású Dupuy sze nátor özvegye. A Petit Parisienne rengeteg példányszámban fogy, nagyon népszerű, de ezenkívül még több lap is van a birtokában. Csak megemlítjük az Excelsior-t és a Dimanche Illustré című folyóiratot, amely több mint félmillió példányban fagy el. Amerikában itt látjuk Mary Baker Eddy-t, ki a “Christian Sience Monitor’ vallásos folyóiratot alapította. Ez a folyóirat volt az első, mely zászlajára tűzte a nők egyenjogúsítását. A Monitor azóta óriási, naponként megjelenő újsággá fejlődött. Az utóbbi időben az amerikai sajtóban sokat emlegették Adataidé Ambrose nevét, aki mint színésznő kezdte pályáját, majd telkeket vásárolt és házközvetitéssel úgy meggazdagodott, hogy a legtekintélyesebb üzletemberek egyike lett Chicagóban. Rengeteg vagyonát most arra fordítja, hogy könyvr és újságkiadó vállalatot alapit. Elvül tűzte ki azonban, hogy nem ad ki, csak művészi és erkölcsi tekintetben kifogástalan könyvet. Franciaországban A n d r é e Monier ugyanilyen formájú kiadócéget alapított. Ö is a legmagasabb erkölcsi és irodalmi célt tűzte ki progra nini. Azonfelül egy igeit előkelő színvonalú irodalmi reviit is ad ki. Mi magyarok is büszkén elmondhatjuk, hogy a szerkesztőségekben nem egy kivált) női erő dolgozik főként oda át. Az asszonyok úgy az üzleti résznél, mint a szellemi irányításnál éppen úgy megállják helyüket, mint kiváló külföldi kollégáik. Magyar Amerika első fontos újévi eseménye Már több ízben megemlékeztünk arról, hogy a KISS EMIL által alapított és az amerikai magyarság legszélesbeb rétegeiben legelőnyösebben ismert THE HARBOR STATE BANK 1937 január 1-ével lényegesen meg fog nagyobbodni. Nemsokára 40 esztendeje lesz, hogy a néhai KISS EMIL megalapította bankházát. A bank igazi amerikai arányokban fejlődött és bátran lehet állítani, hogy nem volt Amerikában magyar ember, aki nem ismerte volna KISS EMIL nevét. Az üzletkör annyira kifejlődött és a betevők száma oly arányokat öltött, hogy 7 év előtt Kiss Emil tanácsosnak vélte magánbankjából egy állami bankot létesíteni és 1929 aug. 1- én THE HARBOR STATE BANK megnyitotta kapuit. Az utolsó 7 esztendő alatt a mostoha gazdasági viszonyok közepette a THE HARBOR STATE BANK sziklaszilárdan állott és úszta meg a depressziót. Az amerikai magyarság nagy része ezen idő alatt is a legnagyobb bizalommal viselkedett az intézettel szemben és méltán és jogosan tekintette a THE HARBOR STATE BANKOT pénzügyi várának. Most, amikor újra jó időknek nézünk elébe és a gazdasági ujjáébredés küszöbén állunk, a THE HARBOR STATE BANK jónak látta üzletkörét és tőkéjét megnagyobbítani és szolgálatait az amerikai Magyarok rendelkezésére bocsátani. THE HARBOR STATE BANK 1937 jnauár 1-ével a PAN AMERICAN TRUST COMPANY név alatt $600,000.00 alaptőkével, $125,000.00 tartalékalappal és több mint $30’,000.00 fölösleggel folytatja működését. A PAN AMERICAN TRUST COMPANY főintézete a világ pénzügyi központjában a new yorki Wall Street negyedben, a William Streeten lesz és az eddigi bank a new yorki Fourth Ave. és 9-ik ucca sarkán PAN AMERICAN TRUST COMPANY HARBOR STATE BRANCH név alatt továbbra is az amerikai magyarság szolgálatára fog állni. A PAN AMERICAN TRUST COMPANY HARBOR STATE BRANCH vezetősége és hivatalnokai ugyanazok lesznek, akik ezelőtt is kiszolgálták az Amerikai Magyarságot. — A HARBOR STATE BRANCH vezetősége Hartmann Gusztáv és Lefkó Sándor igazgatók felügyelete alatt — akik jóformán a kezdet kezdete óta vannak az intézettel — bizonyítók arra nézve, hogy az amerikai magyarok továbbra is a legnagyobb bizalommal fordulhatnak a PAN AMERICAN TRUST COMPANY HARBOR STATE BRANCH-hez — (45 Fourth Avenue at Ninth Street New York, N. Y.) akár betéti üzletükkel, vagy hajójegy, pénzküldés és minden más a bankszakmába vágó ügyeikkel. hogy a nők is ott lehessenek dekében lett volna szakítani a németekkel és az olaszok mellé állani . . . Az eredeti s most nyilvánosságra hozott iratok tanúsága szerint Magyarország akkori miniszterelnöke szintén a legtitkosabb diplomáciai utón a legbarátságosabb hangon válaszolt is a titkos üzenetre . . . De, mint a történelmi tényekből tudjuk aztán, -— sajnos, — az üzenetváltásnak nem volt sikere ... A politika pokolkonyháján akkor már a németek főztek, ők dirigáltak s az ő íőztiiket kellett meg is enni, meg is emészteni . . . Mennyire, de mennyire másként alakult volna szerencsétlen szülőhazánk helyzete, ha az 1915 esztendő nyarán annak a barátságos és halálosan komoly “üzenetváltás”nak sikere is lett volna .... FELTÉTLENÜL HALLGASSA MEG A BUDAPESTI EGYETEMI ÉNEKKAR HANGVERSENYÉT! NE CSAK CSALÁDJÁT VIGYE EL, HANEM HÍVJA MEG AMERIKAI ISMERŐSEIT IS.
