Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1942. január-december (29. [!40.] évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-15 / 2. szám

— 35 — átlagára vonatkozik, a gazdaság 5—10 éves át­lagtermése és nem egy év terméséé. — Ameny- nyiben a munkaadó és a munkavállalók a föld minősítésében, illetve az aratási rész vagy a szakmánybér nagyságában megegyezni nem tud­nának, abban az esetben a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség állapítja meg a rész vagy szakmánybér nagyságát. Az arató köteles a tarlót felgereblyézni, vi­harvert és megázott kereszteket újra rakni és szárogatni. A hordásnál a gazdaságnak joga van napszámos segítségét igénybe venni és ezeket a napokat visszaszolgáltatni. Az aratók egyetem- legesen kötelesek ezeket a napokat visszaszolgál­ni. Amennyiben a munkásoknak bármely munká­nál a gazdaság cselédségéből gyalog munkaerőt ad segítségül, ugyanannyi napot köteles a mun­káscsapat egyetemlegesen visszaszolgálni. Az aratórészt a szalma kivételével a gaz­daság köteles, a munkás lakóhelyére elszállítani, ha az 15 km. távolságon belül van, ennél távo­labbi lakóhely esetében a gazdasághoz legkö­zelebb eső vasútállomásra. A kaparékból az arató ugyanolyan arányban részesül, mint a rendes keresztekből. Az arató keresetből páros aratás esetében: a kaszás kétharmad, a marokszedő egyharmad arányban; ötös aratás esetében (két kaszás, két marokszedő, egy kötöző) a kaszások: 25—25 %-át, a kötöző: 20 %-át, a marokszedő: 15—15 °/o-át kapják fejenként az összes keresetnek. Egy kaszásra jobb termőképességü, 9 mázsa átlagtermésen felüli földeken 10—15 kát. hold, ínig a gyengébb termőképességü, 9 mázsa átlag­termésen aluli földeken 15—20 kát. hold terü­letnél több learatásra nem juthat. A cséplés munkája alatt értendő a szalmá­nak, pelyvának, töreknek kazalba rakása, a csép­lőgép naponkinti betakarítása, esős időben való befödése, ázott gabona esetében, amikor a ga­bona szemetesebben jön ki a cséplőgépből a ga­bonának mázsálás előtti átrostálása, szárogatása a termés mázsálása, magtárba való zsákolása és megázott héjazat szárogatása. Amennyiben a munkaadó saját cséplőgéppel rendelkezik, azt a szalmás aratórész elcséplésé- re az aratóknak díjtalanul köteles rendelkezésre bocsájtani, mikor is adja a gépészt, fűtőt, kenő és tüzelőanyagot; a munkaerőt az aratók szol­gáltatják. Az arató kereset után az aratóknak cséplőrés? nem jár. Abban az esetben, amikor az aratók szalma­járandóságukat nem akarják a gazdaságtól szal­mában kivenni, azt a gazdaság megválthatja. Ez a megváltási összeg nem lehet kevesebb, egy mázsa őszi szalmáért: 5 kg., egy mázsa tavaszi szalmáéit pedig 8 kg. búzánál, illetve a P'utuia által cira a községre megállapított áránál. Abban az esetben, amikor az aratók szalma- járandóságának megfelelő kereszt számú gabona nem lesz külön össze hordva, vagy nem lesz a termett gabona keresztek száma alapján elszá­molva, 100 kg. szemre: 200 kg. őszi szalma, il­letve 160 kg. tavaszi szalma számítandó, mint legkisebb mennyiség. Amennyiben a gazdaság az aratás alkalmával az aratóknak kévekötő aratógép használata ese­tében pedig egy férfi napszámot van joga az aratók által visszaszolgáltatnia, de köteles az általa géppel learatott terület után a teljes részt kiadni. Lófogatu gereblye egy napi munkájáért a gazdaság legfeljebb 2 férfi napszámot szolgál­tathat vissza az aratókkal. A visszaszolgálandó napok együttesen az ösz- szes arató által szolgálandó le és a leszolgálásig a biztosíték visszatartható. Az arató keresetéből, abban az esetben, ha a szerződésben az őszi terménybetakarolási mun­kákat is vállalták (répa, tengeri stb.) kaszáson­ként és kötözőnkint 200 kg. vegyes gabonánál, ma^okszedőnkint pedig 100 kg. vegyes gaboná­nál több a. gazdaság részéről biztosíték fejében vissza nem tartható. Mtighen. Aratásáért, keresztberakásáért vagy petren- cébe gyűjtéséért és behordásáért a megállapított legkisebb munkabér: szakmánybér esetében kát. holdan kint élelmezés nélkül 90 kg., élelmezés mel­lett 80 kg. búza. Aratásért, keresztbe rakásáért vagy petren- cébe gyűjtéséért pedig a megállapított legkisebb munkabér szakmánybér esetében kát. holdankint élelmezés nélkül 80 kg., élelmezés mellett 70 kg. búza. Rostién. Nyüvéséért, esetleges forgatásáért és kereszt- berakásáért a megállapított legkisebb munkabér szakmánybér esetében kát. holdankint élelmezés nélkül 200 kg. búza t\z r.ro’ó&i, hordási és cséplési időre járó élel­mezés legkisebb mértéke a következő. Naponta és személyenkint: kenyérliszt 70 dkg. főzöliszt, 35 dkg., hús 7 dkg., zsír 3 dkg., só 3,

Next

/
Thumbnails
Contents