Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1939. január-december (36. [!37.] évfolyam, 1-32. szám)
1939-09-15 / 21. szám
— 218 bárki, aki élelmicikkek jeladásával és vételével iparszerüleg foglalkozik, csak a saját háztartása rendes, egy napi szükségletét meg nem haladó mennyiségben vásárolhat. Az úgynevezett elővásárlás szabályozásának kérdését illetőleg kiadott í26.650— 1932. B. M. számú rendelet 'értelmében a vármegye alispánja az lelővásárlást a szükséghez képest 'felfüggesztheti, vagy érvényben tarthatja. i. §. Az állatvásárok csak olyan vásártereken tarthatók, melyek a 100.000—1932. sz. F. M. rendelet 31. paragrafusában előirt helyen vannak kijelölve és ezen rendeletben előirt módon vannak berendezve. 5- §. Az állatvásárokra állatokat csak nappali órákban, természetes világosság mellett szabad felhajtani, vagyis április 1-től október 1-ig 6, október 1-től április 1-ig 7 óra előtt nem kezdhető meg a felhajtás. Az állatvásártérre csak a felhajtásra szolgáló kapukon szabad az állatokat behajtani, vagy behozni és csak erre a célra kijelölt kapukon szabad kihajtani, illetőleg kivinni. A felhajtás megkezdésére kitűzött időpontig a vásártéri bejáüók sorompóit zárva kell tartani, a felhajtás befejezésére kitűzött időpont letelte után pedig, a bejárókat a további felhajtás megakadályozására a vásár végéig rendőri közegekkel őriztetni kell. Jármű elé fogva csak akkor szabad állatokat 3 vásárra hajtani, ha a vásártéren az egyéb állatok elhelyezésére szükséges helyen felül ügy a jármű, mint a jármű elé fogott állatok elhelyezésére elég hely van. 6. §. A felhajtott állatokat fajok szerint kell elkülönítve a vásártéren elhelyezni. A lovakat (szamarakat, öszvéreket) szarvasmarhákat és bivalyokat korukra való tekintet nélkül a vásártéren lévő korláthoz, vagy az állatokkal vont járműhöz kötve* vagy kötőféken kézben tartva, akként kell azonos irányban sorban elhelyezni, hogy az egyes sorok, között szabadon lehessen közlekedni. A sorokat a szükséghez képest úgy kell megszakítani, hogy hárántirányban is biztosítva legyen az átjárás. Gulyabeli rideg marhát, melyet megkötni, vagy kötőféken tartani nem Lehet, a többi állattól elkülönítve kell elhelyezni. 7. §. A vásárra felhajtott állatokat felügyelet nélkül hagyni tilos. Szilaj állatokat, amelyeket veszélyt kizáró módon elhelyezni nem lehet, a vásárról el kell távolítani. Rosszindulatú, rugós, harapós állatokat úgy kell a vásáron elhelyezni, hogy emberiek és állatok testi épségét ne veszélyeztessék. 8. §. A vásárra vitt állatok lábait csak olyan módon szabad összekötni, hogy a kötelék felesleges módon ne kínozza az állatokat. Az olyan teheneket, melyek tőgye megtelt, a vásárról való elhajtás előtt meg kell fejni. 9. §. Kizárólagos állatvásárokon csak élelmiszert árusítók (kalács- és pecsenyesütők) lópokrócárusitók, kötelesek, bognárok, szíjgyártók és larisznyakészitők rakodhatnak ki. A felsorolt árusítók, illetőleg iparosok az állatvásár területén csak abban az esetben rakodhatnak ki, ha ott az állatok elhelyezésére szükséges területen kívül, e célra elegendő hely áll rendelkezésre. 10. §. A vásártartásra jogosult köteles a vásáron alkalmazott állatorvosok nevét és lakhelyét nyolc nappal a vásárt megelőzőleg az elsőfokú hatóságnak bejelenteni. Ez a bejelentés több vásárra is szólhat s ilyen esetben csak akkor kell külön bejelentést tenni, ha az állandóan alkalmazott állatorvos a vásáron meg nem jelenhet, illetőleg más állatorvos alkalmaztatik. A vásáron kezelésre beadott marhalevelek a beadás sorrendjében intézendők el úgy, hogy az ezzel járó teendők még a vásártéren s lehetőleg a vásár végéig befejezést nyerjenek.
