Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1938. január-december (36. évfolyam, 1-35. szám)
1938-04-30 / 12. szám
— 115 — II. További intézkedést igénylő, általános jellegű rendeletek MÁSOLAT. M. kir. Kereskedelem- és Közlekedésügyi Miniszter. 13997 -1938. XI. szám. KÖRRENDELET. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság első tisztviselőjéhez (Budapest székesfőváros kivételével). Az állami és törvényhatósági tisztviselőket az 1890. I t. c. 99. §-a első bekezdésének 5. pontja alapján megillető vámmentességi igazolását és elismerését, valamint a vámengedélyeseknek és ezek vámszedő személyzetének e tekintetben követendő eljárását hivatali elődeim idevonatkozó rendelkezései, főleg pedig a m. kir. köz- igazgatási bíróságnak a fentemlitett törvényszakasz rendelkezéseinek helyes értelmezése, illetőleg alkalmazása tekintetében hozott 6463—1930. K. számú Ítélete alapján az 1937- évi november hó 5-én kiadott 41.959—1937. XI. számú rende- letemmel szabályoztam. Minthogy a m. kir. közigazgatási bíróság felmerült esetből folyólag az 1937. évi november hó 19-én — tehát a fenti rendeletem kiadását követő időben — tartott ülésében hozott 6468— 1936. K. számú Ítéletében az állami és törvényhatósági tisztviselőknek a köveze:vám fizetése alól biztosított mentessége tekintetében a 6463—1930. K. számú ítéletével kifejezésre juttatott álláspontjától eltérő jogi álláspontra helyezkedett és e vámmentesség értelmezése tekintetében a 6468— —1936. K. számú ítéletét — a m. kir. közigazgatási bíróság elnökének hozzám intézett 447—1938. Ein. számú átirata szerint — közigazgatási osztályának az elvi jelentőségű határozatokat felülvizsgáló bizottsága 1938. évi március hó 24-én tartott ülésében elvi jelentőségűnek ismerte el és 1598. szám alatt közzéteendőnek rendelte el, a fentebb említett 41959—1937. XI. számú rendeletemet ezennel teljes egészében hatályon kívül helyezem és az állami és törvényhatósági tisztviselők vámmentessége tekintetében a jövőben követendő eljárásra nézve az alábbiakat rendelem: 1. Az állami és törvényhatósági tisztviselőket, valamint a m. kir. közigazgatási bíróságnak 1911. évi 558—K. számú ítélete szerint az állami tisztviselőkkel egyenlő elbírálás alá eső állam- vasúti tisztviselőket az 1890. I. t. c. 99. §-ának 5. pontja alapján korlátlan mentesség illeti meg az ut- és kövezetvám, továbbá az J890. I. t. c. értelmében igazolt, vagy engedélyezett vámszedési jog alapján szedett hidvám fizetése alól, amely kiterjed az őket szállító fogatra (járműre) is, sőt ugyané törvényszakasz 10. pontja szerint az őket szállító, de üresen visszatérő magánfogatokra is. ---2 . Az állami és törvényhatósági tisztviselőt szállító fogai (járómű) akkor is mentes az ut- kövezet- és hidvámdij fizetése alól, ha a fogaton (járóművön) más személy is helyet foglal. 3. Az 1. pontban szabályozott korlátlan vám- mentesség, az állami és törvényhatósági tisztviselőt csak abban az esetben illeti meg a komp- (rév-) vám fizetése tekintetében, ha a kompra (révre) vonatkozólag rendeletileg megállapított vámdijszabás vagy vámengedély az állami és törvényhatósági tisztviselőkre nézve korlátozást nem tartalmaz. E rendelkezésem a m. Kir. kpz- igazgatási biróság elnökének a már hivatkozott 447—1938. Ein. számú átiratában foglaltakon alapul, amelyek szerint »az 1890. I. t. c. 99. §-ában körvonalazott hid- és révvámmentesség az ugyanezen törvényszakasz (3) bekezdése szerint az olt meghatározott módon korlátozható.« 4. Ha a korlátlan vámmentességgel rendelkező személyen vagy személyeken kívül a fogaton (járómüvön) más — vámköteles — utas is helyet foglal, a fogat (járómü) után járó komp- (rév-) vám beszedhető még - akkor is, ha a járóművet a vámmentes egyén bérelte ki, vagy az ö tulajdona. Önként értetődik azonban, hogy ilyen esetben a kompvámot csak a vámmentes egyént szállító járómüvön helyet foglaló vámköteles egyéntől szabad követelni. 5. A vámmentes egyént szállító fogat (járómű) kocsisának, illetőleg vezetőjének jelenléte nem teszi a járművet vámkötelessé akkor sem, ha a kocsist, vagy vezetőt a maga személyében vám- mentesség nem is illeti meg. 6. A vámmentességi jogot, illetőleg személy- azonosságot az 1. pontban említett tisztviselőknek természetesen igazolniok kell, még pedig hivatali elődömnek a m. kir. belügyminiszter úrral egyetértői eg kiadott 35329—1891. K. M. számú körrendeleté értelmében (1. a R. T. 1891. évfolyam 113. szám alatt) kiállított és az ország egész területén érvényes hivatalos igazolvánnyal,
