Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1938. január-december (36. évfolyam, 1-35. szám)

1938-03-16 / 7. szám

67 Va 3vármegye területén minden nagyközség önálló­an és minden körjegyzőséghez tartozó községek körjegyzőségenként közösen alakítsanak községi mezőgazdasági bizottságokat. Ezen nagyközségi, illetve közös községi me­zőgazdasági bizottságok megalakítása iránt azon­ban csak később fogok rendelkezni. MEGOKOLÁS: A vármegye területén sok kisebb lélekszámú kisközség van s igy nem látszott célszerűnek min­den községet külön-külön községi mezőgazdasági bizottság alakítására kötelezni. A jegyzőségek azonban a vármegye területén oly módon vannak megszervezve, hogy az egyes jegyzőségekhez tartozó községek közös lélekszáma általában arányosnak tekinthető. így a község mezőgazdasági bizottságoknak jegyzőségek szerint való megalakítása folytán a járási mezőgazdasági bizottságokban Is a válasz­tók lélekszámúknak megfelelő arányban nyernek majd képviseletet. Ezen véghatározat ellen valamennyi érdekelt község képviselőtestülete a 4735—1911. B. M. sz. rendelet értelmében a határozatnak a községi elöl­járóság részéről történt átvételét követő naptól számított 15 napon belül hozzám benyújtandó és a m. kir. Földmivelésügyi Miniszter Úrhoz inté­zendő felebbezéssel élhet. Miről tudomásvétel végett a Felsődunántuli Mezőgazdasági Kamarát (Győr), valamennyi já­rás föszolgabiráját, továbbá valamennyi községi elöljáróságot az illetékes községi- illetve körjegyző által postafordultával beterjesztendő vétiv mellett értesítem. Szombathely, 1938. március 12. Alispán helyett: Vidos Árpád sk., vm. főjegyző. —^——iam II. További intézkedés* igénylő, általános ieliegü rendeletek Vasvármegye Alispánja. 10656—1—1937. szám. Tárgy: Borfogyasztási adójövedelem kimun­kálása. Szombathely, Kőszeg m. városok Polgármesterének Valamennyi Községi és Körjegyző Urnák! Vármegyei Számvevőségnek! (Külön is kiadatott.) Az évenként tartott vagyonfelügyeleti vizsgá­latok során megállapít tatott, hogy az államkincs­tár által átengedett fogyasztási adójövedelmek állandó csökkenést mutatnak, minek oka az, hogy az előirt ellenőrzés csak kis mértékben van foga- natositva, mi által az eltitkolás oly mérvet öltött, hogy annak meggátlása feltétlenül szükséges. Felhívom Címeteket, hogy a 121.100—1923 P. M. sz. körrendelet alapján készített szabályrende­let határozmányait a legpontosabban tartassák be a fogyasztási adókezelőkkel és ezt saját szemé­lyükben is időközönként ellenőrizzék. A bortermelők átalányozásánál helytelen gya­korlat fejlődött ki, mert a termőhelyeken a ter­melt összmennyiséget vették az átalány alapjául holott termelőknél csak azon mennyiség vonható átalány alá, melyet a termelő saját maga, háztar­tása és munkásai részére felhasznál. Az eladás alá eső mennyiség szemleivbe veendő és eseten­ként az eladott mennyiség adómentesen leírandó. Tételes fizetés esetén minden termelőt szemleivvel kell ellátni. A szabályrendelet 22. §-a alapján kipincé- zelt mennyiséget esetenként kell a fogyasztási adókezelőnek ellenőrizni. A hivatkozott §. 3. be­kezdése szerint »a szemleivbe vezetett kipincé- zési elismervény az adóköteles félt az adó alól csak akkor menti fel, ha ezenfelül a szállítmány­nak a város (község) területéről való kilépését, vagy az uj birtokos kezeihez való átadását iga­zoló bizonyítvány is rendelkezésre áll.« Tekintettel arra, hogy különösen a termőterü­letnek (borpincének) távolsága miatt részben a tömeges kisebb eladásnál (bornagykereskedők) a fogyasztási adókezelő a kipincézést mindeneset­ben ellenőrizni képtelen, elrendelem, hogy min­den egyes adómentes eladásnál átvételi elismer­vény álittassék ki és irattassék alá. Az átvételi elismervény (blokk) három példányban készi- tendö. Az első példány az eladó, a második a vevő birtokában marad, mig a harmadik példány a fogyasztási adóhivatalnak (kezelőnek) adandó át. A fogyasztási adóhivatal a körzetébe nem tar­tozó helyekre kipincézett mennyiségről szóló el- ismervényeket, havonként összegyűjtve a vár­megyei számvevőséghez tartozik beküldeni. Más

Next

/
Thumbnails
Contents