Verhovayak Lapja, 1937. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1937-03-13 / 11. szám

március i3, 1937. 5.IK OLDAL Verhovayokjopja A FELSŐ BÍRÓSÁGI REFORMJAVASLAT ÉS ROOSEVELT KEMÉNY KÜZDELME Washintonban törvényja­vaslat emberemlékezet óta nem váltott ki olyan rendkí­vüli vitát, mint köztársasági elnökünk bírósági reformja­vaslata. — Ennek lényege az, hogy elnökünk a folyton útjában álló Supreme Court tanácsa: a “kilenc öreg biró” mellé hat fiatalt ültethetne és segítségükkel megvaló­síthatná brilliáns program­ját: — az amerikai gazdasá-| gi rendszer radikális reform­ját, melyre ennek az ország­nak égető szüksége van! Jelenleg a kilenc biró kö­zött hét republikánus, akik a közel múltban, — mint láttuk, — alaposan • elintéz­ték Roosevelt reformtörek­véseit. Nos, most Roosevelt akarja elintézni őket, akik az elmúlt 4 esztendő alatt a kongresszus által meghozott törvényeket egymás után önkényesen semmisítették meg. — Először , az NRA hires sasának vágták le a nyakát, aztán sorban alkot­mányellenesnek mondották ki Roosevelt mezőgazdasági törvényeit: az AAA-t, a széntörvényt, a vasuttör­­vényt, a minimum órabér­törvényt, a munkásság kol­lektiv akcióját biztositó tör­vényt, a jelzálogtörvényt és több más, a nép választott képviselői által megszava­zott s az elnök által is szen­tesített törvényt... A bírósági törvényjavas­lat az elmúlt héten került] tárgyalás alá s március 9-én este fél 11 órakor elmondot­ta Roosevelt is a rádión har­cias beszédét az ország népé­hez, mely őt óriási többség­gel, kifejezett bizalommal, újból megválasztotta. President Roosevelt bé­kés, erős országot akar te­remteni. Ez csengett ki a rádión minden mondatából. Élesen ostorozta a Legfelső Bíróság alkotmányellenes­­ségi Ítéleteit, mely lehetet­lenné teszi, hogy az ameri­kai demokrácia igazán mű­ködjék: a megadott, alkot­mányos eszközökkel — s a modern idők követelményei­nek megfelelően. — így a gazdasági felszabadulás sem várhat 40 évig, mint a nége­rek felszabadítása annak ide­jén, hanem gyorsan és ered­ményesen kell cselekedni. * * AMERIKA ÉS A VILÁGBÉKE Az elmúlt hetekben világ­szerte nagy. feltűnést és iz­galmat keltett Anglia közel 8 billiós fegyverkezési költ­ségvetése, melyet parlament­je is jóváhagyott. A tárgya­lás során Baldwin miniszter­­elnök azt mondta: “Fegy­verkezünk, hogy erősebbek legyünk, mint bármely más háborút indító hatalom!” Ezen szavai viszhangra ta­láltak Washingtonban is s haditengerészetünk főadmi­rálisa : Lehay, nyomban ki­jelentette, hogy “ha Anglia és a nagyhatalmak megerő­sítik flottájukat, az USA is is meg fogja tenni a magá­ét, — mert a mi flottánk nem állhat második helyen sem, nemhogy még hát­rább!” — A Roosevelt kor­mány és az E. Államok alap­politikája — a világbéke és Amerika éppen a háború el­hárításának lehetővé tétele végett kell, hogy készen áll­jon. — Itt jegyezzük meg, hogy Mussolini meg válasz­képpen a 8 billiós angol fegyverkezésre, “életfogy­tiglani” katonai szolgálatot rendelt el az összes harcké­pes, olasz polgárok számára 18 és 55 év között. * * A SZÖVETSÉGI AGG­KORI NYUGDÍJTÖR­VÉNY VÉGREHAJTÁSA A Social Security Board, mely az aggkori nyugdíj­törvény végrehajtásával lett megbízva, a napokban ter­jesztette elő első hivatalos jelentését, mely szerint kö­zel 24 millió a folyamodók száma aggkori nyugdíjért s 35 államban érvényben van már a munkanélküliség elle­ni biztosítási törvény is. — A Board most megfelelő haj­lékhoz akar jutni Washing­tonban. Jelenleg Baltimore­­ban bérelt egy hatalmas iro­dahelyiséget s ott végezteti el a munka egyrészét. A többi részét pedig hét egy­mástól távol fekvő külön­böző helyeken. * * A MUNKÁS HELYZETE EGYRE JAVUL MINDEN VONALON Az amerikai munkásság frontján az elmúlt napokban valóban történelmi jelentő­ségű események történtek. Az autósztrájk sikeres befe­jezése után, a United States Steel Co. vezetője itt Pitts­­burghban kezet nyújtott az acélunió vezetőjének s egy ledönthe tétlennek hitt vá­laszfal máról-holnapra kidőlt s a tűz és a viz találkozott. A 40 órás munkahét és az 5 dollár napi minimumbér forradalmi lépés az acélipar­ban. Éveken át az acélmág­nások azt hangoztatták, hogy a munkaórák csökken­tése és a bérek javítása le­hetetlen. Mi az oka annak, hogy most olyan hirtelen frontot változtattak? Több okot lehetne felsorolnunk. De elvitathatatlan tény, hogy az acélipari munkásság meg­mozdulása nélkül az acél­mágnások nem adtak volna lényeges koncessziókat. — Azok a vállalatod is, ame­lyek az úgynevezett compa­­ny-unio-val voltak csak haj­landók tárgyalni, éppen a külső munkásszervezetek iránti félelmükben csökken­tették a jnunkaidőt és emel­ték a munkabéreket. Biztos­ra vesszük, hogy az U. S. Steel példáját követni fog­ják a többi nem acélvállala­tok is. Eddig 5 nagy acélvállalat és pedig Bethlehem Steel Co., Republic Steel Corp., Youngstown Sheet and Tube Co., National Steel Corp. és Inland Steel Co. jelentette be, hogy MÁRCIUS 16-ÁN az alapórabéreket 52 és fél centről 62 és fél centre emeli fel, ugyanakkor pedig a mun­kahetet 40 órára csökkenti. Az általános béremelés 146,000 acélmunkást érint közvetlenül. Miután a mun­kahetet 40 órára csökkentik, a munkások keresete való­színűleg nem fog lényeges változást mutatni. Viszont az a tény, hogy 40 órai mun­kaidő mellett annyit vagy többet fognak keresni, mint mostan 48 órai munkahét mellett, már haladást jelent az acélmunkás szociális hely­zetének megjavításáért foly­tatott harcban. Azt a hatalmas meglepe­tést, amelyet az acélipari ér­dekeltségek békés megálla­podása a szervezett munkás­sággal okozott, érdekes kia­lakulások előzték meg. Most került csak nyilvánosságra az a tény, hogy a közelmúlt napokban Myron C. Taylor, a United State Steal Cor­poration igazgatóságának elnöke, bizalmas és baráti jellegű beszélgetéseket foly­tatott John L. Lewis-al, a C. I. O. mindenható vezéré­vel. Négyszemközt tárgyalt az amerikai ipari életnek ez a két hatalmas tényezője és teljes őszinteséggel tárták elő álláspontjukat. Ez a tár­gyalás adta meg az indító erőt mindahhoz, ami most az amerikai acéliparban oly drámai gyorsasággal le ját­szódik és amely egy uj kor­szak hajnalát jelenti a mun­kás és munkaadó egymás­közti viszonyában. Az ország többi iparágá­nál a nagy sztrájkok azon­ban még mindég teljes láng­gal lobognak. így a múlt hé­ten Akron, Ohioban a Fire­stone Tire and Rubber Co. 1 sz. telepét lezárták s közel 8000 munkás sztrájkol. — A new yorki General Electric Co. márc. 15-én kezdi meg a részleges tárgyalást Levvis­­ékkal. 15 telep 60,000 mun­kásának a sorsa felett fog­nak dönteni. — Az elmúlt héten a puhaszénbányászok követelései ügyében is meg­indult a nagV konferencia. Detroitban most ért véget, mig több nagy városban I most fog kezdődni az öt- és tizcentes áruházakban a Wool worth- alkalmazottaki­­nak a sztrájkja, akik 10 cen­tes órabér emelést, nők szá­mára 48 és férfiak számára 54 órás munkahetet kíván­nak. — Ezen kívül az or­szág különböző részeiről je­lentenek sztrájkokat, meg­egyezéseket és tanácskozá­sokat. A munkásfronton talán még soha ilyen nagy ese­mények nem játszódtak le, mint napjainkban. * * MAGYAR HETILAPOK JUBILEUMA Az amerikai magyar sajtó két tekintélyes hetilapja: az “Akroni Magyar Hírlap” és a “St. Louis és. Vidéke” elér­kezett a napokban az ezüst jubileumi esztendőhöz. — Szerkesztőik 25. éve szolgál­ják az amerikai magyarsá­got. — Tarnócy Árpád és Káldor Kálmán kollégánk, mint az akroni, illetve a st. louisi magyar lapok szer­kesztői, a magyar társada­lom minden frontján mara­dandó javakkal ajándékoz­ták meg magyarságunkat. Ott voltak a küzdők sorá­ban, mikor magyar ügyek előmozditásáról volt szó s mindenkor bőkezűen adtak nemcsak gazdag lelki, hanem szűkös anyagi javaikból is, hogy megalapozni segítsék az amerikai magyarság jö­vendő nagyságának szilárd fundamentumait! A Verhovayak Lapja bol­dog örömmel nyújtja át e helyen az elismerést Tarnócy Árpádnak és Káldor Kál­mánnak, mint akik egyesü­letünk érdekében is sokat, igen sokat fáradoztak! * * -A SPANYOL FORRADALOM Hónapok óta másról sem olvastunk, mint a spanyol harctéri helyzet pillanatnyi alakulásáról. Naponta érte­sülünk Frankóék, vagy a kormánycsapatok újabb győ­zelméről. Attól függ. hogy melyik hadijelentést olvas­suk. Burgosban azt mond­ják, hogy a nemzetiek állnak jól, Barcelonából azt jelen­tik, hogy a kormánycsapatok. Szegény újság olvasó nehe­zen ismeri ki magát a hadi­jelentések bonyolult útvesz­tőjében. Tudjuk, hogy Fran­­koék hetek óta Madrid előtt állanak, de azt is látjuk, hogy mégse tudnak bemenni Madridba. Közel 27 nemzet megálla­podása értelmében száraz­földi és vizi őrség kordont vont Spanyolország körül és légmentesen elzárták a kül­földtől. Hadd gyilkolják most már egymást egyedül. Nincsen többé egy ország­ban sem önkéntes sorozás, vagy toborozás a spanyol fe­hérek, vagy vörösök részére. A blokád megakadályozza talán a háború terjedését az európai kontinensen, — de kétes, hogy elősegiti-e a pol­gárháború gyors befejezé­sét? NÉGYES TOBACCO GYÁR 423 East 5th Street NEW YORK CITY, N. Y. A legrégibb és legjobb NÉGYES pipadohány, úgyszintén: Uhu, Muskotály és Kassai, — egy nagy csomag ára 25c. Megveheti közel­ben. Ha ott nem kaphatja, meg­rendelheti a gyárból, 4 paklinál kevesebbet nem rendelhet. —• Küldje be a pénzt előre, azonnal elszállítjuk Önnek. Minden nagy pakliban négy szel­vény van. Gyűjtse a szelvényeket. Minél több van belőle, annál érté­kesebb ajándéktárgyat kap. Kér­jen katalógust. Telefon ORchard 4-0297 E heti jelentések szerint a légi támadások folyton meg-megujulnak Madrid el­len s hatalmas pusztítást vé­geznek középületekben és emberéletben egyaránt... — Szóval áll a véres bál! * 3{í MUNKÁSHIÁNY LESZ AZ ACÉLGYÁRAKBAN Pittsburghi lapok feltűnő helyen közük, hogy ipari szakértők véleménye szerint a jövő héttől kezdve, — mi­dőn március 16-án — életbe­lép a 40 órás munkahét, — 10%-kal kell szaporítani a pittsburghi és youngstowni acélmunkások létszámát. — Ebben a körzetben jelenleg 210,000 ember dolgozik s igy 21,000 emberrel kell az acélgyárak munkásainak a létszámát felemelni. Az acélgyárak vezetői at­tól tartanak, hogy képtele­nek lesznek képzett és erő­teljes munkásokat alkalmaz­ni, — annál kevésbé, mert a nagy gazdasági válság ne­héz esztendeiben az elbo­­csájtott acélgyári munkások közül sokan önállósították magukat s az életveszélyes acélgyári munkát nem igen fogják vállalni s igy a muft­­káshiány miatt csupa gya­korlatlan és kezdő munkás fogja elözönleni az acélgyá­rakat. * * TILOS SPANYOL­­ORSZÁGBA UTAZNI Kormányunk szigorúan ragaszkodik ahoz az elhatá­rozáshoz, hogy a spanyol polgárháborúba nem avat­kozik bele s igy a munka­ügyi minisztérium senkinek sem ad útlevelet, vagy en­gedélyt arra, hogy Spanyol­­országba utazzék. HELYREIGAZÍTÁS Hivatalos lapunk 1937. február 27-én megjelent számában közöl­tük a detroiti 36-iki fióknak “Jegyzőkönyvi Határozatát”. A határozat utolsó szakasza NYOM­DAHIBA következtében értelem­­zavaróan és tévesen jelent meg. A határozat utolsó szakasza a kö­vetkezőképen szól.: “Hosszabb vita után Homa tag­társ indítványozza, hogy szavaz­tassák le, hogy van-e szükség a heti lapra vagy nincs. Az indít­vány pártolva lett és az elnök sza­vazatra teszi fel a^kérdést, mely­nek eredménye 3 tag a lap mel­lett és a nagy többség a lap meg­jelenése ellen szavazott.” j

Next

/
Thumbnails
Contents