Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1943. január-december (30. [!41.] évfolyam, 1-24. szám)
1943-07-31 / 15. szám
— 177 — tékot nem nyújtanak, amilyent a kölcsönadó kölcsönére annak nyújtásakor elfogadott, kivéve azt az esetet, ha a kölcsönvevő az esetenkint mutatkozó hiányt más egyenértékű biztositéK adá savai pótolja; b. ) a kölcsönvevö a kölcsönt — ha hsak részben is — nem arra a beruházásra fordította, amelyre kapta; c. ) a kölcsönvevő a törlesztési részletek közül csak egyet is a lejárat napján vagy e kötelezvényen alapuló járulékos tartozást pontosan meg nem fizet d. ) a kölcsönvevő ellen végrehajtást rendeltek, azokat az ingatlanokat, ameiyennek jövedelmét az alábbi 5. pont a kölcsön külön biztosítókéul leköt, részben vagy egészbem elárverezték, vagy a kölcsönadó beleegyezése nélkül szaüad- kézböl eladták vagy jelzáloggal terhelték, vagy kisajátították és utóbbi esetDen a kisajátiott ingatlanért egyességi vagy bírói utón megállapított egész kártalanítási összeget a kölcsönvevö nem engedményezi a kölcsönadónak a kölcsön részben való rendkívüli törlesztése végett; e. ) a kölcsönvevő e kötelezvényben vállalt bármely más kötelezettség tekinteteben mulasztana. , [• A kölcsönadó ebben az esetben az egesz kölcsönt felmondottnak és azt valamennyi járulékával és a 4. pont első bekezdésében megállapított járulekokkal együtt egyszerre visszaiizeten- dönea tekintheti és a már lejárt törlesztési részletek és a még fennálló tőketartozás kiegyenlítesd kívánhatja. 5. A kölcsönadó követelésének biztosítására a köícsönvevö eddigi hitelezőinek jogsérelme nélkül minden ingó- és ingatlan vagyonát, összes jövedelmét, javadalmát és a pótaaót leköti. A kölcsönből létesített kórház külön biztosítékul kölcsönadó részere első heiyen, illetőleg a Magyar Egyesített Városi Kölcsönt közvetlenül követő rangsorban köti le. Ennek az utóbbi biztosítéknak lekötéséhez a kölcsönvevö jelenlegi hitelezőinek netán szükséges hozzájárulását beszerzi. Abban az esetben, ha a kölcsönvevö a kölcsön fennállásának időtartama alatt — ujaDö kölcsön felvételével kapcsolatban vagy aneiaül — valamely jelenlegi vagy jövőbeni hitelezőjének engedélyt szándékozik adni arra, hogy az kölcsönkövetelését a kölcsönvevö valamely ingatlanán, tehát akár a most folyósítandó kölcsönből létesített ingatlanon, akár egyéb ingatlanon jelzálog jogilag biztositnassa, erről a szándékáról a kölcsönadó intézetet keiló időben értesíteni Köteles, hogy a kölcsönadó fennálló követelését a kölcsönDŐl létesített ingatlanra első helyen, illetőleg a Magyar Egyesített Városi Kölcsönt köz-i vétlenül követő rangsorban telekkönyvileg be- kebeleztethesse. Addig pedig, amig a kölcsönadó intézet követelését telekkönyvileg oe nem ke belezték, a kölcsönvevő más hitelezője javára bekebelezési engedélyt nem adhat. Kölcsönadó bekebelezési jogával abban az esetben is élhet, ha a 4. pont második bekezdésében meghataráozott feltételek valamelyike bekövetkezik. 6. Kölcsönvevö kötelezi magát, hogy a kölcsönadó kívánságára a kölcsönből létesített épü- leetket, a kölcsönadó által elfogadott valamely biztositó intézetnél és az általa meghatározandó összeg erejéig tűzkár ellen a kölcsön egész tartama alatt biztosítja olyképpen, hogy a biztosítási dijak és a törlesztő részletek esedékességi napja azonos legyen. Kötelezi továbbá magát kölcsön- .vevő, hogy a biztosítási kötvényt a kölcsön;r adónál letétbe helyezi és ugyanott igazolja, hogy a kölcsönadónak hitelezői minősége biztositó társulatnál előj egyezte tett. A kölcsönadó külön kifejezett kívánságára a kölcsönvevő tartozik továbbá a biztosítási dijak mindenkori esedékességét 8 nappal megelőzően a lejárt dijakról szóló nyugtát a kölcsönadónak beszolgáltatni, ellenesetben jogosítva lesz a kölcsönadó — de nem kötelezve, — hogy a biztosítási dijakat kölcsönvevö terhére kifizethesse, utóbbi esetben köteles kölcsönvevö az így neki előlegezett összeget a kölcsönadó felszólítására a bírói utón érvényesíthető legmagasabb mértékű kamatokkal együtt ha- ladéktaianul megfizetni. Az említett biztosítási kötvény szerint kölcsönvevőt a biztositó intézettel szemben megillető követelések tárgyában kár esetében a kölcsönadó jogosult a kárösszeg megállapítása iránt a biztosítóval szemben eljárni, a kölcsönvevőt kötelező hatállyal a biztosítóval; szemben eljárni, a kölcsönvevőt kötelező hatály- lyal a biztosítóval egyességet kötni, a kártalanítási összeget felvenni és követelésének részlettörlesztésére fordítani. Ehhez képest a biztosítóval a kölcsönadó hozzájárulása nélkül kölcsönvevő egyességet nem köthet. Mindeme jogok és kikötések a biztosítási kötvénnyel kapcsolatos esetleges megújítási okmányokból és a függelékeK- ből kifolyóan kölcsönvevőt megillető követelésekre is kiterjednek. 7. Kölcsönvevő köteles a kölcsönből létesített épületeket, épitményszerü berendezéseket jókarban és használható állapotban a kölcsön egész tartama alatt a jógazda gondosságával fenntartani, rajtuk előálló hiányosságokat haladéktalanul helyrehozni, vagy legalább azonos értékű más biztosítékot nyújtani,, illetőleg az elpusztultakat újakkal pótolni. 8. >. A kölcsönvevő a kölcsön törlesztéséhez szükséges törlesztési részleteket az esedékesség évének költségvetésébe külön előirányozni köteles. 9. A kölcsönvevő a kölcsönadónak e kölcsönügylettel járó összes kiadását a kölcsönköte- lezvénybélyeg-, illeték- és minden egyéb költséget, nemkülönben az eddigi és a netán ezután hozott törvények alapján akár tőke, akár kamat után esedékes adókat, illetékeket és költségeset