Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1940. január-december (27. [!38.] évfolyam, 1-25. szám)

1940-12-31 / 25. szám

mellett a szem 3.5 «/o-nál, élelmezés nélkül pedig

a szem 4 °/o-ánál kevesebb nem lehet.

Jobb termőképességü föld alatt értendő 9 mázsa (kilenc) gabona átlagtermésü és azonfelül termő föld. gyengébb termőképességü föld alatt pedig értendő a 9 mázsa gabona átlagtermésen aluli termőföld. Az átlagtermés, a mi a 4 kalászos átlagára vonatkozik, a gazdaság 5—10 éves átlagtermése és nem 1 év terméséé. Ameny- nyiben a munkaadó és a munkavállalód a föld mniősítésében, illetve az aratási rész, vagy szakmánybér nagyságában megegyezni nem tudnának. abban az esetben a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség állapítja meg a rész — vagy szakmánybér nagyságát.

Az arató köteles a tarlót felgereblyézni,! viharvert és megázott kereszteket ujrarakni és szárogatni. A hordásnál a gazdaságnak joga van napszámos segítséget igénybe venni és ezeket a napokat az aratókkal visszaszolgáltatni. Az aratók egyetemlegesen kötelesek ezeket a napokat visszaszolgálni. Amennyiben a munkásoknak bármely munkánál a gazdaság cselédségéből gyalog munkaerőt ad segítségül, ugyanannyi napot köteles a munkáscsapat egyetemlegesen visszaszolgálni.

Az aratórészt, a szalma kivételével a gazdaság köteles a munkás lakóhelyére elszállítani, ha az 15 km. távolságon belül van, ennél távolabbi lakóhely esetében a gazdasághoz legközelebb eső vasútállomásra.

A kaparékból az arató ugyanazon arányban részesül, mint a rendes keresztekből. >

Az aratókeresetből páros aratás esetében: a kaszás kétharmad, a marokszedő egyharmad arányban; ötös aratás esetében (2 kaszás, 2 marokszedő» 1 kötöző) a kaszások: 25—25 °/o-át, a kötöző 20 o/o-át. a marokszedők 15—15 °/o-át kapják fejenként az összes keresetnek.

Egy kaszásra 10 kát. holdnál nagyobb terület learatása nem juthat.

A cséplés munkája alatt értendő a szalmának, polyvának, töreknek kazalbarakása, a cséplőgép naponkénti betakarítása, esős időben való befedése, ázott gabona esetében, amikor a gabona szemetesebben jön ki a cséplőgépből, a gabonának mázsálás előtti átrostálása, szárogatása, a termés mázsálása, magtárba való zsákolása és a megázott haj azat szárogatása.

Amennyiben a munkaadó saját cséplőgéppel rendelkezik, azt a szalmás aratórész elcséplésére az aratóknak díjtalanul köteles rendelkezésre bocs áj tani, amikor is adja a gépészt, fűtőt, kenő- és tüzelőanyagot; a munkaerőt az aratók szolgáltatják. Az ^ratókereset után az aratóknak cséplőrész nem jár.

Abban az esetben, amikor az aratók szalma- járandóságukat nem akarják a gazdaságtól szalmában kivenni, azt a gazdaság megválthatja. Ez a megváltási összeg nem' lehet kevesebb 1 mázsa, őszi szalmáért; 5 kg., 1 mázsa tavaszi

Órabér:

Az I.o. munkás órabére: 1.2 kg. búza, illetve 24 f, A II. o. munkás órabére: 0.9 kg. búza, illetve lVi. A III. o. munkás órabére: 0,7 kg. búza, illetve 14 f.

A fenti órabérek élelmezés nélkül értendők.

Az 1.2 kg. búzának ellenértékét^ tekintettel arra, hogy a búza ára rögzítve van, ír. kormány uj búzaár megállapítási rendeletéig 24 fillérben állapította meg a bizottság. Ennek megfelelően a II. o. munkás órabére 18 fillér, a III. o. munkás órabére 14 fillér. Az uj búzaárra vonatkozó kormányrendelet megjelenése után pedig a Futura által a munkahelyre megállapított búzaár alapján számítandó az 1.2 kg., a 0.9 kg. és a 0.7 kg. búza.

Élelmezés esetén mind a három osztályú mun káénál a napszámból naponta 90 (kilencven) fillér vonható le.

A gazdasági növények permetezésénél, kézi mütrágyaszórásnál, zsákolásnál, korra és nemre való tekintet nélkül a fenti órabéreknél 25 o/o-kal magasabb órabér fizetendő. A cséplésnél a zsákolásért órabértöbblet nem számítható.

Amennyiben a gazdasági cseléd, vagy hónapos munkás szerződéses kötelezettségei közé állatgondozás is tartozik, az állatoknak és férőhelyüknek rendes ellátását, tisztántartását és a napi takarmány készítését munkaszüneti napon is minden külön órabér fizetése' nélkül köteles teljesíteni.

Munkaszüneti napokon végzett napszámos munkáért a rendes órabérnél 25 o/o-kal magasabb órabér fizetendő. A részbérért, vagy szak- mánybérért dolgozó munkavállalónak munkaszüneti napon teljesített munkájáért órabér nem jár. A legkisebb aratási és cséplési munkabérek.

I. Az aratás, hordás és asztagolás együttes munkájáért megállapított legkisebb munkabér:

a) részbér esetében: élelmezés mellett, jobb termőképességü földön a termény és a szalma 12-ik részénél, gyengébb termőképességü földön a termény és a szalma 11-ik részénél, élelmezés nélkül pedig a jobb termőképességü földön a termés és a szalma a 11-ik részénél, gyengébb termőképességü földön a termény és a szalma 10-ik részénél kevesebb nem lehet. A biztosíték (vagylagos) bér kát. holdanként számítva jobb termőképességü földön 70 kg-nál, gyengébb ter- möképességü földön 60 kg-nál kevesebb gabona nem lehet.

b) Szakmánybér esetében: Kataszteri holdanként élelmezés mellett jobb termőképességü földön 90 kg., gyengébb termőképességü földön 80 kg. gabonánál., élelmezés nélkül pedig jobb termőképességü földön 100 kg., gyengébb termőképességü földön 90 kg. gabonánál kevesebb nem lehet. ,

II. A cséplés és kazalozás (beleértve a polyva és esetleg törekkazalözást is) együttes munkájáért megállapított legkisebb munkabér élelmezés