Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1937. január-december (35. évfolyam, 1-35. szám)
1937-10-15 / 25. szám
— 297 .essen mlgiszüntetett alapnak takarékbetétben fennálló 04 fillér vagyona megőrzés és kezelés végett a vármegyei kórházépítési alapba volt átutalandó. Jelen vég határozat Vasvármegye Hivatalos Lapjában közzéteendő, mely közzétételt követő 8. napon kihirdetettnek 'tekintendő s ezen kihirdetéstől számított 15 nap alatt ellene a m. leír. Belügyminiszter Ujrhoz fellebbezés intézhető, amelyet a vármegye a ispánján,ál kell benyújtaniMiről a jogbrvoslati határidő lejárta után a számadási zárlat kapcsján tellerjes.ztésil eg a m. kár. Belügyminiszter Urat, tárgyiratok kapcsán a vármegye alispánját, a Vármegyei Hivatalos Lap szerkesztőjét és a vármegyei számvevőséget a th. bizottság értesii Jegyezte és kiadta: Dr. Tubolij s. k., vm. aljegyző. KIVONAT. Vasvármegye törvényhatósági bizottságának Szombathelyen, 1937. évi szeptember hó 20-án tartott évnegyedes rendes közgyűlése jegyzőkönyvéből. 7965—1 ai. 147 kgy.—1937. szám. Tárgy: Vasvármegye szabályrendelete a szülésznői szolgálat rendezése ügyében. Ismerteti a vármegye alispánja a m. kir. Belügyminiszter Urnák 256.035—1937. XV. o. sz- leiratát, amelyben a m. kir. Belügyminiszter Ur a törvényhatósági bizottság által e tárgyban alkotott szabályrendelet megerősítése előtt a szabályrendeleten egyes módosítások keresztülveze- tését rendelte el. Ezen módosításokat a vármegye alispánja a szabályrendeleten keresztülvezette. A th. kisgyü- lés a m. kir. Belügyminiszter Ur hivatkozott leirata értelmében módosított, illetve kiegészített szabályrendelet jóváhagyását javasolja. VÉGHATÁROZAT. Vasvármegye törvényhatósági bizottsága a törvényhatósági kisgyülés javaslatának elfogadásával elhatározza, hogy a 6134—1 121 kgy. 1934. szám alatt alkotott szabályrendeletén a m. kir. Belügyminiszter Urnák a vármegye alispánja által ismertetett leiratában felsorolt kiegészítéseket, illetve módosításokat keresztülvezeti és ehhezké- pest megalkotja az alábbi szabályrendeletet: SZABÁLYRENDELET * Szülésznői szolgálat rendezése tárgyában. 1- §• A szülésznői gyakorlatot csak oly egyének folytathatják, akiknek a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium által fenntartott bábaképző intézetben nyert, az ország területére évényes I. rendű oklevelük van. E rendelkezés a vármegye területén működő egy pár II. rendű oklevéllel birő szülésznő szerzett jogait nem érinti. Ezek állásának megürese- dése esetén azonban helyeikre már csak az első bekezdésben jelzett oklevéllel rendelkező szülésznők választhatók meg. 2- §. Minden község, amelyben legalább 800 lakos van, tartozik községi javadalmazással okleveles községi szülésznőt alkalmazni. Két egymástól legfeljebb 2 km-re eső oly község, amelyeknek lakossága 1600-nál nem nagyobb, a törvényhatósági kisgyülésnek jóváhagyásával közösen is tarthat okleveles szülésznőt. Olyan községek, amelyek a fentebb említett lélekszámmal nem bírnak ugyan, de amelyekben egy okleveles szülésznőre nézve a megélhetés feltételei hatósági megállapítás szerint megvannak, tartoznak az 1908. évi XXXVIII. t. c. 27. §-ának 2. bekezdése értelmében okleveles szülésznő kiképzéséről saját költségükön gondoskodni. 2000-nél több lakossal birő községek több és pedig 2000—5000 lakosig kettő, 10.000 lakosig három, ezen felül minden további 5000 lakos után egy-egy községi szülésznő tartására kötelezhetők. Ha a községek a szülésznő tartási kötelezettségnek eleget nem tennének, a községi bábát a községek terhére az alispán rendeli ki. 3- §. Ha az újonnan rendszeresített, vagy megüresedett községi, vagy közös bábái állásra a pályázat meghirdetése dacára okleveles szülésznő nem jelentkeznék, a község, vagy községek a szülésznői állásra alkalmas egyénnek saját költségükön való kiképeztetésére és alkalmazására kötelesek. A község vagy községi csoport költségén kiképzett szülésznő a kiképzés időpontjától számított 10 éven belül állását csak azon esetben hagyhatja el, ha a községnek vagy községi csoportnak a kiképeztetés folytán felmerült kiadásait megtéríti. 4- §. A városi, illetőleg községi szülésznőt a város, illetőleg a község képviselőtestülete, a közös szülésznőt a szülésznő tartására csoportosult községek képviselőtestületei választják, megyei városban a polgármester, községekben pedig a járási főszolgabíró elnöklete alatt. A kijelölés jogát a m. kir. tiszti orvos és a kerületi szülész főorvos véleménye alapján a polgármester, illetőleg járási főszolgabíró gyakorolja. 5. §. A községi szülésznő évi járandóságát, — amely 500 lakoson alul 150, 1000 lakoson alul 300, 1500 lakoson alul 450, 1500 lakoson felül 600 P-nél kevesebb nem lehet, — a törvényhatósági kisgyülés jóváhagyásával a községi képviselőtestület állapítja meg.
