Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1937. január-december (35. évfolyam, 1-35. szám)
1937-01-14 / 1. szám
8 — dúlt elő, a 100.000—1932. F. M. sz. rendelet | 144. §-ának (11) bekezdése értelmében a fér- , tőzésnek kitéve volt juhok feltétlenül megszem- j lélendők, de az ilyen községekben (városokban) j lehetőleg minél több olyan udvarban (majorban, pusztán) is meg kell a juhokat szemlélni, ahol a betegség az előző évben nem észlelte- tett. Ha pedig a rühösség megállapittatott, különös gondot kell fordítani a rühös állatok! tökéletes gyógyulására és a fertőtlenítés szabályszerű végrehajtására. A juhoknak minél több udvarban (majorban, tanyán, pusztán) való megszemlélése abból a szempontból is szükséges, hogy az 1936. év folyamán szintén nagyobb arányokban észlelt juhhimlőnek netalán még be nem jelentett esetei megállapíthatók legyenek. E szemlék során fel kiéli hívni a gazda- közönség figyelmét arra, hogy a juhoknak (bárányoknak) évenkénti szokásos himlőoltása a betegséget terjeszti, mert közvetlen vagy közvetett érintkezés utján a be nem oltott juhok a bieoltottaktól természetes himlőt kaphatnak, továbbá, hogy éppen ezért a 100.000—1932. F.M. sz. rendelet a himlőoltást csak olyan községekben (városokiban) engedi meg, ahol a juh himlő már amúgy is fellépett, de itt is kötelességévé teszi a gazdáknak, hogy a betegség elhurcolásának meggátlása céljából szükséges elfojtó rendszabályok elrendelése céljából az oltás megtörténtét azonnal jelentsék be a helyi hatóságnak, végül, hogy kihágást követ el az a gazda, aki a juhainak himlőoltását be nem jelenti. A gazdaközönség tehát általában tartózkodjék a juhoknak (bárányoknak) himlőoltásiától s: ha azt olyan községben (városban), ahol a juhhimlő már fellépett, mégis alkalmazná, azonnal jelentse be a helyi állategészségügyi hatóságnak. Ilyen bejelentésiek eseteiben, valamint a betegségnek természetes utón történt fellépésének eseteiben is, az illetékes állategészségügyi hatóságok a betegség elhurcolásának megakadályozását és elfojtását célzó rendszabályokat azonnal rendeljék el, a rendelkezések megszegői ellen pedig teljes szigorral járjanak el. A sertés- pestissel fertőzött községek (városok) és ezek határain belül az udvarok (majorok, tanyák, puszták) száma hosszú évek óta nem tapasztalt mértékben csökkenvén, alkalom kínálkozik arra, hogy ez a betegség egészen szűk korlátok közé szorittasisék. Fel kell hívni tehát a gaZdaközön- séget, hogy a betegségnek vagy gyanújának észlelését azonnal jelentse be, a bejelentés után pedig gondoskodni kell, hogy a betegség elleni elfojtó rendszabályok azonnal elrendeltessenek, pontosan betartassanak és hogy a betegség megszűnése után a fertőtlenítések szabályszerűen végrehajtassanak. A fentieken felül fel kell hívni még a gazdaközönsjég figyelmét a jelen rendeletben nem említett egyéb, a bejelentés kötelezettsége alá tartozó állatbetegségek idejében való bejelentésének különös fontosságára, az ezen betegségek elleni védekezés módozataira., különösén pedig a gyakorlatban jól bevált lépfene, seircegő üszők-, sertésorbiánc- és sertéspestis- ellenes oltásoknak a megokolt esetekben való igénybevételére is, fel kell hívni továbbá a bejelentés kötelezettsége alá ugyan nem tartozó, de gazdasági szempontból nem kevésbe fontos egyéb betegségek, mint a járványos elvetélés, a fertőző tőgyulladás., a mételykor, a csirkék fehér hasmenése és a szopós állatok betegségei, valamint az illető vidéken netalán nagyobb1 arányban észlelt más betegségek ellen való védekezés módozataira, végül pedig az állatok elhullásából származó károsodások .csökkentésére alkalmas állatbiztosítás gazdasági előnyeire is. Az egy éven aluli csikók származásának megállapítása céljából felhivandók a csikótulajdonosok, hogy a csikókra vonatkozó fedeztetési bárcát — ha ilyennel rendelkeznek — hozziák magukkal és az állatvizsgálatot végző hatósági állatorvosnak mutassák be,. aki a felmutatott bárcából, ha pedig ilyet a tulajdonos felmutatni nem tudna, más utón igyekezzék megálla- pitani, hogy a csikó nem zp.gméntől származik-e, ha a csikó zugméntől származnék, a zug- ménnek a tenyésztésből való azonnali kiziáráa és további eljárás iránt az I. fokú állategész'ség- ügyrendőri hatóságnak késedelme nélkül tegyen jelentést, s ha a tavaszi állatvizsgálatot helyhatósági állatorvos végzi, ilyen esetről a járási (városi) m. kir. állatorvosnak is jelentsen. Az I. fokú állategészségügyrendőri hatóság pedig a hozzá beérkező ilyen jelentést nemkülönben az állatvizsgálatot végző állatorvosnak a 100.000 —1932. F. M. sz. rendelet 144. §-a értelmében tett további intézkedést igénylő minden más jelentését azonnal vegye tárgyalás alá. Felhívom Alispán Urat, hogy a jelen rendeletemben foglaltak pontos végrehajtása és a helyhatósági állatorvosok megfelelő utasítása iránt haladéktalanul intézkedjék. A járási és városi m. kir. állatorvosokat egyidejűleg megfelelően utasítottam. Budapest, 1936. évi december hó 19-én. Ä miniszter rendeletéből: Nuszer s. k. miniszteri osztályfőnök. Vasvármegye Alispánja. 12.554—1936. szám. Valamennyi Főszolgabiró Urnák, Kőszegi Szolgabirói Kirendeltségnek, Kőszeg és Szombathely polgármesterének, továbbá valamennyi helyhatósági állatorvosnak. (Külön is kiadatott.) Fenti Földmivelésügyi Miniszteri rendeletet tudomásvétel és az abban foglaltak megfelelő végrehajtása végett másolatban kiadom. Szombathely, 1937. január 8. Dr. Horváth Kálmán s. k, alispán.
