Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1942. január-december (29. [!40.] évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-31 / 3. szám
56 ellen állategészségügyi szempontból kifogást már nein tesz. (7) A közös csordának (falkának és nyájnak)' pásztora köteles a gondozására bízott állatok egészségi állapotát, különösen pedig az ivarszerveket figyelemmel kisérni és az esetleg előforduló betegséget a beteg állat tulajdonosának, valamint a községi elöljáróságnak (m. város polgármesterének) azonnal bejelenteni. (8) Azokat a nőivarú állatokat, amelyek láthatóan betegek, amelyek nem rendes időre ellettek, vagy amelyek magzatburkaikat nem rendes időre és nem önmaguktól vetették el, fedeztetésüknek, illetőleg betegségük, főleg ivarszervi betegségük elterjedésének megakadályozása végett lehetőleg elkülönítve kell tartani és mindaddig nem lehet közös csordába (falkába, nyájba) kihajtani, míg azt az állatorvos meg nem engedi. (9) A betegnek talált és a fedeztetéstől eltilt tt nőivarú állatokról a községi elöljáróság (m. város polgármestere) a szükséghez képest nyilvántartást vezet. (10) A községi, illetve a körállatorvos (váróéi állatorvos) köteles a köztenyésztésre szolgáló apaállatokat havonkint legalább egyszer — szükség szerint többször is — megvizsgálni és a beteg állatokat gyógykezelni. Ha a vizsgálatot a hivatalos kiszállás alkalmával teljesíti, a vizsgálat díjtalan. Apaállatok elhelyezése. 12. §. (1) A köztenyésztésre szolgáló apaállatok megfelelő elhelyezést az apaállattartók anyagi helyzetüknek megfelelően a következő rendelkezések figyeleembevételével tartoznak biztosítani. (2) Gondoskodni kell arról, hogy az apaállatok elhelyezése állattenyésztési és állategészségügy; szempontból kifogástalan istállóban, ólban, illetőleg akolban biztosíttas6ék. Az apaállatistállók , ólak- és akiok építésénél (átalakításánál) a m. kir. gazdasági felügyelőség útján kiadott terveket a lehetőség szerint figyelembe kell venni. (3) Az istálló falát frissen oltott mésztejjei évente legalább két ízben ki kell meszelni. A tenyészkanok óljának padozatát, ha az döngölt agyag, évenkint ásónyom-mélyen ki kell cserélni és 3°/o-os kreolinos, frissen oltott mésztejjei fertőtleníteni kell. (4) Az apaállatgondozó köteles gondoskodni az istálló (ól és akol) szellőztetéséről. Az ablakokat, valamint a szellőztető nyílásokat szalmával vagy trágyával betömni nem szabad. (5) A köztenyésztésre szolgáló tenyészbikák és bivalybikák istállóiban a jáizol fölé, továbbá a tenyészkanok óljának, valamint a tenyészkosok és kecskebakok aklának ajtója fölé vagy más alkalmas helyre fejtáblát kell kifüggeszteni. A fejtáblá- kat, a jelen szabályrendelethez mellékelt 17—20 számú minták fából 50X60 cm-es méretben kell elkészíteni. A tábla állandó szövegét fehér betűkkel kell festeni, az apaállat adatait pedig krétával keli ráírni. A fejtáblára beírt származási és termelési adatoknak egyezni kell a hiteles származási igazolvány adataival. (6) Az apaállatok egészségének és tenyészké- peeségének megóvása végett az istálló (ól és akol; mellett erős korláttal körülvett kifutókat kell ke szíteni. A kifutónak nagyságát és elhelyezését az apaállatvizsgálóbizottság (17. §,) a vizsgálatok alkalmával a helyszínén állapítja meg az apaállatok fajának és számának, valamint a helyi viszonyoknak figyelembevételével. A kifutók nagyságán ,1; és elhelyezésének megállapítása alkalmával irányadónak kell tekinteni a következőket: a) a kifutókat állatfajok szerint elkülönítve kell építeni és azokba a bikákat és a kanokat csak egyesével, tehát felváltva szabad kiengedni: a tenyészkosok és kecskebakok számuknak megfelelő nagyságú közös kifutókban is tarthatók; b) minden apaállatot naponta legalább 3—4 órán át kell a szabad levegőn tartani; ennek le- hetővététele érdekében 1—3 bika részére legalább egyszakaszos, 3—5 bika részére legalább kétszakaszos, 5—7 bika részére legalább háromszakaszos, etb. kifutókat kell építeni; ugyanez vonatkozik a kanok kifutójára is; c) a kifutó-szakaszok alapterületének a lehetőség szerint a bikáknál legalább 50, a kanoknál pedig legalább 10 négyzetméternek kell lenni. (7) Az apaállatok istállója (ólja és akla) mellett megfelelő nagyságú erős korláttal körülvett, vízszintes és gödörmentes fedeztetési helyet kell készíteni, olyanmódon, hogy ,a belátás megakadályozása végett annak az utca felőli oldalát két méter magas, zárt kerítés alkossa. Ezeknek a követelményeknek megfelelően készített kifutókban is szabad fedeztetni. (8) Vigyázni kell arra, hogy a fedeztetési hely talaja a csapadéktól könnyen ne ázzék fel, ne legyen csuszamlós. Azt id:közönkint, három ujjnyi vastagságban, kavicsmentes homokkal fel kell hinteni és állandóan tisztán kell tartani. Az apaállat istálló, a kifutó és a fedeztetési vhely környékét a célszerűséghez képest fásítani kell olymódon, hogy az állatok a kifutóban napsütés mellett árnyékhoz is jussanak. (9) Ott, ahol a község (m. város) belterületén lévő apaállatistálló kifutójában (fedeztetési helyén) •az ellenőrzött fedeztetés a legelőnek a községtől (m. várostól) való nagy távolsága miatt nehézség be ütközik, a legelőn az apaállatok nyári elhelyezésére, valamint az ellenőrzött fedeztetés lehetővé- tételére alkalmas karámot és kifutót kell létesíteni. (10) Gondoskodni kell arról, hogy a lehetőség szerint minden apaállatistálló (ól és akol) udvarában tisztántartható, egészséges és jó vizű kút áll jón rendelkezésre. (11) Gondoskodni kell arról, hogy az apaállatok részére szükséges évi abrak- és szálastakarmány raktározása és megóvása végett az apaállat-