Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1937-06-05 / 23. szám
Junius 5, 1937 5-ilt oldal Derhovayokjopjo NÉPÜNK JÓLÉTÉNEK ÉS JÖVŐJÉNEK BIZTOSÍTÁSA Éppen két esztendeje annak, hogy szövetségi legfelsőbb bíróságunknak öreg bírái alkotmányellenesnek jelentették ki az összes NRA CODE-okat és az azok alapján életbeléptetett kormányintézkedéseket. Abban a kétségbeejtő időkben, midőn a depresszió is járta még az utolsó táncát, — Roosevelt a NRA-nak a legfontosabb és legtökéletesebb részeit alig tudta megmenteni a gyakorlati élet számára. Mi, dolgozó kisemberek, (akiket elnökünk “elfelejtett embereknek” keresztelt el) sokat reméltünk, sokat vártunk a NRA CODE-októl, mert hiszen csak a vak nem láthatta, hogy azok a codeok tényleg az ipari és kereskedelmi fellendülésnek a megindító rugói voltak.Mégis bukniok kellett a roosevelti szép tervekkel együtt a nagyszerű elgondolásoknak is. — Más idők jártak még akkor, két esztendővel ezelőtt. Elszomorodunk mi kisemberek mindnyájan, de annál inkább örvendtek a pénzvilág emberei és az iparmágnások, mert hiszen a NRA bukása a kapitalisták győzelmét jelentette. Két esztendő alatt azonban fordult a kocka és véletlen érdekessége a sorsnak, hogy éppen a NRA bukásának második évfordulóján ugyanannak a legfelsőbb bíróságnak ugyanazon bírái alkotmányosnak jelentették ki a Roosevelt adminisztráció és a New Deal legfőbb alkotását: .a szociális reformtörvényeket. az aggkori nyugdíjtörvényt és a munkanélküliség elleni biztosítást. Mindnyájunknak meg kell érteni ennek a pompás, uj törvénynek korszakalkotó fontosságát és az uj idők szellemválozását. — Az uj törvény, ha nem is tökéletes még (számos fogyatkozása miatt, melyekre már rámutattunk), de a nép jóléte és jövője biztosításának szilárd íundamentoma, melyre épiteni lehet ... És hogy honatyáink nem fognak megállani a fundamentum lerakásánál, annak bizonyítéka Wagner szenátornak a múlt héten elhangzott szavai, aki a többek között ezeket szögezte le: “Meggyőződésem, hogy a legfelsőbb szövetségi biróazért találta alkotmányosnak a munkásiigyi törvényt, mert a nép általános jólétét biztosítani akarja. Az általános jólét megteremtésének legelső előfeltétele a munkabérek és a munkaidő szabályozása és közvetve megnyitotta az utat ennek a célnak alkotmányos eléréséhez a legfelsőbb szövetségi bíróság is.” “Az én véleményem szerint az általános jólét megteremtése és biztosítása a kormányzat legelső feladata és ezért teljes erővel támogatom Roosevelt elnöknek azt a tervét, amely szerint külön ‘‘jóléti minisztériumot” akar felállítani ennek a feladatnak teljes betöltése érdekében.” A mai társadalom — biztosítási törvény csak az alapot szolgáltatja ahhoz az épülethez, amelynek az építkezését most kezdi meg a kongresszus. A jelenlegi törvény távolról sem elégíti ki a követelményeket. Legelőször annak hatályát ki kell terjeszteni minden dolgozó emberre és aggkori nyugdíj biztosításban kell részesítenünk az egész népet.” “A mai aggkori nyugdíjbiztosítás nem nyújthatja mindazt a kényelmet, amelyet öregsége idejére minden dolgozó ember becsületesen kiérdemel. Többet kell nyújtanunk és jobban kell gondoskodnunk azokról az emberekről, akik már előrehaladott korban kerülnek a törvény rendelkezése alá és igy jelentéktelen aggkori nyugdíjban lenne részük. Ezenkívül alaposabban és igazságosabban kell megoldanunk a munkanélküliség elleni biztosítást és bőkezűbben kell gondoskodnunk azokról a szerencsétlen embertársainkról, akik idő előtt vesztik el munkaképességüket vagy testi fogyatkozásaik miatt munkaképtelenek.” Wagner szenátor, tiltakozik az ellen, hogy a mostanában még nagyon is szükséges segélyezési összegeket leszállítsa a kongresszus, vagy a kormány. Ezekre a segélyezésekre teljes mértékben szükség van mindaddig, amíg a magánkézben lévő ipar nem nyújt elhelyezkedést az összes munkanélkülieknek. Wagner szenátor nyilatkozatát mindnyájan örömmel olvastuk annál is inkább, mert kivehetjük belőle, hogy népünk jólétének és főként jövőjének biztosítása érdekében a további lépéseket is meg akarja tenni köztársasági elnökünk. * A múlt héten a.munkabérek és munkaidők szabályozása érdekében Roosevelt elküldötte üzenetét a Kongresszushoz, mert az ő véleménye ez irányban abban csúcsosodik ki, hogy a kormánynak az Egyesült Államok egész területén valamiképen szabályoznia kell a minumum béreket, a maximális munkaórákat, a gyermekdolgoztatás visszásságait és a szervezetlen munkásság kizsákmányolását. E héten a szenátus illetékes bizottsága el is kezdte már az előkészítő munkálatokat és a kongresszus vezérei azt hangoztatják, hogy junius 30-ig mindkét Ház végez a törvényjavaslattal, “mely az amerikai élet-standardot törvényessé teszi.” Az elnök által beterjesztett törvényjavaslat a következő alkotásokat és intézkedéseket tartalmazza: 1. — A törvény megalapítja a “Labor Standards Board”-ot amelynek öt tagját a szenátus jóváhagyásával az elnök nevezi ki ugyan, de a bizottsági tagok a kongresszusnak tartoznak felelősséggel. 2. — A törvény meghatározza az egész országban kötelező legmagasabb munkaidőt és legalacsonyabb munkabért. 3. — * Az öttagú bizottság feladata — a törvény által kimondott megszoritásokkal — az alapvető munkabéreknek és munkaidőnek megállapítása. 4. — A bizottságot felhatalmazza a törvény arra, hogy egyes iparokban, ha a szükség és igazság .úgy követeli, megváltoztathassa az alapbéreket és órákat. 5. — A törvény szigorúan meghatározza, hogy államközi forgalomba nem kerülhetnek olyan portékák és iparcikkek, amelyek előállításában a törvénnyel ellenkező munkafeltételek alapján segédkeznek a munkások. 6. — Államközi forgalomba nem kerülhetnek olyan áruk és ipartermékek, amelyek előállításában gyermekmunkát vesz a munkaadó igénybe. 7. — A törvény szigorúan megtiltja a munkaadóknak ^tisztességtelen, fegyverek” alkalmazását munkásaikkal szemben. A munkaadó nem helyezhet “kémeket” ipartelepére, nem beszélheti le a munkásokat a szervezkedésről és köteles teljes mértékben elismerni a munkásság egyetemleges képviseleti és tárgyalási jogát. Bár ez a törvényjavaslat a munkásság érdekében valóban a legmesszebbmenő engedményeket tartalmazza, a munkásvezérek egyrésze ellenzi Roosevelt elnöknek a munkások béreire és munkaóráira vonatkozó szakaszait s igy a kritika erős tüzpróbáján át kell esnie még ennek a törvényjavaslatnak addig, mig törvény lesz belőle! MAGYARORSZAGBA CZECHOSLOVÁKIÁBA és ROMÁNIÁBA , NEW YORKBÓL GD YNI A-nát a hatalmas, uj lengyel kikötőn át -— uj, gyors motorhajókon “PILSUDSKI” — June 24, July 17 "BATORY” — July 4, Aug. 10 Direkt gyorsvonat indul Varsóból reggel 7:35 órakor és megérkezik Budapestre még az nap este 10:32 órakor CSAK TURISTA ÉS HARMADOSZTÁLY Forduljon helyi ügynökéhez, vagy GDYNIA-AMERICA LINE 32 Pearl Street, New York, N. Y. Union Trust Bldg. 135 W. Jackson Blvd. Pittsburgh, Pa.__ Chicago, I I. FELLÁNGOLT AZ ACÉLGYÁRI SZTRÁJK IS Az acélsztrájk a munkásokat a múlt héten Ohio, i Pennsylvania, New York, j Indiana és Illinois államokban vezényelte ki a gyárakból és műhelyekből. 90 ezer munkás sztrájkot kezdett a “Sheet and Tube Co.”, a "Republic Steel”, az “Inland Steel Co.” és kisebb vállalatok különböző telepein, Youngstown. Cleveland, Canton, Elirya, Niles, Warren, Massilon és más városokban. A legnagyobb sztrájk kerület Youngstown, ahol 35 ezer ember engedelmeskedett a CIO. parancsának és a chicagói kerület, ahol 23 ezer munkás sztrájkol. A helyzetet ma igen súlyosnak Ítélik, annál is inkább, mert a jelentések már véres összecsapásokról is beszámolnak. .így a Republic Steel Corporation south j chicagói telepén vasárnap este sztrájkolok és tüntetők fenyegető magatartást tanúsítottak s a rendőrség, j mely P. Moonéy kapitány I vezénylete alatt kivonult a j gyártelepre először csak megfélemlités céljából, ké- [ sőbb önvédelemből is belelő-1 vetett a tömegbe, honnan a j munkások vissza lövöldöz- j tek s négy halott és 88 sebe-1 sült, közöttük 23 rendőr maradt a harctéren. Az egész összecsapás alig tartott nehány percig s 400—500 lövés dördült el ezen idő alatt. A rendőrség és a munkásság vezetői alig tudták a rendet újra helyre állítani. Az autó munkás unió és Henry Ford küzdelme is már hetek óta tart. A Ford-telepek munkásai 8 dollár napi bérminimumot és hatórás munkanapot sürgetnek s minden jel arra mutat, hogy azt meg is fogják kapni. * MUNKÁSVEZÉREK MARAKODÁSA A múlt héten az American Federation of Labor vezető bizottsága kijelentette, hogy 102 unió támogatása mellett, most már nyíltan is a legkíméletlenebb harcot indítja meg, — pontosan kidolgozott haditervek alapján, John L. Lewis és CIO-ja ellen. “Vége a békének: jön a; munkásháboru!” — jelentette ki William Green, az A. F. of L. elnöke. “A CIO elragadta a tömegek fantáziáját, de ismerjük mi a gyöngéjeit is s az összes CIO csoportotkát teljesen kizárjuk az A'. F. of L.-ből, állami és városi1 viszonylatban egyaránt” —. tette hozzá Green. s Újabb ingerült kesztyiidobás ez a marakodó vezérek között s úgy látszik az a közismert jó magyar közmondás érvényesül az egész munkás fronton. — hogy aki bírja marja. — Minden dolgozó és sztrájkoló munkás kíváncsian várja tehát a fejleményeket és a sztrájkok kimenetelét. KÉRELEM clevelandi és könyékbeli olvasóinkhoz és tagtársainkhoz Felkérem mindazokat a clevelandi és környékbeli Családokat és Magánosokat, akik a julius 24-én induló “Európa” hajón] óhajtanak utazni az óhazába és csatlakozni akarnak a mi pompás kirándulásunkhoz, Írjanak alábbi; címemre s én személyesen felkeresem őket, vagy pedig jelentkezzenek a Verbovay Otthon alábbjelzett irodájában. Ott vagyok minden nap délelőtt 9 és 12 óra között és minden felvilágosítást készséggel megadok. Teljes tisztelettel: TAMÁS SÁNDOR , kerületi manager 8637 Buckeye Rd. - Cleveland. OTelefon szám: GAR 5535 MASONTOWN, PA. 150-JK FIÓK A Yerhovav Segély Egylet 150-ik fiókja. Masontown, Pa., 1937. julius 5-én Nagyszabású Táncmulatságot rendez Nagy FerencZ Halijában, melyre úgy a' helybeli, mint a vidéki magyarságot ezúton is tisztelettel meghívja és szeretettel elvárja a RENDEZŐSÉG. Kezdete délután 2 órakor, vége éjfélkor. Belépti díj: nőknek 25c—férfiaknak 59c. i
