Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1939. január-december (36. [!37.] évfolyam, 1-32. szám)
1939-06-30 / 16. szám
147 — ni. A tulóradij összege, tekintet nélkül a hetibérre, a gépészeknél 70, fűtőknél (másodgépészeknél) 50 fillér. A vármegye alispánja, vagy megbízásából az államépitészeti hivatal által elrendelt 'és vasárnap végzendő mindennemű munka és géppel való utazás után a gépészeknek 80 fillér, fűtőknek (másodgépészeknek) 60 fillér tulóradij fizetendő. A gépkezelők, ha á münkaadó őket a lakóhelyüktől a hivatalhoz rendeli, illetve a géphez küldi, továbbá ha a munka befejeztével, vagy hosszabb üzemszünet miatt bazaküldi, valamint, ha általában a munkaadó rendeletére vasúton, hajón, Vagy autóbuszon utaznak, a vasúti, hajó, Vagy autóbusz jegyük felmutatása mellett útiköltségüket megkapják. 4. Lakókocsi használata. A gépkezelők szolgálati idejük alatt a lakókocsiban, vagy ha ilyen nincs, munkahelyükhöz közel eső helyen természetbeni lakást, fűtést és világítást kapnak a törvény- hatóságtól. A lakókocsit és annak berendezési tárgyait a gépkezelők egyenlő joggal használhatják. A kocsi hasznnálatában egyik gépkezelő a másikat nem korlátozhatja. A takarítás a fütő feladata, aki köteles a kocsit állandóan tisztán tartani. Ha a gépész egyedül van, a lakókocsit neki kell tisztán tartani. — Családtagok ü lakókocsit elvben nem használhatják. A vármegye alispánja, vagy megbízásából az államépitészeti hivatal főnöke a gépész, vagy fütő feleségének bennlakását engedélyezheti esetenként, ha a lakótársnak e kéréssel szemben kifogása nincs. Mindkét gépkezelő felesége egyszerre nem lakhátik a lakókocsiban. Feleségen kívül más személy, igy gyermek sem lakhatik a kocsiban. 5. A gépkezelők felelőssége. A gépész a kezelésére bizolt uthenger- lőnek, tartozékainak, (az összes rábízott vagyontárgyaknak őre, azok épségéért, jókarbantartásáért, a gép helytelen, vagy gondatlan kezeléséből kifolyólag előálló károkért és szerencsétlenségekért felelős. A fütő, vagy a másodgépész alá van rendelve és köteles a gépész 'utasításait minden fenntartás nélkül híven és legjobb tudása szerint teljesíteni. Fűtőnek csak fütővizsgával rendelkező egyén alkalmazható. A gépész a gőz alatt álló uthengerlőt még hivatalfőnöki engedéllyel is csak akkor hagyhatja el, Ti a a fűtője gépkezelői vizsgával rendelkezik. Ez esetben a gépész távollétének ideje alatt a gép üzeméért a fütő felelős. Gőzuthengerlőt csak gépkezelői vizsgával rendelkező felelős alkalmazott jelenlétében lehet üzemben tartani. Ebből természetszerűleg következik, hogy gépészként csak gépkezelői vizsgával rendelkező személyt szabad alkalmazni. Ha a fűtőnek gépkezelői vizsgája nincs, a gépész a gőzben álló gépet semmi körülmények között sem hagyhatja el. 6. A gépkezelők alárendeltségi ui szó ni ja. A gépkezelők a hengerlési, vagy szántási munka elvégzésének módja tekintetében kötelesek mindenben az államépitészeti hivatal főnökének, mérnökeinek a hengerlési munkát vezető utmesterniek, vagy munkavezetőnek, mig a gép helyes kezelése tekintetében a kerületi gépészmérnöknek az utasításai szerint eljárni. Az uthengerlő gépkezelői egyébként, úgymint a hengerlési munkánál dolgozó munkások, az államépitészeti hivatalnak a hengerlésnél kintlévő megbízottja (mérnök, utmester, vagy munkafelügyelő) felügyelete alatt állnak és rendelkezéseihez alkalmazkodni kötelesek. 7. A gépész és fütő munkám egosztám.. Az (uthengerlő felfütését, valamint a gépen és a géppel elvégzendő minden munkát a gépész a fűtővel együtt egyenlő arányban köteles elvégezni olyan módon, hogy az összes munkaidőből (felfütés, hengerlés és hengerlés utáni géptakaritás idejéből) fele a gépészre, fele a fűtőre (másodgépész
