Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1942. január-december (29. [!40.] évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-31 / 3. szám

- 54 —

megengedett eseteiben azonban csak o,nnyiban, amennyiben a gyakorlatban az megvalósítható.

Fedeztetési jegy.

9. §.

(1) A jelen szabályrendelet hatálybalépésétől számított harminc nap eltelte után minden olyan esetben, amikor a 3. §. (1) bekezdésében említett ellenőrzött egyedi fedeztetés kötelező, a nőivarú állatot csak a fedeztetési jegynek az apaállatgondozó részére való átadása után lehet köztenyésztésre szolgáló apaállathoz engedni. Ezért minden nőivarú állat tulajdonosa köteles a fedeztetést megengedő és igazoló jegyet előzetesen beszerezni. (1—12. számú minta).

(2) A fedeztetési jegyet a községi (m. városi) marhalevélkezelő állítja ki, tekintet nélkül arra, hogy a köztenyésztésben álló apaállatnak ki a tulajdonosa.

(3) A fedeztetési jegyek űrlapjai az 1—12. számú minta szerint készülnek és pedig:

tehenek után kék,

anyakocák után rózsaszínű,

anyajuhok után sárga,

anyakecskék után narancsszínű papíron.

(4) Minden jegy három (A, B és C) lapból áll, amelyek közül az A) a fedeztetésre ad engedélyt, a B) a fedeztetés megtörténtét igazoljao, míg a C) a fedeztetés eredményének ellenőrzésére szolgál. A jegyek sorszámmal vannak ellátva olymódon, hogy az egy jegyhez tartozó lapok sorszáma egyforma. A jegyek űrlapjai tömbökre vannak fűzve és pedig olymódon, hogy az A) és B) lap kiszakítható, míg a C) lap rögzített. Egy tömb 50 jegyet, illetve 150 lapot tartalmaz.

(5) A fedeztetési jegyek űrlapjainak elkészíttetéséről és a marhalevélkezelőnek a szükséges ür- laptömbökkel való ellátásáról a törvényhatóság gondoskodik. A fedeztetési jegyek űrlapjait kezelés szempontjából a község (m. város) értékeivel és számadási okmányaival azonos természetűnek kell tekinteni.

(6) A fedeztetési jegyek kiállítása díjmentes. A fedeztetési jegy az első fedeztetés napjától számított négy hónapig érvényes. Egy fedeztetési jegy alapján csak egy nőivarú állat fedeztethető és pedig négy hónapon belül legfeljebb háromízben. A fedeztetési jegy érvényessége szempontjából a nehezen fogamzó teheneknek egy napon belül kétszeri, a sertéseknek pedig a többszöri fedeztetése (8 §. (2) bek.) egy fedeztetésnek számít.

(7) A fedeztetési jegy három lapját másolópapír közbeiktatásával olvashatóan kell kitölteni. A marhalevélkezelő csupán a nőivarú állat tulajdonosának nevét és házszámát, valamint az ivarzó nőivarú állat nevét, színét és korát (esetleg ellenőrzési számát) feltüntető rovatokat tölti ki, azután a jegy kiállításának helyét és idejét bejegyzi, e a fedeztetési jegyet névaláírásával, valamint pecséttel látja el. Az ilymódon kitöltött fedeztetési jegynek A)

és B) lapját az anyaállat tulajdonosának kell kiadni, míg a C) lapja a fedeztetés eredményének ellenőrzése végett a marhalevélkezelő őrizetében marad, ahol azt mint számadási okmányt kell megőrizni.

(8) Az olyan tehén és üsző után, amelyre nyolc hónapon belül, továbbá az olyan koca, nőivarú juh és nőivarú kecske után, amelyre négy hónapon belöl már állítottak ki fedeztetési jegyet, új jegyet csak abban az esetben szabad kiállítani, ha a nőivarú állat tulajdonosa állatorvos igazolásával bizonyítja, hogy a nőivarú állat egészséges és különösen nem szenved olyan betegségben, amely a fogamzást vagy a rendes ellést akadályozza, illetőleg az apaállat egészségét és nemzőképességét veszélyezteti, s így állategészségügyi szempontból a fedeztetésnek akadálya nincs. Ezért a. fedeztetési jegyek kiállítása előtt a marhalevélkezelő köteles megállapítani azt, hogy a kérdéses nőivarú ál'at után az utolsó nyolc, illetőleg négy hónap alatt állítottak-e ki fedeztetési jegyet és hogy a kért jegy kiadásához az előbbiek szerint állatorvosi igazolványra nincs-e szükség. A megállapítás lehető- vététele végett a kiadott fedeztetési jegyekről a szükséghez képest nyilvántartást kell vezetni.

(9) A nőivarú állal tulajdonosa a fedeztetési jegy A) és B) lapjait fedeztetés előtt átadja az apaállatgondozónak. Az apaá’la'gondozó először megvizsgálja a fedeztetést jegy érvényességét és azután megállapítja, hogy a jegy az előivezetett nőivarú állatra vonatkozik-e. A fedeztetési jegy elfogadása esetén az apaállatot az előírt rendelkezésnek megfelelőien a nőivarú állathoz engedi. A fedeztetés [után a fedeztetési jegy A) és B) lapjának a fedeztetésre vonatkozó üres rovatait másolópapír közbeiktatásával olvashatóan kitölti, a beirt adatok valódiságát pedig aláírásával igazolja. Minthogy ugyanazzal a fedeztetési jeggyel ugyanazt a nőivarú állatot csak háromizben szabad az apaállathoz vezetni, ezért vigyázni kell arra, hogy az apaállat- gondozó a fedeztetésre használt apaállat adatait és a fedeztetés idejét minden egyes alkalommal a fedeztetések számának pontosan megfelelői római számú (I., II., vagy III.) függőleges rovatba írja he.

(10) Ugyanazt a nőivarú állatot harmadizben csak abban az esetben szabad fedeztetni,

ha az elsői fedeztetéstől számitott 60 napnál nem több idő telt el,

vagy .pedig, ha a nőivarú állát tulajdonosa állatorvosi bizonyítvánnyal igazolja, hogy a nőivarú állat egészséges és nem szenved olyan betegségben, amely a fogamzást vagy a rendes ellést akadályozza, illetőleg az apaállat egészségét és nemzőképességét veszélyezteti s így állategészségügyi szem pontból a fedeztetésnek akadálya nincs.

(11) A fedeztetési jegy A) lapja, mely a fedeztetésre az engedélyt megadta, az apaállatgondozó őrizetében marad. Az apaáUatgondozó köteles a fedeztetési napló (10. §.) megfelelő rovataiba pontosan bejegyezni és vigyázni arra, hogy a fedeztetéshez használt apaállat nevét és törzs