Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1938. január-december (36. évfolyam, 1-35. szám)
1938-07-15 / 19. szám
— 181 felelő trágya és szemét lerakodó helyeket kijelölni. Az árnyékszékeket, trágya és szemét lerakodó helyeket a cselédlakások bejáratától és ablakaitól távol, lehetőleg nem járt helyn, az épülttől oldalt, vagy annak háta mögött kell elhelyezni. Gazdasági trágyatelep cselédlakás közelében nem létesíthető. 10. §.A cseléd baromfiait és egyéb házi állatait lakószobájában nem tarthatja. A mezőgazdasági munkaadó köteles szilárd anyagból minden cselédlakáshoz a kellő távolságban és helyen, a cselédet szerződése szerint megillető sertésállománya elhelyezésére szolgáló megfelelő ólakat építtetni. 11. §. A cseléd köteles lakóhelyiségeit, ólait és árnyékszékét állandóan tisztán tartani. 12. §. A mezőgazdasági munkaadó köteles arról gondoskodni, hogy olyan helyeken, ahol a fokozottabb egészségvédelmi közintézmnyek (Zöldkereszt, Stefánia Szövetség) nincsenek megszervezve, a cselédek és családtagjaik törvényszerű egészségi ellátását végző orvos havonta legalább egyszer, a cselédek gyermekeinek és csecsemőinek egészségi állapotára felügyeljen. 13. §• A gazdasági cseléd gyermekének születése esetén munkaadója, amennyiben a bábának fuvarra igénye lehet, a bába részére a szükség szerint fuvarról köteles gondoskodni. 14. §. Minden munkaadó köteles, amennyiben a legközelebbi iskola 3 kilóméternél távolabb esne, november hó l^e és április hó 1-e közötti időben gazdasági alkalmazottai gyermekeit az iskolába szállíttatni. Amennyiben munkaadót iskolába szállítási kötelezettség terheli, köteles a tanulókat szállító járműveken megfelelő férőhelyről gondoskodni, továbbá a jármüvekre a gyermekeket az esőtől, széltől és az időjárás viszontagságaitól védő, lehetőleg szilárd vázzal ellátott fedelet alkalmazni. 15. §. A munkaadó Köteles cselédje szegödményes földjét az 1907 :XLV. t. cikk 26. §-a rendelkezése »zerint kiadni, olyan területen, amelyet legalább 2 éven belül megfelelően trágyáztatok. 16. §• ' r A mezőgazdasági munkaadó és a gazdasági cselédek szerződéskötéskor előetesen kötelesek arra vonatkozólag megállapodni, hogy a munkaadó sertésállományának a ragályos és fertőző állatbetegségek elleni oltásából a cseléd sertés- állományát kár ne érhesse. 17. §. A gazda, vagy annak intézkedésre jogosított alkalmazottja (gazdatiszt, gazdaságvezetö), aki a gazdaságban az 1907: XLV. t. c. 1. §-a szerint gazdasági cselédet alkalmaz, ha a szerződést szóbelileg kötötték meg, tartozik a szerződés kötésétől számított 8 nap alatt a szolgálati szerződés megállapodásait magában foglaló bérlevelet két példányban kiállítani s a bérlevélnek mindkét fél által ugyanazon időben történő aláírása után annak egyik példányát a cselédnek átadni, a másik példányát pedig megőrzés végett magánál tartani. f Ha a cseléd írni és olvasni nem tud, vagy nem jól tud,, vagy a bérlevél nyelvét nem érti, vagy nem jól érti, akkor a bérlevelet két nagykorú érdektelen tanú előtt kell kézjegyével ellátnia, illetőleg aláírnia, amely tanuk közül az egyik a bérlevelet felolvassa és megmagyarázza s annak megtörténtét névaláírásával a bérlevélen feljegyzi. Az aláirt bérlevelek mindkét példányát köteles munkaadó a szerződés megkötésétől számított 8. napon belül a munkahely vagy a munkaadó gazdasági központja szerint illetékes községi elöljáróságnál (polgármesternél) láttamozási záradékkal való ellátás végett bemutatni. 18. §• ■ A bérlevélnek tartalmaznia kell 1. a munkaadó megnevezését, 2. a cseléd megnevezését, 3. annak megjelölését, hogy a cseléd mennyi időre (mikortól meddig) szegődött el, 4. a cseléd javadalmazását és a cseléd munkakörét. 19- §• A gazda a gazdasági cselédnek szolgálatba lépését, valamint a szolgálatból való kilépését a községi elöljáróságnál (polgármesternél) a belépés, illetve kilépés napjától számított 8 nap alatt bejelenteni köteles.