Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1938. január-december (36. évfolyam, 1-35. szám)

1938-07-15 / 19. szám

— 181 ­felelő trágya és szemét lerakodó helyeket kije­lölni. Az árnyékszékeket, trágya és szemét lerakodó helyeket a cselédlakások bejáratától és ablakai­tól távol, lehetőleg nem járt helyn, az épülttől oldalt, vagy annak háta mögött kell elhelyezni. Gazdasági trágyatelep cselédlakás közelében nem létesíthető. 10. §.­A cseléd baromfiait és egyéb házi állatait lakószobájában nem tarthatja. A mezőgazdasági munkaadó köteles szilárd anyagból minden cselédlakáshoz a kellő távolság­ban és helyen, a cselédet szerződése szerint megillető sertésállománya elhelyezésére szolgáló megfelelő ólakat építtetni. 11. §. A cseléd köteles lakóhelyiségeit, ólait és ár­nyékszékét állandóan tisztán tartani. 12. §. A mezőgazdasági munkaadó köteles arról gondoskodni, hogy olyan helyeken, ahol a foko­zottabb egészségvédelmi közintézmnyek (Zöldke­reszt, Stefánia Szövetség) nincsenek megszervezve, a cselédek és családtagjaik törvényszerű egészségi ellátását végző orvos havonta legalább egyszer, a cselédek gyermekeinek és csecsemőinek egész­ségi állapotára felügyeljen. 13. §• A gazdasági cseléd gyermekének születése esetén munkaadója, amennyiben a bábának fuvar­ra igénye lehet, a bába részére a szükség szerint fuvarról köteles gondoskodni. 14. §. Minden munkaadó köteles, amennyiben a leg­közelebbi iskola 3 kilóméternél távolabb esne, november hó l^e és április hó 1-e közötti idő­ben gazdasági alkalmazottai gyermekeit az isko­lába szállíttatni. Amennyiben munkaadót iskolába szállítási kö­telezettség terheli, köteles a tanulókat szállító járműveken megfelelő férőhelyről gondoskodni, továbbá a jármüvekre a gyermekeket az esőtől, széltől és az időjárás viszontagságaitól védő, le­hetőleg szilárd vázzal ellátott fedelet alkalmazni. 15. §. A munkaadó Köteles cselédje szegödményes földjét az 1907 :XLV. t. cikk 26. §-a rendelkezése »zerint kiadni, olyan területen, amelyet legalább 2 éven belül megfelelően trágyáztatok. 16. §• ' r A mezőgazdasági munkaadó és a gazdasági cselédek szerződéskötéskor előetesen kötelesek arra vonatkozólag megállapodni, hogy a munka­adó sertésállományának a ragályos és fertőző állatbetegségek elleni oltásából a cseléd sertés- állományát kár ne érhesse. 17. §. A gazda, vagy annak intézkedésre jogosított alkalmazottja (gazdatiszt, gazdaságvezetö), aki a gazdaságban az 1907: XLV. t. c. 1. §-a szerint gazdasági cselédet alkalmaz, ha a szerződést szó­belileg kötötték meg, tartozik a szerződés kötésé­től számított 8 nap alatt a szolgálati szerződés megállapodásait magában foglaló bérlevelet két példányban kiállítani s a bérlevélnek mindkét fél által ugyanazon időben történő aláírása után an­nak egyik példányát a cselédnek átadni, a másik példányát pedig megőrzés végett magánál tar­tani. f Ha a cseléd írni és olvasni nem tud, vagy nem jól tud,, vagy a bérlevél nyelvét nem érti, vagy nem jól érti, akkor a bérlevelet két nagykorú érdektelen tanú előtt kell kézjegyével ellátnia, illetőleg aláírnia, amely tanuk közül az egyik a bérlevelet felolvassa és megmagyarázza s annak megtörténtét névaláírásával a bérlevélen feljegyzi. Az aláirt bérlevelek mindkét példányát kö­teles munkaadó a szerződés megkötésétől szá­mított 8. napon belül a munkahely vagy a munka­adó gazdasági központja szerint illetékes köz­ségi elöljáróságnál (polgármesternél) láttamozási záradékkal való ellátás végett bemutatni. 18. §• ■ A bérlevélnek tartalmaznia kell 1. a munka­adó megnevezését, 2. a cseléd megnevezését, 3. annak megjelölését, hogy a cseléd mennyi időre (mikortól meddig) szegődött el, 4. a cseléd java­dalmazását és a cseléd munkakörét. 19- §• A gazda a gazdasági cselédnek szolgálatba lépését, valamint a szolgálatból való kilépését a községi elöljáróságnál (polgármesternél) a belé­pés, illetve kilépés napjától számított 8 nap alatt bejelenteni köteles.

Next

/
Thumbnails
Contents