Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1943. január-december (30. [!41.] évfolyam, 1-24. szám)
1943-01-23 / 2. Rendkívüli szám
16 — A részbérben az etetők munkabére nem foglaltatik benne. Jobb termöképességü földön értendő 9 mázsa (kilenc) gabona átlagtermésü és azon felüli termőföld, gyengébb termöképességü föld alatt értendői a 9 mázsa átlagtermésen aluli termőföld. Az átlagtermés, ami a négy kalászos átlagára vonatkozik, a gazdaság 5—10 éves átlaga és nem egy év terméséé. Amennyiben a munkaadó és a munkavállalók a föld minősítésében, illetve az aratási rész vagy szakmánybér nagyságában megegyezni nem tudnának, abban az esetben a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség állapítja meg] a rész vagy szakmánybér nagyságát. Az arató köteles a tarlót felgereblyézni, viharvert és megázott kereszteket újra rakni és szárog'atni. A hordásnál a gazdaságnak joga van napszámos segítséget igénybevenni és ezeket a napokat visszaszolgáltatni. Az aratók egyetem- legesen kötelesek ezeket a napokat visszaszolgálni. Amennyiben a munkásoknak bármely munkánál a gazdaság cselédségéből gyalog munkaerőt ad segítségül, ugyanannyi napot köteles a munkáscsapat egyetemlegesen visszaszolgálni. Az aratórészt a szalma kivételével a gazdaság köteles a munkás lakóhelyére szállítani, ha az 15 km. távolságon belül van, ennél távolabbi lakóhely esetében a gazdasághoz legközelebb eső vasútállomásra. A kaparékból az arató ugyan olyan arányban részesül, mint a rendes keresztekből. Az aratókeresetből páros aratás esetében: a kaszás háromnegyed, a marokszedő egynegyed rész arányban; ötös aratás esetében (két kaszás, két marokszedő, egy kötöző) a kaszások 30 30 o/o-át, a marokszedők 10 10 %-át, a kötöző 20 °/ö-átkapják fejenként az összes keresetnek. Egy kaszásra jobb termöképességü, 9 mázsa átlagtermésen felüli földeken -10 15 kát. hold, gyengébb termöképességü, 9 mázsa átlagtermésen aluli földeken 15—20 kát. hold területnél több learatásra nem juthat. A cséplés munkája alatt értendő, a szalmá- nnak, p olyvának, töreknek kazalba rakása, a cséplőgép naponkinti betakarítása, esős időben való befödése, ázott gabona esetében, amikor a gabona szemetesebben jön ki a cséplőgépből a gabonának mázsálása előtti átrostálása, szárogatása, a termés mázsálása, magtárba való zsákolása és a megázott hajazat szárogatása. Amennyiben a munkaadó saját cséplőgéppel rendelkezik, azt a szalmás aratórész eleséplésére az aratóknek díjtalanul köteles rendelkezésre bocsátani, mikor is adja a gépészt, fűtőt, kenő és tüzelőanyagot. A munkaerőt az aratók szolgáltatják. Az aratókeresete után az aratóknak cséplőrész nem jár. Abban az esetben, amikor az aratók szalmajárandóságukat nem akarják a gazdaságtól szalmában kivenni, azt a gazdaság megválthatja. Ez a megváltási összeg nem lehet kevesebb, egy mázsa őszi szalmáért 8 kg búzánál, illetve a búza hivatalos áránál. Abban az esetben, amikor az aratók szalmajárandóságának megfelelő keresztszámu gabona nem lesz külön összehordva vagy nem lesz a termett gabonakeresztek alapján elszámolva, 100 kg szemre 200 kg őszi szalma, mint legkisebb mennyiség számítható. Amennyiben a gazdaság az aratás alkalmával az aratóknak kévekötő aratógéppel segít, kát. holdankint másfél férfinapszámot, marokrakó aratógép használata esetében pedig egy férfi napszámot van joga az aratók által visszaszolgáltatnia, de köteles az általa géppel learatott terület után a teljes részt kiadni. Lófogatu gereblye egy napi munkájáért a gaz daság legfeljebb két férfi napszámot szolgáltathat vissza az aratókkal. A visszaszolgálandó napok együttesen az ösz- szes arató által szolgálandó le, és a leszolgáiásig a biztosíték visszatartható. Az arató keresetéből abban az esetben, ha a s zerződésben az őszi terménybetakarulási munkákat is vállalták, répa tengeri, stb. kaszásonkint és kötözőként 200 kg vegyes gabonánál, marok- szedőnkint pedig 100 kg vegyes gabonánál, több a gazdaság részéről biztosíték fejében vissza nem tartható. Jvíaglen maratásáért, keresztbe rakásáért vagy petrencébe gyűjtéséért és behordásáért a megállapított legkisebb és legnagyobb munkabér kát. holdankint szakmánybér esetében, élelmezés nélkül 90 kg., élelmezés mellett 80 kg búza. Aratásáért, kereszteb rakásáért vagy petrencébe gyűjtésére pedig a megállapított legkisebb és legnagyobb munkabér szakmánybér esetében, kát. holdankint élelmezés nélkül 80 kg, élelmezés mellett 70 kg búza. Rostlen: nyüvéséért, esetleges forgatásáért és keresztberakásáért a megállapított legkisebb munkabér szakmánybér esetében kát. holdankint élelmezés nélkül kg búza. Élelmezés: Az aratási, hordási és cséplési időre j áró élelmezés legkisebb mértéke a következő: naponta és személyenkint kenyérliszt 70 dkg, fözöliszt 35 dkg, hús 7 dkg, zsir 3 dkg, só 3 dkg, bab 10 dkg, burgonya 50 dkg, tej fél liter vagy leves, 1.5 centiliter ecet, füszerpénz 4 fillér. Ha a gazdaság nem tejet, hanem levest ad a munkásoknak, abban az esetben napi 3.5 dkg zsírt köteles adni a munkásoknak. A szakácsnét a gazdaság fizeti és adja a főzéshez szükséges tüzelőt. A gazdaság adhat élelmezésül csak az aratás és hordás idejére 3 hétre, kaszásnak, marokszedő nek, kötözőnek személyenkint 100 kg vegyes gabonát, (fele buza-fele rozs) és 1 kg zsírt. Ameny- nyiben aratás 3 hétnél tovább tartana, abban az esetben ahány nappal tovább tartana az aratás annyi napra arányosan jár még személyenkint
