Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1940. január-december (27. [!38.] évfolyam, 1-25. szám)
1940-04-15 / 7. szám
110 — ben a gazda bizonyos járandóságok szolgáltaié- , sára köteles. Köteles annak a bevonult éves cselédnek, akinek sem vele élő felesége, sem vele közös háztartásban élő s eltartásra szoruló gyermeke vagy jogszabály alapján eltartandó kereső- képtelen más hozzátartozója nincs, a szegődmé- nyes földjárandóságot szolgáltatni. Annak az éves gazdasági cselédnek pedig, akinek legalább egy eltartottja van, köteles ezenfelül meghagyni a lakás élvezetét, kiadni a szegödményes fűtőanyagot és ha a cselédnek állattartása vagy azt helyettesítő tej járandósága van, azt a szerződés szerint juttatni. (7.400—1938. M. E. számú rendelet 2. §. és 8.260—1939. M. E. számú rendelet 1. §.) A gazdasági cselédszerződésből folyó egyéb bérfizetési kötelezettségeit a munkaadó gazda a ■bevonulás tartama aLatt teljesíteni nem köteles. (A 7.400—1938. M. E. számú rendelet 2. §-a (3) bekezdésének hatályát ugyanis a 8.260—1939. M. E. számú rendelet nem hosszabbította meg.) így például az úgynevezett szegődményt (kenyér- gabonát, stjbi>) s a készpénzt sem tartozik fizetni. A földet, lakást, fűtést és állattartást (tejet) is természetesen csak addig kell juttatnia, amig a cselédszerződés — a cseléd bevonulásától független okból — meg nem szűnik. Az 1907 :XLV. t. c. 28. §-ában szabályozott betegellátási kötelezettség a bevonult cseléd igényjogosult hozzátartozói javára a bevonulás tartama alatt is terheli a munkájadó gazdát, mert a 7.400—1938. és 8.260—1939. M. E. rendeletek ennyiben nem tartalmaznak korlátozó rendelkezést. A bevonulás előtt kiszolgáltatott járandóságok kérdése. Az 1907 :XLV. t. c. 21. §-ának második bekezdése szerint, ha nincsen más megállapodás, a járandóságokat általában évnegyedenkint előre kell kiszolgáltatni. Ez az általános szokás is. — Rendszerint tehát az az eset, hogy akkor, amikor a fentebb b) pontban említett bevonulás kezdetét veszi, a bevonult gazdasági cseléd olyan járandóságokat is előre megkapott, amelyek a bevonulás tartama alatt őt nem illetik meg. A magánjog szabályai szerint ilyen esetben a munkaadó gazda a szóbanlévő járandóságokat alaptalan gazdagodás címén általában visszakövetelheti, vagy, ami egyre megy, a legközelebbi esedékesség alkalmával levonhatja. Szociális szem pontból kívánatos azonban, hogy a munkaadó gazda arra a hónapra vonatkozólag, amelyre á bevonulás napja esik, visszakövetelési, illetőleg levonási jogával ne éljen. A következő hónapra azután a bevonult cseléd családja már amugyis megkapja az államkincstártól — bár utólagosan — járó családi segélyt. Nem lehet visszakövetelni, illetőleg levonni az előre kiszolgáltatott, de a bevonulás alatt a cselédet meg nem illető járandóságot akkor, ha a bevonult cseléd helyett akár családjának valamely arra alkalmas tagja, akár más a maga munkaerejét a munkaadó gazda rendelkezésére bocsátja és ezzel a bevonult cseléd munkáját — vagy legalább annak nagyobb részét pótolja. Ebben az esetben ugyanis a munkaadó rovására alaptalan gazdagodás nem áll fenn. Ha a negyedévenként előre kiszolgáltatandó járandóságok esedékességének idején már bizonyos, hogy a cseléd abban a negyedben be fog vonulni, a munkaadó gazda nem esik késedelembe és nem követ el kihágást, ha a járandóságokat előlegképen csak annak a hónapnak a végéig terjedő időre szolgáltatja ki, amelyben a bevonulás várható. Ha azonban ebben a hónapban a cseléd mégsem vonul be, a hátralékos járandóságokat az egész negyedévre azonnal követelhati. A bevonulással kapcsolatban a felmondás kérdése. A b) pontban említett bevonulás esetében a bevonult gazdasági cselédet a 7.400—1938. M. E. sz. rendelet és a 8.260—1939. M. E. számú rendelet 1. §-ai szerint, gazdája a bevonulás ideje alatt felmondással sem bocsáthatja el. Ez a rendelkezés nem érinti annak az elbocsátásának,' illetőleg felmondásnak az érvényességét és joghatályát, amely a bevonulást megelőzőleg történt. így például ha a fegyvergyakorlatra vagy póttartaléki kiképzésre bevonult gazdasági cseléd szerződését a gazda még a bevonulást megelőzőleg március 31-ére szabályszerűen felmondotta, ezen a napon a szerződés annak ellenére megszűnik, hogy az időpont a bevonulás tartamára esik. Viszont a bevonulás előtt előre megkötött gazdasági cseléd- szerződés a bevonulás ellenére — de természetszerűleg a fenti korlátozások között — teljesítendő lattól a naptól kezdve, amely a szerződés szerint a szolgálatbalépés napja. Következésképen az április 1-től kezdődően uj helyre elszegődött cseléddel szemben a munkaadó gazdának fentebb részletezett kötelezettségeit ettől' a naptól az uj gazda köteles teljesíteni. A cselédlakás biztosítása. A b.) pontban foglalt bevonulás esetében az éves gazdasági cseléd részére a cselédlakást mindaddig szolgáltatni kell, amíg a cselédszerződés — a bevonulástól független okból — meg nem szűnik. Haj a szerződés a bevonulás alatt megszűnt, de a cseléd új helyre szegődött el, cselédváltozáskor az új gazda köteles a cseléd családtagját befogadni és neki lakást biztosíatani. Habár a cseléd nem szegődött el, azért a régi gazda a szerződés megszűnésekor a cselédlakás kiürítését jogosan kívánhatja. Ilyenkor azonban az illetékes hatóság szerezzen meggyőződést arról, hogy a gazdaságban zavart okozna-e ha a régi munkaadó a cselédlakás élvezetében) a bevonult cseléd családját továbbra is meghagyná, vagy pedig a cselédlakás újonnan felfogadott cseléd, illetőleg családja számára szükséges, : a gazdaságban más nélkülözhető cselédlakás nincs. Illa, a munkaadó gazdának különösebb nehézség
