Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1942. január-december (29. [!40.] évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-31 / 3. szám
62 dálkodásban érdekelt birtokosságoknak (1894:XIII. t. c. 2. §.) és olyan birtokosságoknak, amelyek az 1913: X. törvénycikk értelmében legeltetési társulattá kötelesek alakulni, vagy amelyeknek legeltetési társulattá alakulását a földmivelésügyi miniszter akkor is elrendelheti, ha a társulat megalakulását nem kérték. (5) A törvényhatósági apaállatot általában nem szabad használni a magántenyésztésben, valamint olyan köztenyésztésben, amelynél az érdekelt anya- áliattulajdonosok az 1940:XIII. te. 3. §-ának utolsó bekezdése (a jelen szabályrendelet 30. §. (3) bek.) alapján tenyészállatdíjat nem fizetnek. Ezzel szemben a törvényhatósági apaállat használata és a te- nyészállatdij fizetése kötelező abban az esetben, ha a munkaadó az alkalmazottak anyaállatáihoz tenyésztésre jogosító igazolvánnyal ellátott apaállatot nem ad. • (6) Az alispán méltányos esetben kivétele« sen megengedheti, hogy saját apaállattal rendelkezők is igénybevehessék a törvényhatósági apaállatot, ha valamennyi anyaállatdíjat, valamint a fedezte lés i dijat megfizetik. (7) A községek (m. városok), valamint a (4) bekezdésben említett köz öletek attól az idő től kezdve, amint a törvényhatóság őket apaállattal ellátja, köztenyésztés céljára csak törvényhatósági apaállatot tarthatnak. (1940:XIII. te. 4. §.) (8) A törvényhatósági apaállatokat a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség a 33.000— 1928. F. M. sz. rendelet 4 §. (3) pontjáig utolsó előtti bekezdésében megállapított »Ideiglet- nes tenyésztésre jogosító igazolvány«-nyal látja el. Az ideiglenes igazolványok kiállítása díjmentes. Az ideiglenes igazolvánnyal ellátott apaállat a legközelebbi rendes apaállatvizsgálatig külön vizsgálat nélkül is használható a köztenyésztésben. A törvényhatósági apaállatoknak községek (in. városok) részére való átengedése. 21. §• (1) Az előbbi §. (4) bekezdésében felsorolt közületeknek törvényhatósági apaállatokkal fokozatos ellátásánál elsősorban a községek (m. városok) igényeit kell kielégíteni. (2) Azok a községek (m. városok), amelyek Irészére a törvényhatóság az előbbi §. (4) bekezdése alapján törvényhatósági apaállatot engedett át, a jelen szabályrendelet 1. fejezetében előirt módon kötelesek a köztenyésztés céljára részükre átengedett törvényhatósági apaállat elhelyezéséről, tartásáról, gondozásáról és okszerű használatáról gondoskodni. (3) A község (m. város) a részére átengedett törvényhatósági apaállat tartásáról háztartása terhére köteles gondoskodni. A község (m. város) tartozik fizetni a részére átengedett törvényhatósági apaállat után a 31. §-ban említett használati dijat. (4) A község (m. város) részére átengedett törvényhatósági apaállat használata fejében a köz- tenyésztéshez tartozó tenyészérelt nőivarú állatok (4. §.) tulajdonosai a község (ni. város részére a fedeztetési dijakról szóló községi (m. városi) szabályrendelet értelmében fedeztetési dijat kötelesek fizetni, amelyet a háztartási bevételek között kell elszámolni. (5) Ha a/ község (m. város) a köztenyésztés céljára részére átengedett törvényhatósági apaállatot saját tulajdonában lévő, vagy bérlet utján biztosított megfelelő épületben (12. §.) elhelyezni nem tudja, a háztartási bevételek terhére fizetendő tartásdíj ellenében tartásra a 20. §. (4) bekezdésében említett egyébb közületeknek, a m. kir. föld- mivclésügyi miniszter által elismert állattenyésztő szervezeteknek és kivételesen hivatásos állattenyésztő gazdáknak is kiadhatja. (6) "A község (m. város) a részére átengedett törvényhatósági apaállatot tartásra csak akkor adhatja ki, ha az előbbi bekezdésben említett közűiét, állattenyésztői szervezet, illetőleg állattenyésztő gazda írásbeli szerződősben biztosítja azt, hogy a szükséghez képest a község (m. város) területén minden olyan állattartó, aki nőivarú állata után tenyészállatdíjat fizet, nőivarú állatai részére az apaállatot igénybe veheti, továbbá biztosítja azt is, hogy az apaállat megfelelő elhelyezéséről, tartásáról és gondozásáról, valamint okszerű használatáról gondoskodik. E tekintetben a közületeknek és állattenyésztői szervezeteknek szabályszerűen jó«- váhagyott közgyűlési határozatot kell hozni, az állattenyésztői gazda pedig a községgel (m. várossal) kötőit szerződésben köteles mindezeket biztosítani. (7) Azt a körülményt, hogy az (5) bekezdésben említett közűiéinél, állattenyésztői szervezetnél és hivatásos állattenyésztő, gazdánál az apaállat megfelelői elhelyezése, tartása és gondozása, valamint okszerű használata és gazdaságos kihasználása biztosítva van-e, az I. fejezetben foglalt rendelkezésekre figyelemmel a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség által lett előterjesztésre az alispán állapítja meg. (8) A község (m. város) képviselőtestületi határozattal elfogadott szerződésben intézkedik a törvényhatósági apaállatnak az (5) bekezdés értel- telmében tartásra való kiadása iránt. Az apaállat elhelyezéséért, tartásáért és gondozásáért, továbbá annak okszerű használatáért, valamint a jelen szabályrendelet I. fejezetében foglaltak betartásáért a törvényhatósággal szemben abban az esetben is a község (m. város) tartozik felelősséggel, ha az apaállat az (5) bekezdés értelmében tartásra kiadatott, inig a községgel (m. várossal) szemben a 'megkötött szerződés alapján az apaállattartól terheli ugyanilyen felelősség. (9) A szerződésben részletesen fel kell sorolni: a) az apaállatok elhelyezésére, takarmányozására és gondozására; b) ezeknek a szolgáltatásoknak ellenértéke fejében a község (m. város) által fizetendő, tartásdíjra; c) az apaállatok használatára; d) az anyagi felelősség megállapítására vonatkozó kikötéseket.
