Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1939. január-december (36. [!37.] évfolyam, 1-32. szám)
1939-09-15 / 21. szám
— 220 Tü. §. Ugyanazon iparos, illetőleg kereskedő, ugyanazon iparjogositvány alapján kél, vagy több sátort is felállíthat, azonban a második, — illetőleg a többi sátrait, vagy állványait csak a szakmabeli összes iparosok vagy kereskedők sátrait (állványait) követő sorrendben helyezheti el. 20. §. Az egyforma árucikkek részére a helyek egy csoportban jelölendő k ki s ezen árucikkek csakis a kijelölt helyen árusíthatók. Az egyes csoportok a következő sorrendben állíthatók össze: I. Ruházati ipar és kereskedelem. II. Szövő- és fonóipar és kereskedelem. III. Fémipar és fémárukereskedelem. IV. Fa-, csont-, gumi- (kaucsuk), vesz- sző- és szőrfeldolgozó ipar és kereskedelem. V. Bőripar és kereskedelem (a lábheli- készitőipar kivételével, mely az I. csoporthoz tartozik.) VI. Üveg-, kő- és agyagipar és kereskedelem. VII. Élelmezőipar és élelmiszerkereske- delem. E csoportokból az állatfelhajtás szempontjából érdekéit iparokat (kötélverő, szíjgyártó, pokrócápus) ki kell venni és külön csoportként az állatvásár közelébe kell elhelyezni. 21. §. , > Azon eladó, aki a helyfoglalásnál erőszakoskodik, vagy aki mást az általa jogosan elfoglalt helyéről kiszorít, kihágást követ él és a jelen szabályrendelet 41. §ában megszabott pénzbüntetéssel büntetendő. 22. §. Az országos vásárokon a 'fennálló szokás alapján alkalomszerűen bármilyen cikket bárki árusíthat. E vásárokat rendszeresen látogatni, illetve országos vásárokon hivat ásszerüleg (iparszerüleg) árusítani, — az 1884:XVII. t-c. 50. §-ának első bekezdése értelmében — azonban csak iparigazolvány- nyal (hatósági engedéllyel, házalási engedéllyel) rendelkező iparosoknak (kereskedőknek, házalóknak) illetve rendőrhatósági igazolvánnyal bíró vándoriparósoküak. továbbá azoknak az őstermelőknek és háziipa- rosoknak szabad, akik az általuk termelt kerti és mezei termékeket s élelmiszereket és a maguk, illetve családtagjaik által felő-J állított háziiparcikkeket bocsátják áruba. Hetivásárokon az ipartörvény 50. paragrafusának második bekezdése szerint élelmiszereket, kerti és mezei terméket, há- z[iparcikkeket — amennyiben azt törvényes kiváltságok nem akadályozzák, — bárki áruba bocsáthat; háziipar-cikkeken kívül azonban más iparkészitményieket az 1887:XVIII. t.-c. 1. paragrafusa értelmében csupán hely- benlakó, iparűzési jogosítvánnyal rendel-! kező iparos (kereskedő, házaló), illetve rendőrhatósági igazolvánnyal biró vándor- iparos jogosult árusítani. 23. §. A kormányhatóságilag jóváhagyott hielypénzdijszabályzat a községi elöljáróság által a községházán állandóan — a vásártéren pedig minden vásár alkalmával feltűnő és könnyen hozzáférhető helyen kifüggesztendő. j 24. §. A vásártartásra jogosított helypénzszie- désre megbízottakat alkalmazhat, akiknek megbízható egyéneknek kell lenniük s akiket a vásártartásra jogosított, az illető község elöljáróságánál bejelenteni köteles. Ha a községi elöljáróságnak a megbízottakkal szemben megbízhatóság szempontjából kifogása volna, ezt döntés végett a főszolgabiró- nak bejelenteni köteles. A megbízottak összes ténykedéséért a vásártartásra jogosított felelős és igy azok visszaéléseiért á 27. §. alapján kiszabott pénzbírság is a vásártartásra jogosítottal terheli. 25. §. A belypénzszedési díjszabályzatban megszabott dijakat a helypénzszedő köziegek szedik, akik a vásárosok kívánságára kötelesek a díjszabályzatnak a vásártarló község elöljárósága által hitelesített példányát előmutatni.
