Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1942. január-december (29. [!40.] évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-31 / 3. szám

101 — A felhívást a th. utőr kézbesíti, a kézbesítés megtörténtét pedig a kézbesítési bizonyítvány be­szolgáltatása mellett nyomban jelenteni köteles az utbiztosnak. mentési munkálatoknál úgy a saját, mint a szom­szédos th. utörök útszakaszain segédkezni, avég- ből, hogy a sérültek mielőbb elsősegélyben és orvosi kezelésben részesülhessenek. Ennek meg­könnyítése végett köteles munkakönyvében fel­jegyezni a legközelebbi mentőállomásokat, gyógy­szertárakat és orvosokat. Mentőszekrényét állan­dóan magánál kell hordania. Repülőgépbalesetek­nél emellett köteles az esetet a legközelebbi elöl­járóságnál, csendőrségnél, vagy vasúti pályaőrnél is sürgősen jelenteni. Ma had ám kőpáhja fenntartása. Egyik legfontosabb kötelessége a th. utőrnek hogy a kavicsolt utakon a makadám kőpálya védőrétegét az előírt helyeken felhalmozott fenn­tartási zúzalékból, gödörkavicsból, érdes homok­ból, murvából állandóan pótolja. E célból egyéb alkalmas an,yag híján a .padkán .összegyűlt por is felhasználható. Védőréteg hiányában, illetőleg an­nak megfelelő pótlása nélkül egyanis a hengerelt kavicsrétegből a kavicsszemek kiperegnek és a kőpálya felbomlik. Ha a kőpályán gödrök, kerékvágások vagy kátyúk keletkeznek, azokat foltozással haladék nélkül meg kell szüntetni. Ezt a munkát lehe­tőleg esős időben kell.végezni úgy, hogy a na* gyobb mélyedéseket nagyobbszemü, a kisebbeket pedig apróbb, anyaggal kell kitölteni. A foltozást száraz időben is el kell végezni. Nagyobbszemü an vágót csak hengerrel való tömörítés mellett szabad alkalmazni. Ha a foltozóhengerlés aka- tlölyba ütközik, vagy a kőpályán nagyobb mélye­dés csak szórványosan mutatkozik, úgy a na­gyobbszemü anyagot olymódon keli beteríteni hogy a mélyedést körül kell csákányozni és az anyagot bőségesen locsolva kell bedöngölni, vé­gül pedig zúzalékkal, homokkal, vagy porral be kell azt fedni. A foltozásra kivételesen száraz idő­ben kátrányos vagy bitumenes zúzalék is használ­ható. A munka megkezdése előtt az úttestről a port vagy sarat gondosan le kell huzni. A kavics­beágyazás ideje általában az őszi évszak, míg a zúzalék tavasszal és száraz évszakban is eredmé­nyesen felhasználható. A fenntartási anyag egy- részét a tavaszi és nyári időre kell tartalékolni, hogy a tavaszi hóolvadás és esőzések ideje alatt keletkezett mélyedések, valamint a nyári időben /elentkező hiányok helyreállíthatok legyenek. A sok csapadékvíz árt a kavicspályának1, mert a kavicsszemek között lévő kötőanyagot meglágyítja, hideg időben pedig a fagy szétre­peszti a kavicsrétegeket. Ezért meg kell aka­dályozni, hogy a kaviespályán tócsák keletkezze­nek. A kőpályából kiálló bordákat tehát le kell simítani, a kátyúkat és kerékvágásokat ki kell egyengetni, a magas padkákat .le kell nyesni, az alacsonyakat pedig fel kell tölteni, hogy az útpálya szelvénye domború legyen és így a viz róla akadálytalanul mielőbb lefolyhassék. A fenntartási anyagot egyköbméteres priz­mákban kell felhalmozni. Utkanyarulatban az anyaghalmok a .külső hosszabb útpadkán belye- zendők el. Hidakon, úgyszintén útelágazások és utkeresztezések közvetlen közelében egyáltalában nem, átkelési szakaszokon pedig csak az útkoro­nán kívül szabad a megszabott méretű anyag- halmokat elhelyezni. Anyagraktározásra tilos egy - időben mindkétoldali padkát felhasználni. Az út­korona burkolattal ellátott vagy kavicsolt részét teljes szélességben szabadon kell tartani, általá­ban pedig 6.00 m. széles sávot kell a kétirányú forgalom céljaira szabadon tartani. A fenntar­tási anyagot szükség esetén a pótpadkán kell rak­tározni. Ha az anyagprizmák a forgalom követ­keztében széttaposódnak, a th. utőr köteles azokat kiigazítani. Felületi bevonással ellátott útpályák fenntartása. Aszfaltos felületi bevonással ellátott útpá­lyákon keletkezett kisebb hibákat tartozik a ren­delkezésre álló anyag felhasználásával haladék­talanul kijavítani. Aszfalt- és betonburkolatok fenntartása. Aszfalt- és betonburkolattal ellátott utakon a tisztántartáson felül szükséges utőri teendőket esetről-esetne a felettes utbiztos határozza meg. Az ily burkolatokon tapasztalt sérüléseket a th. utőr az utbiztosnak azonnal jelenteni köteles. Kő- és keramit burkolatok fenntartása. Kiskocka-, fejkő-, keramit- vagy egyéb kő­burkolatból álló kőpályákon a megsérült burko­latot a rendelkezésre álló tartalékanyagból leg­alább ideiglenesen nyomban ki kell javítani. Ha a burkolat anyagából tartalék nem áll rendelke­zésre, akkor a forgalomra veszélyes mélyedéseket ideiglenesen kaviccsal, téglával vagy homokkal esetleg földdel kell betömni. A sérüléseket a felettes utbiztosnak azonnal jelenteni kell, aki az útpálya végleges helyreállítása isynt sürgősen in­tézkedni köteles. Útpadkák és úti árkok fenntartása. Az útpadkát és úti árkokat tisztán kell tar­tani, ott gazt vagy szemetet megtűrni nem sza­bad. A gazt gyökerestől ki kell irtani. A füvet a padkákon, rézsűkön és az úti árkokban, ha annak magassága a 30 cim-t meghaladta, feltétlenül le kell kaszálni és onnan mielőbb el kell szállítani. A magas padkákat az oldalesésnek megfelelően le kell vágni, az alacsony, kijárt padkákat fel kell tölteni. A töltéshez szükséges anyag az úti árok­ból nyerhető, mely idővel feltöltődik, tehát úgyis mélyítendő és szabályos szelvénybe hozandó. A felesleges anyagot az árkon túl 1.00 m széles sávon kell raktározni, illetve el kell szállítani. A portalan burkolattal létesített kőpályák mentén épített padkakavicsolásokat úgy kell' gon­dozni, mint a makadám kőpályákat. Elgyepesedé-

Next

/
Thumbnails
Contents