Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1936. január-december (34. évfolyam, 1-33. szám)

1936-04-15 / 8. szám

a bérlő csak egy cselédkönyves vadőrt alkalmazhat, hogy az ilyen alkalmaztatás titkos társas viszony leleplezésére ne legyen felhasználható.«

7. A 17. §. 1. bekezdésének utolsó előtti és utolsó sorából a »pedig« és »etetni« szavakat törli és ezen bekezdéshez folytatólag az alábbi rendelkezést iktatja:

»Az őzeket pedig sózok felállításával etetni, illetve táplálni.«

8. A 22. §.-hoz 2. bekezdésképpen felveendő : ,

»A szerződés egyoldalú felbontására jogosult a haszonbérbeadó község (város) azon esetben is, ha a haszonbérlőtől a fegyvertartási engedély, vágy vadászjegy jogerősen elvonatik.«

9. A szabályrendelet 23. §-a után uj .§. kép- pen az alábbiakat iktatja:

»24. §. őzek söréttel való lövése a jelen szabályrendelet alapján büntetendő kihágást képez és a cselekmény elkövetője az 1928: X. t. c.

5. §-a alapján 100 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

A pénzbüntetés behajthatatlansága esetén a büntetés maximálisan 5 napig terjedhető elzárás- büntetésre változtatandó át.

A lefoglalt vad a helyi szegények javára el- kobzandó.«

Ezen módosításoknak megfelelően a törvény- hatóság közgyűlése a vonatkozó szabályrendelet szövegét az alábbiak szerint újból megállapítja:

SZABAYRENDELET:

a községi (városi) területek vadászati jogának haszonbérbeadásáról és gyakorlásáról, valamint a vadkimélésről. 1

1- §•

Az 1883: XX. t. c. 3. §-a értelmében a va- dásazti jogot az azon egy határbeli kisebb föld- birtokosok és a községgel közigazgatásilag egyesített puszták tulajdonosai, ha azok önálló vadászterületet nem képeznek, a községgel együtt bérbeadni kötelesek. A bérbeadás rendszerint csak nyilvános árverés utján eszközölhető. Az árverés módozatait és a kikiáltási árt ezen szabályrendelet figyelembe vétele mellett a községi képviselőtestület állapítja meg és az árverés eredménye felett határozván, hozandó határozatát, a vonatkozó iratokkal a szerződés jóváhagyása végett a vármegye alispánjához terjeszti be. Ha a másodszori árverés sikerre nem vezet, vagy a község érdeke a magánutonvaló egyezkedést javallaná, a vadászati jog szabadkézből is kiadható, de ehhez a törvényhatóság beleegyezése szüséges. Mindazon községekben pedig, amelyekben a volt úrbéres közönségnek, a közbirtokosságnak közös és osztatlan területe van s ezen terület az 1883: XX. t. c. 2. §-ának 1.

pontjában megjelölt kellékeknek megfelel, tartozik a községi elöljáróság, a birtokosság, a birtokosság elnökétől, esetleg a közös erdöbirto- kosság elnökétől a községi vadászterület bérbeadását megelőzőleg 30 nap alatt bekivánan- dó nyilatkozatot beszerezni arról, hogy az önálló vadászterületen gyakorolható vadászati jogot a gazdasági ügyviteli szabályzatnak megfelelően önállóan, vagy pedig a községi vadászterülettel együttesen kivánja-e hasznosítani.

Az esetben, ha a közös birtokosok közgyűlése azt határozza el, hogy a közös erdő és legelő területen a vadászati jogot a törvény 3. §-a értelmében a községgel együttesen és a község által kívánja bérbeadás utján hasznosítani, akkor az a községi vadászterületbe befoglalandó s ily terjedelemben bérbeadandó, ez esetben tehát ennek bérbeadására is a jelen szabályrendelet intézkedései irányadók, köteles azonban az elöljáróság a volt úrbéreseket vagy közbirtokosságot birtokarány szerint megillető bérösszeget azok rendelkezése alá bocsátani.

Ott ahol szabályszerűen megalakult hegyközség van, az ezen gyakorlandó vadászat sorsát a hegyközségi törvény, illetve hegyközségi rendtartás szabályozza, ahol azonban megalakult hegyközség nincsen, ott az úgynevezett hegyterületen gyakorolható vadászat tekintetében a község képviselőtestülete az árverési feltételek megalkotása kapcsán korlátozhatja a vadászat mikénti gyakorlását, sőt azt esetleg egészen el is tilthatja.

2. §.

A vadászterület rendszerint csak nyilvános árverésen adható bérbe. Árverezőkként csak olyan magánosok vagy láttamozott alapszabályokkal rendelkező vadásztársaságok oly igazolt tagjai szerepelhetnek, akiknek fegyver tartására vagy vásárlására jogosító rendőrhatósági engedélyük s ezenkívül érvényes vadászati jegyük is van. Az árverési feltételeket, valamint a kikiáltási árat és az árverés napját a községi (városi) képviselőtestület állapítja meg akként, hogy az ezen tárgyban hozott határozatának keltétől az árverés napjáig legalább 20 napi időköz legyen. Az árverési feltételek fontosabb pontjait, a kikiáltási árat és az árverés napját a községben, a szomszédos községekben a helyi szokásos módon közzétenni, azokat a Vármegye Hivatalos Lapjában, egy szombathelyi napilapban és egy vadászati szaklapban is azonnal közölni kell. Az árverés eredménye felett a községi (városi) képviselőtestület határoz, határozatát a bérbeadásra vonatkozó iratokkal és a haszonbérleti szerződésnek 4 példányával (2 eredeti és 2 másolati példány) együtt a felebbezési határidő lejárta után a kör, (községi) jegyző és polgármester és pedig előbbi a hivatali szolgálati ut betartásával a vármegye alispánjához azonnal felterjeszteni tartozik.