Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1943. január-december (30. [!41.] évfolyam, 1-24. szám)

1943-07-31 / 15. szám

— 177 — tékot nem nyújtanak, amilyent a kölcsönadó kölcsönére annak nyújtásakor elfogadott, kivéve azt az esetet, ha a kölcsönvevő az esetenkint mutatkozó hiányt más egyenértékű biztositéK adá savai pótolja; b. ) a kölcsönvevö a kölcsönt — ha hsak részben is — nem arra a beruházásra fordította, amelyre kapta; c. ) a kölcsönvevő a törlesztési részletek kö­zül csak egyet is a lejárat napján vagy e köte­lezvényen alapuló járulékos tartozást pontosan meg nem fizet d. ) a kölcsönvevő ellen végrehajtást rendel­tek, azokat az ingatlanokat, ameiyennek jövedel­mét az alábbi 5. pont a kölcsön külön biztosító­kéul leköt, részben vagy egészbem elárverezték, vagy a kölcsönadó beleegyezése nélkül szaüad- kézböl eladták vagy jelzáloggal terhelték, vagy kisajátították és utóbbi esetDen a kisajátiott in­gatlanért egyességi vagy bírói utón megállapított egész kártalanítási összeget a kölcsönvevö nem engedményezi a kölcsönadónak a kölcsön rész­ben való rendkívüli törlesztése végett; e. ) a kölcsönvevő e kötelezvényben vállalt bármely más kötelezettség tekinteteben mulasz­tana. , [• A kölcsönadó ebben az esetben az egesz kölcsönt felmondottnak és azt valamennyi járulé­kával és a 4. pont első bekezdésében megállapí­tott járulekokkal együtt egyszerre visszaiizeten- dönea tekintheti és a már lejárt törlesztési rész­letek és a még fennálló tőketartozás kiegyenlí­tesd kívánhatja. 5. A kölcsönadó követelésének biztosítására a köícsönvevö eddigi hitelezőinek jogsérelme nél­kül minden ingó- és ingatlan vagyonát, összes jö­vedelmét, javadalmát és a pótaaót leköti. A kölcsönből létesített kórház külön biztosí­tékul kölcsönadó részere első heiyen, illetőleg a Magyar Egyesített Városi Kölcsönt közvetlenül követő rangsorban köti le. Ennek az utóbbi biztosítéknak lekötéséhez a kölcsönvevö jelenlegi hitelezőinek netán szüksé­ges hozzájárulását beszerzi. Abban az esetben, ha a kölcsönvevö a köl­csön fennállásának időtartama alatt — ujaDö kölcsön felvételével kapcsolatban vagy aneiaül — valamely jelenlegi vagy jövőbeni hitelezőjének engedélyt szándékozik adni arra, hogy az köl­csönkövetelését a kölcsönvevö valamely ingatla­nán, tehát akár a most folyósítandó kölcsönből létesített ingatlanon, akár egyéb ingatlanon jel­zálog jogilag biztositnassa, erről a szándékáról a kölcsönadó intézetet keiló időben értesíteni Köte­les, hogy a kölcsönadó fennálló követelését a kölcsönDŐl létesített ingatlanra első helyen, ille­tőleg a Magyar Egyesített Városi Kölcsönt köz-i vétlenül követő rangsorban telekkönyvileg be- kebeleztethesse. Addig pedig, amig a kölcsön­adó intézet követelését telekkönyvileg oe nem ke belezték, a kölcsönvevő más hitelezője javára bekebelezési engedélyt nem adhat. Kölcsönadó bekebelezési jogával abban az esetben is élhet, ha a 4. pont második bekezdésé­ben meghataráozott feltételek valamelyike bekö­vetkezik. 6. Kölcsönvevö kötelezi magát, hogy a köl­csönadó kívánságára a kölcsönből létesített épü- leetket, a kölcsönadó által elfogadott valamely biztositó intézetnél és az általa meghatározandó összeg erejéig tűzkár ellen a kölcsön egész tar­tama alatt biztosítja olyképpen, hogy a biztosítási dijak és a törlesztő részletek esedékességi napja azonos legyen. Kötelezi továbbá magát kölcsön- .vevő, hogy a biztosítási kötvényt a kölcsön;r adónál letétbe helyezi és ugyanott igazolja, hogy a kölcsönadónak hitelezői minősége biztositó tár­sulatnál előj egyezte tett. A kölcsönadó külön ki­fejezett kívánságára a kölcsönvevő tartozik to­vábbá a biztosítási dijak mindenkori esedékessé­gét 8 nappal megelőzően a lejárt dijakról szóló nyugtát a kölcsönadónak beszolgáltatni, ellen­esetben jogosítva lesz a kölcsönadó — de nem kötelezve, — hogy a biztosítási dijakat kölcsönve­vö terhére kifizethesse, utóbbi esetben köteles kölcsönvevö az így neki előlegezett összeget a kölcsönadó felszólítására a bírói utón érvényesít­hető legmagasabb mértékű kamatokkal együtt ha- ladéktaianul megfizetni. Az említett biztosítási kötvény szerint kölcsönvevőt a biztositó intézet­tel szemben megillető követelések tárgyában kár esetében a kölcsönadó jogosult a kárösszeg meg­állapítása iránt a biztosítóval szemben eljárni, a kölcsönvevőt kötelező hatállyal a biztosítóval; szemben eljárni, a kölcsönvevőt kötelező hatály- lyal a biztosítóval egyességet kötni, a kártalaní­tási összeget felvenni és követelésének részlettör­lesztésére fordítani. Ehhez képest a biztosítóval a kölcsönadó hozzájárulása nélkül kölcsönvevő egyességet nem köthet. Mindeme jogok és kikö­tések a biztosítási kötvénnyel kapcsolatos eset­leges megújítási okmányokból és a függelékeK- ből kifolyóan kölcsönvevőt megillető követelé­sekre is kiterjednek. 7. Kölcsönvevő köteles a kölcsönből léte­sített épületeket, épitményszerü berendezéseket jókarban és használható állapotban a kölcsön egész tartama alatt a jógazda gondosságával fenntartani, rajtuk előálló hiányosságokat hala­déktalanul helyrehozni, vagy legalább azonos értékű más biztosítékot nyújtani,, illetőleg az el­pusztultakat újakkal pótolni. 8. >. A kölcsönvevő a kölcsön törlesztéséhez szükséges törlesztési részleteket az esedékesség évének költségvetésébe külön előirányozni köte­les. 9. A kölcsönvevő a kölcsönadónak e köl­csönügylettel járó összes kiadását a kölcsönköte- lezvénybélyeg-, illeték- és minden egyéb költ­séget, nemkülönben az eddigi és a netán ezután hozott törvények alapján akár tőke, akár kamat után esedékes adókat, illetékeket és költségeset

Next

/
Thumbnails
Contents