Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1937-04-10 / 15. szám
6-ik oldal 1937 április 10 Vorhovayokjopjo vonalát s a munkaidő korlátozásával együttjáró bérszabályozás kettős megterhelése ne bénítsa meg a termelést. A magyar törvényhozás, felismerte a legkisebb munkabérrel kapcsolatban Géniben 1928-ban elfogadott nemzetközi egyezmény szociális jelentőségét, azt 1932-ben becikke'yezte. A végrehajtási rendelet szerint addig, amig a legkisebb munkabérek megállapítását rendeletben szabályozhatja. E felhatalmazás alapján másfél év alatt hatvankét munkabérmegállapitó bizottságot szerveztünk, amelynek munkája nyomán az ipari munkásság húsz százalékának munkabérét rendeztük. Huszonöt százalék rendezése folyamatban van, húsz százalék rendezése átmenetileg nem szükséges, tehát itt már csupán harmincöt százalék munkabére rendezetlen. — A minimális munkabérek bevezetése iparunk exportképességét nem csökkentette, viszont széles néprétegek helyzetét javította. •— A munkabérmegállapitó bizottságok — tudatában annak a fontos szerepnek, amelyet munkájuk nemcsak a munkásság, hanem az egész ipar szempontjából jelent __ minő megnyugtató módon teljesitik feladatukat, annak ékesen szóló bizonyítéka egy szociáldemokrata szervezetnek, a Magyarországi Építőipari Munkások Országos Szövetségének 1936 julius 9-én hozzám intézett beadványa, amely többek között a következőket mondja: __ “Azon a véleményen vagyunk, hogy a bizottságok az emberileg lehető legnagyobb 'körültekintéssel végezték a reájuk rótt feladatot és ha vannak is, aminthogy kétségtelenül akadnak kisebb tévedések, ezek a nagy horderejű munkához viszonyítva elenyésző csekélységek; ezek kiküszöbölésére lehet és lesz is alkalom. A legkisebb munkabérek megállapításával uj csapás keletkezett a magyar szociális törvényhozás területén — folytatja a beadvány. — Meggyőződésünk, hogy korszaka'kotó kezdeményezés ez és ha az első időkben itt-ott felmerülnek is kételyek, mégis az a Ezerintünk helyes mód. ha időt engedünk a gyakorlati tapasztalatok összegyűjtésére, amelyek alapján azután javítások és módosítások eszközőlhetők.” — Ami a munkaközvetítés kérdését illeti, ez hosszú éveken át a magánvállalkozás tárgya volt, amely tisztán nyereség céljából fog'alkozott ezzel. Később előtérbe lépett az a törekvés, hogy az ingyenes s pártatlan legyen, legújabban pedig az, hogy a munkaközvetítés hatósági feladat legyen. Nálunk csak nyolc hatósági munkaközvetítő működik, a munkaközvetítés lényeges részét az ipartestületek és egyesületek által fenntartott 134 magánközvetitő és több, mint háromszáz keresetszerü munkaközvetítő iroda végzi. Ez a helyzet nem kielégítő, a mai viszonyok között azonban, sajnos, nem gondolhatunk olyan gyökeres reformra, amely a munkaközvetítést te'jes egészében hatósági feladattá tenné, ma csupán arra gondolhatunk, hogy a magánirodák fokozottabb hatósági ellenőrzés alatt, teljes pártatlansággal, főként pedig ingyenesen végezzék tevékenységüket. A munkaközvetítés ilyen reformjára vonatkozólag törvényjavaslatot szándékozom az országgyűlés elé terjeszteni. — Elkerülhetetlenül szükséges a magánalkalmazottak munkafe'tételeinek rendezése is. Ezzel kapcsolatban felvetődött a legkisebb javadalmazás, a maximális munkaidő és a túlórázás kérdése, a fizetéses szabadság és a hétvégi pihenő ügye, az adósággal kapcsolatos panaszok, a kereskedősegédeknél a zárórakérdés, végül a magánalkalmazotti kamara felállítása. A kormánynak elhatározott szándéka, hogy a legközelebbi jövőben behatóan foglalkozik a ma-, gánalkalmazottak szociális viszonyainak tanulmányozásával s az idevágó rendszeres adatgyűjtést a közelmúltban már folyamatba is tétette. — Az a további törekvésünk, hogy a munkásosztályt saját kis családi házak szerzése révén konzervatív gondolkozásuvá tegyük. Ezt az akciót a lakásépítési állandó tevékenység keretében valósíthatjuk meg, a jelenlegi határozmányok módosításával. A kormány máris kétszázezer pengőt bocsátott rendelkezésre, hogy a munkásosztály gazdaságilag jobban megalapozott tagjai is LÄB- kölcsönben részesülhessenek és ezt az akciót később szélesíteni is kívánja. Tervezzük a családi munkabér rendszerének bevezetését is, hogy a családos alkalmazott eltartásra szoruló családtagjai után külön munkabérpót'ékot kapjon. Mint’ Franciaországban, nálunk is a magyar munkaadók szociális érzékétől és áldozatkészségétől várom a kezdeményezést. — Célunk, hogy minden dolgozónak üdülést, fizetéses szabadságot biztosítsunk. Ezen a téren az első lépés a tanoncok részére biztositott fizetéses szabadság volt. Elismeréssel kell megemlítenem, hogy a munkások fizetéses szabadságát sok .élőké'ő vállalat saját kezdeményezéséből meg is valósította. A kormány a munkaadóktól várja, hogy közös megegyezéssel mielőbb önként folytassák a követésre méltó kezdeményezést. Szorgalmazni kívánjuk a munkahelyeken egészségügyi berendezések létesítését. A munkások életének s testi épségének biztosítása érdekében ma már minden intézkedés megtörténtnek tekinthető, de fokozottan szükséges olyan egészségügyi berendezkedés létesítése, amelyeket a civilizáció fejlődése megkíván. — A béké'tetés intézményét is tovább kell fejlesztenünk, elsősorban az eltérő jogszabályok egységesítését kell Végrehajtanunk, aztán magát az intézményt kell tovább építeni, hogy a sztrájkot kiküszöbölhessük. A munkásnak és munkaadónak a nemzet iránti kötelessége, hogy megértse egymást és az ellentéteket megegyezés utján hidalja át. Biztosítanunk kell, hogy a békéltetésre hivatott hatósági szerv hivata'ból léphessen fel a munkavitában, joga legyen a vizsgálatra, egyezség nem létében a hibás féltől minden hatósági segítséget megtagadhasson. Beszédében rámutatott a miniszter ezeknek az intézkedéseknek országos jelentőségére s annak a reményének adott kifejezést hogy a magyar szociálpolitika napról-napra intenzivebbé válik. * Korszakalkotó kezdeményezés — ez a magyar munkásság Bornemissza miniszterrel politikailag épén szembenálló részének a véleménye a fiatal iparügyi miniszter nagy szociális munkásságáról. És ahogy egyre jobban és jobban kibontakoznak a nagyvonalú szociális munkaterv keretei, mindenkinek azt kell látni, hogy ez a miniszter newdealt teremt valóban a magyar munkás számára. És ezt a munkáját egy nemzet reménysége kiséri. Thury Levente A MAGYAROK TÜRELMÉNEK, emberségének és más népek iránti jóságának ékes l>izonyitéka a Nagyalföldön egy község, ahol három nép, magyar, német és tót él békességben, barátságban egymással. Mezőberény ez a hatalmas község Tizenhatezer lakosa van és a tizenhárom lélek három nemzetiségre, magyarra, németre, tótra oszlik meg. De jó lenne ebbe a községbe elhozni azokat a külföldieket. akiket a kis entente propagandája azzal szédít, hogy a magyarok elnyomták a köztük élő nemzetiségeket, hogy azokat tűzzel vassal magyarosították. Mezőberény megmutatná, hogy ez mennyire nem igaz, hogy a németek és tótok évszázadokkal is azután, hogy ide beteliptették őket a nagy magyar Alföld közepén is megtarthatták nyelvüket, kultúrájúkat. Igen hosszú község a tizenhatezer lakosú Mezőberény. A község három részre oszlik. A falu északi része: tőt, a déli része magyar, a közepét pedig németek lakják. A török hódoltság után, aztán Rákóczi szabadságharcának leverése után teljesen elnéptelenedett itt a vidék, tízezer holdak álltak műveletlenül, mire a bécsi kormán v németeket és tótokat telepitett le a kipusztult magvarok helyére. Ezeknek leszármazottai lakják ma Mezőberényt. Évszázadnál több ideje éltek egymás mellett magyarok, * németek es tótok, anélkül hogv egvmás nyelvét megtanulták volna. Teljesen elszigetetlten éltek egymástól, de békességben. A németek a faluban a legmódosabbak, aztan jönnek a magyarok és harmadsorban a tótok. De mind a három nemzetiség más vidékeket véve alapul azt mondhatjuk, tűrhető helyzetben van. Mezőberényben nincsen nagy birtok, a határ kis gazdák készében van. Csak újabb időkben tanultak meg a tótok és németek fiataljai magyarul is. Igaz, a fiatal magyarság is szívesen tanulja meg a szomszédok nyelvét. Uj polgári iskolát építettek Mezőberényben és ebben az iskolában melegszik össze a három nemzetiség. Elemi iskolája mindhárom népnek A Szarvas Pál (“INDIÁN”) TISZTELETÉRE RENDEZETT ESTÉLY NAGYSZERŰEN SIKERÜLT A clevelandi Yerhovay Hall dísztermét teljesen megtöltötte a közönség a 361. sz. Női Osztály által Szarvas Pál, a “Szabadság” pittsburghi irodavezetője tiszteletére, rendezett estélyen, amely kitűnő vacsorával kezdődött. A vacsora után Gál Imréné elnöknő üdvözölte az est iinnepeltjét, az “Indiánt”, majd a miisor megnyitására és a konferálásra felkérte Sziklay Andort a Szabadság belmunkatársát, kinek nagy derültséggel fogadott bevezető előadása után Fehér Aranka, a tehetséges aktobata-gyermektáncosnő nagysikerű számai következtek, Varga Józsi, a pöttömnyi “magyar külön van, de polgári csak egy van és mert mind a három nemzetiség szivesen küldi gyerekeit a polgári iskolába, itt aztán összebarátkoztak a gyerekek. És a barátkozást kivitték az iskola falain kívül is és ma már nem élnek egymástól olyan elszigetelten. mint régebben. Ma már nem ritka, hogy német legény magyar lányt vezet oltár elé vagy tót lányt választ magának egy magyar fiú. Békességben éltek egymással a nemzetiségek és csak újabban vetette fel fejét Mezőberényben a pángermán szellem. Németországból próbálták hozzájuk becsempészni, de a mezőberénvi németek között nem J .. I tudott az gyökeret verni. — csodagyerek” táncolt és ének e 1 t. majd Jackovicbné Loescli Teréz, a népszerű zongora és énekmiivésznő adott elő Szarvas-dalokat, nagy tetszés és ujrázási követelés mellett. Most Szarvas Mariska az édesapja egy kedves, humoros magán jejelenetét, a “Burdos miszisz”-t adta elő, zajos tetszés és derültség közepette. A műsor első felének zártával a “Szabadság” jelenlévő főszerkesztője, Petheő J. Pál üdvözölte Szarvas Pált, méltatva a közszeretetben álló humorista munkásságát. A “Szabadság” főszerkesztőjének szavai után Spiegel Klári, a rendkívül tehetséges fiatal énekesnő lépett fel. Pompás hanganyaga, előadókészége és nutzsikalitása lelkes tapsot, nagy tetszést aratott. Ezután Szarvas Pál másik leánya, Irén lépett fel: édesapái dalaiból énekelt, cigányzene kísérettel, kedves, behizelgő, egyéni modorban; többször kellett ujráznia s a tapsok nemcsak neki, de a finom Szarvas-daloknak is szóltak. Most következett az est műsorának kiemelkedő száma: Szarvas Pál fellépte. Az “Indián” általános derültség mellett csevegett múltbeli élményeiről, humoros rovatából ismert “családi bajairól”, majd saját cimbalom kísérete mellett dalaiból adott elő. Irredenta nótái könnyes-derűs hangulatot teremtettek. A door prize-ok kisorsolása és tánc. következett. A tökéletesen sikerült, hangulatos estély megrendezéséért a Yerhovay 361. Női Osztály vezetósége, Gál Imrénével, Misek Bélánéval, ügyvezető társnőinkkel és összes tagjaival együtt minden elismerést megérdemel. A VERHOVAY SEGÉLY EGYLET NAGY TÁRSASUTAZÁS MAGYARORSZAGBA ZARÁNDOKLATA BANDHOLTZ TÁBORNOK SZOBRÁHOZ INDUL NEW YORKBÓL ÉS AZ AMERIKAI MAGYAR UJ NEMZEDÉK 1937 JULIUS 24-én a North German Lloyd nevű gyorshajóján A bremerhaveni kikötőben, közvetlenül a hajó mellől induló "Verhovay Gyorsvonat" szállítja majd az amerikai magyarság követeit Budapestre, ahol ünnepélyes fogadtatásban részesülnek. Minden amerikai magyar részt vehet e kirándulásban. Tegye meg az előkészületeket már most és lépjen érintkezésbe a helyi hajójegyügynökséggel. Ez lesz az amerikai magyarság életének egyik legkimagaslóbb eseménye HAMBURG-AMERICAN LINE NORTH GERMAN LLOYD 407 WOOD ST. PITTSBURGH, PA. HpO ÍP G
