Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1937-06-12 / 24. szám
Journal oi Verhovqy Fraternal Insurance Association VOLUME XX. JUNIUS 12, 1937 . No. 24 SZAM MINDENKIT ÉRHET BALESET! Valahányszor az újságot kezünkbe vesszük, a szenzációt jelentő friss hirek sorában mindig azt olvassuk, hogy hányán haltak meg előző napon baleset következtében. Az egyiket auftó ütötte el, a másik vonatgázolás áldozata lett, a harmadik házimunkája közben esett el olyan szerencsétlenül, hogy nyakát törte, a negyedik verejtékes munkája közben lett a baleset áldozata ... És folytathatnánk igy tovább, felsorolva a halált előidéző balesetek egész sorát, oldalakon keresztül. Az azután egész természetes, hogy a világ haladásával sokszoros mértékben lépést tart a balesetet követő halálozások száma: hiába talál ki az emberi elme ezerszámra balesetek előidézését elhárító intézkedéseket, szerszámokat. Egyesületünk, több mint félszázados fennállásának ideje alatt mindig lépést tartott a fejlődés előírta követelményekkel s igy egész természetes, hogy el kellett jönni annak az időnek is, amikor tagjai részére behozza a baleset biztosítást. Bizonyos formájában az eddig is megvolt egyesületünknél, hiszen azok a tagjaink akik betegsegélyző tagok is, a balesetből eredő betegségek esetén biztosítva ...voltak és ha valaki eltörte a karját s azt gipszbe rakták, éppen úgy joga volt a betegsegélyhez, mint annak a ...tagnak, akit a tüdőgyulladás kötött az ágyhoz heteken át. Sőt a Verhovay ...által ....nyújtott csonkulási segélyek is tulajdonképen a baleset-biztositás egyik formáját képezik, hiszen a “csonkulás” minden esetben csak akkor ...számítódott segélyezésre érdemesnek, ha az baleset következtében állott elő. Akik Alapszabályunk rendelkezéseivel ismerősök, azok tudják, hogy! öncsonkítás esetén a tagnak nem volt joga csonkulási segélyhez. Ezek a baleset-biztosítási formák azonban csak magának a tagnak juttattak segítséget, — nem történt gondoskodás arra nézve, hogy a hátramaradottak is fokozottabb mértékben legyenek kárpótolva abban az esetben, ha a halál váratlanul, baleset következtében állott be. A modem biztosítási követelményeknek tesz eleget a Verhovay, amikor 1937. julius 1-vel életbelépteti a biztosításnak egy újabb formáját, amely megemeli az életbiztosítás összegét, abban az esetben, ha a tag elhalálozásának közvetlen oka baleset volt s a halál, a balesetet követő 90 napon belül következik be. Felnőtt osztályunk minden egyes tagja, amennyiben még nem érte el a 65 évet, igénybeveheti ezt a legújabb biztosítási formát és igazán jelentéktelen összegért büz1- tosithatja hozzátartozóinak jövendő sorsát fokozottabb A VERHOVAY ZARÁNDOKÚT SZENZÁCIÓI: 10. A MAGYAR ÁKÁC aV r aV C II L IL A ¥ Megy Andorás a négy fehér ökör nyomán és a friss szántás zsinórján eléje borul a szép barna magyar föld, aminek ős rögein Tas és Szabolcs vezérek hetyke seregei robogtak be Szabolcsba. Nézi Andorás a földet és szimatolja a részegítő tavaszi áradást. Meg is áll a négy ökörrel, amig nehéz, len ingujjával letörli homloka verejtékét. Rágörnyed az ekeszarvára s egykicsit körültekinget. A lankás világ messzeségében kis tanya. A tanyán kevéske élet. Kutgém csikorog, liba gágog és piros menyecske körül apró gyerek sikong reggeli örömében. | 'W Andorás nagy kék szemei arra botorkálnak s amig pipát nyom vastag bajusza alá, csendeskén megszólal. Csak úgy, magának: — Csak játszódd ki magad, édes egy fiókám, mert belőled se lesz ám fecskemadár, de inkább csakillen robotos magyar ni, amillen az apád. Ámbár ez se éppen a legutósóbb sor. Mert nézd ni ezt a fődet. A vetés aranyba fürdőzik, harmata gyémánt és száz pacsirta danolász fölötte. Ez az ugar meg, amit most török takarmány alá, olyan józsiru akár a nyíri malac. Csakugyan a mennyországból szakadhatott le ez a földdarab, mert lám a felhők is úgy röpködnek át erre, mint a fehérszárnyu angyalok. S ahogy újra indit Andorás, édes akácillat úszik el fölötte. — Lásd-e, — mondja erre — még parfint is öntöz rá az Isten. A járomfa nyöszörög, mint nyereg a lovas alatt. Muzsikásán, tempósan. Ahogy a négy ökör mozdul. Andorás szive egészen átpiroslik és piros szívből igy ered a nóta: RAKAMAZTÓL NYÍREGYHÁZIG EZER AKÁCFA VIRÁGZIK. EZER ÁKÁC MIND EGYSZÁLIG AZ ÉN RÓZSÁMNAK VIRÁGZIK. A keskeny mezei utat, ahonnan az ákácillat érkezik Andorás felé, legény, lány járja. Minden legényhez tartozik egy szoknya. Rózsás, ringó, fürge rokolya. Száz is hintázik már az ákácsoron, mert az ákácvirág jó legényfogó. Édes az ize, illata, szine, olyan, mint a szerelmes szó. Körülsimogatja a szivet. És telik belőle bőven mindenkinek Rakamaztól — Nyíregyházig. Lány hajában, legény kalapján, lovak kantárján, szekér rudján, saroglyán, ekeszarván mindenütt ákácvirág fehérük ilyenkor. Még nagyanyó is úgy jár a reggeli misére, hogy ákácvirágot fog az imakönyv mellé és — Isten bocsássa meg — bizony, messze múltból visszajáró nótákat dudol felfrissült topogása mellé, merthát: akkor is volt mezei ut és akkor is virágzott az ákác, amikor ő járt ki négyágú villával szénát forgatni az ibrányi határba. És hát az oltár? Olyan, mint egy szent menyasszony. A legszebb fürtöket mégis csak Istennek hordja a nép. Mert csak ő küldhette ezt a nagy tavaszi ákácos örömet Szabolcs földjére. Benn, Nyíregyházán pedig, ahol — még a régi jókirályok idején — Magyar Királynak nevezték el a vendégfogadót, barna úri legények gyűlnek össze némi cigányozásra, hogy dobogó szivüket megcsendesitsék vagy mégjobban felgyújtsák az ákácillatos estéken és nagy diószemü széplány felé hajlik a ragyás primás, amikor ráránt a nótára, erre a csodálatos énekü, borongó, szivringató, édes nótaszóra: "KÉTSZER NYÍLIK AZ AKÁCFA VIRÁGA ...” < Mert az ákácfának úgy parancsolta meg a bölcs Teremtő, hogy kétszer virágozzon a busszivü magyarnak. mértékben arra az esetre, ha őt baleset következtében szólítanák el az élők sorából. Minden Verhovay tag tudja, hogy egyesületünk zászlójára a legnagyobb betűkkel ez van felhimezve: “TESTVÉRISÉG”. Aki pe-’ dig ennek a szónak jelentőségével, igazi értelmével tisztában van, annak nem kell mondanunk, hogy a ; “testvériség” tulajdonképpen ; “EGYENLŐSÉGET” jelent. Ebből az igazságból foj lyik azután az is, hogy amikor egyesületünk behozza a “DOUBLE INDEMNITY” biztosítást, az azért fizetendő rátát egyenlően állapította meg. Nem tesz tehát különbséget az irodában dolgozó és acélkohók közelében verejtékező tag között. A! gépírással kenyerét kereső leány éppen annyit fizet ezért a biztosítási formáért, mint az a tagunk, aki a bánya mélyén, napról-napra ezer veszélynek kitéve végzi nehéz munkáját. Egységes díjszabást állapított meg igazgatóságunk — hiszen az elgondolása az volt, hogy az adott körülmények és lehetőségek között, — minden egyes tagunk hozzájuthasson ehez az újabb biztosítási formához, anélkül, hogy ez az össztagságra, egyesületünkre, fokozottabb megterhelést jelentene. j Hogy erre a biztosítási formára minden tagunknak szüksége van, azt semmi sem igazolja jobban, mint a tapasztalat. Az utolsó nyolc esztendő halálozási statisztikáját átnézve, azt látjuk, hogy 3737 elhalt tagunk közül; 459 testvérünk baleset áldozata lett. Ha azután á balesetek formáját vesszük vizsgálat alá, megállapíthatjuk, hogy 459 balesetet követő halálesetek közvetlen előidézője 132 tagtársunknál banyaszerencsétlenség, sérülés volt, 37 testvérünket ölt meg a vonat, 31 lett aí száguldó ördögkerék, az autó áldozata, 21 tagtársunk fűlt vízbe, 25 lett gyilkosság áldozata, 19 gyári szerencsétlenség, 11 pedig villamos baleset következtében hagyta itt ezt a sáros földtekét. Egyesületünk evvel aZ újabb biztosítási formával is azt igazolja, hogy minden áldozatra hajlandó tagjaiért. Tagjaitól pedig elvárja — teljes joggal — hogy még fokozottabb mértékben tesznek eleget annak a kötelezettségüknek, melyet családjával szemben, éreznie kell.
