Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1941. január-december (28. [!39.] évfolyam, 1-25. szám)
1941-06-30 / 12. szám
— 137 — szövedéksávot mindkét végen az általánosan hasz nált iratfüzö kapocshoz hasonló fémkapcsok erősítik a celluloid lapokhoz. A szövedéksáv. alatt alatt kb. fillérnagyságu fehér foszfordarab van elhelyezve. Az előbbiekhez igen hasonlóak azok a gyujtólapok is, amelyek rendszerint két darab, egyenkjnt. 10x10 cm. nagyságú celluloid lapból állanak, a két lap között pedig kb. 8 mm. vastag kaucsukszerü anyagból álló töltés van elhelyezve Ez utóbbi gyujtólapok mindkét oldalán egy-egy foszforral átitatott vattacsomó van fémkapcsokkal a laphoz erősítve. E lapok súlya 50—60 gr. A gyujtólapokon kivid, elvben teljesen hasonlóan működő, de elütő alakú gyujtóanyagokat is használtak; ilyenek például az általában 10 cm. hosz- szu és 1.3 cm. vastag celluloid csövek, amelyek 0.5 cm. átmérőjű belsejébe fehér foszfort helyeznek el. 3. Alkalmazás módja. A 2. alatt ismertetett gyujtóanyagokat a re pülögépek vízzel telt tartályokban szállítják. Egy- egy tartály 1000 -1200 gyuj tólapot (gyujtócsöveti foglal magában. A nagy hatósugarú bombázógé pék egyidejűleg 30—40 ilyen tartályt szállíthatnak. A gyujtólapok (csövek) ledobása 'a víztartályok egyszerű kiöntése révén történik. A lapocskák azután röplapok módjára szállanak és szétszóródva nagy területet boríthatnak el. Előfordulhat, hogy egy hold nagyságú területre 150 200 drb. gyujtólap (cső) hull alá. A gyujtólapok és gyuj tócsövek nedves állapotban érnek földet és öngyulladás következtében lobbannak lángra. Az öngyulladás feltétele a száraz és meleg — legalább 16—18 Cfok hőmérsékletű — időjárás. Ned vés vagy hideg időben a foszfor egyesülése a levegő oxigénjével (oxidációja lassan és fényjelen ség nélkül történik, ilyenkor tehát ezek a gyújtó- anyagok veszélytelenek. Napsugár hatására, vagy pedig olyankor, amikor a foszfor oxidálásánál bekövetkezett hőelvezetés elégtelen, a foszfor oxi dációjánál keletkezett hő eléri a gyulladási hőfokot (60 C fok) és a gyujtóanyag lángralobban. Hja a gyujtólapok leszórása éjjel történik) a láng- ralobbanás valószínűleg csak napkelte után 1—2 órával (a szövet kiszáradása után) következik be. 4. H®tás. Ha a lapok és a csövek tüzetfognak, akkor kb. 25—50 cm. magas lánggal és 15—20 másodperc ideig égnek. A gyulladást messziről felismerhető jellemzően fehér füst, majd azt követően vakítóan világos tüzfény teszi jól megkülönböz- tethetővé. Száraz, könnyen gyulladó tárgyak és anyagok; szalma, száraz fü és avar, száraz' állapotban lévő fenyőtűk, szalmával, náddal, zsindellyel, különösen pedig kátránypapírral fedett tetőzetek, a gyuj tóanyagok lángjától könnyen tüzetfoghatnak. A kaucsuktöltéssel ellátott nagyobb súlyú (kb. 60 gr-Os) gyujtólapok égése erötelje- jesebb és hosszabb ideig tart, így ezek aránylag nehezebben gyulladó anyagok lángralobbantásá- ra is alkalmasak. 5. Védekezés általános módja. a.) Legelső teendő a lakosság felvilágosítása. A lakosság ismerje a gyujtólapok alakját anyagát, a gyujtólapok nyomán keletkezett tüzje- lenségeket és ismerje a védekezés alább ismertetendő általános módját, b.) Leghatásosabb védekezés a megelőzés, amely a gyujtólapok idejekorán történő összegyűjtéséből és megsemmisítéséből áll. Igen fontos szerepet töltenek be az állandó szolgálatot teljesítő tüzőrök (figyelők, akik nappal minden áthaladó gép után a gyujtólapok esetleges leszórását figyelik. Amennyiben az éjszaka folyamán motorzugás hallható, másnap közvetlen napkelte után kell átkutatni a vidéket, hogy nemi történt-e gyujtólapok, gyujtócsovek iedobása. c.) Olyan időpontban, amikor a szérüs- kertekben, gabonaföldeket a learatott száraz gabona, szalma stb. könnyen tüzetfoghat, különös gonddal kell az oltás előkészületeit, a figyelést valamint a gyujtólapok összeszedését megszervezni. d.) A felszedett gyujtólapokat vízzel telt edénybe kell tenni és az összegyűjtött lapokat fel ügyelet mellett el kell égetni, e.) A lakosságot ki kell oktatni, hogy a gyujtólapoka|t és a gyujitó- esöveket csak a celluloid részén fogják meg, mert a foszfor érintése az újakkal veszélyes lehet (erősen a bőrhöz tapad és nehezen gyógyuló sebeket idéz elő). Tilos a gyujtólapokat, vagy gyuj tócsöveket zsebre tenni, mert azok ott pár percen belül biztosan kigyulladnak és igen veszélyes égési sebeket okozhatnak, valamint tilos azokat eltenni (szekrénybe, dobozba stb. helyezni, mert az öngyulladás bekövetkezése után veszélye: tüzek okozói lehetnek, f.) A honi légvédelmi készültség idején elrendelt általános megelőző tűzvédelmi intézkedések fokozott gonddal történő végrehajtása gyujtólapok (csövek) veszélyességét nagy mértékben csökkentheti. Vasvármegye Alispánja. 7874—941. számi.
