Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1936. január-december (34. évfolyam, 1-33. szám)

1936-02-15 / 4. szám

I. Vármegyei szabályrendeletek és közérdekű határozatok Vasvármegye Alispánja. 2399—1936. szám. Tárgy: Dr. Bohoczky István orvos szom­bathelyi lakos a szakorvosok névjegyzékébe fel­vételét kéri. VÉGHATÁROZAT D,r. Bohoczky István orvos szombathelyi la­kosnak a szakorvosok névjegyzékébe felvételre irányuló kérelmét a vármegyei tiszti főorvos véleményének meghallgatása, után elbíráltam, en­nélfogva nevezettnek a 149.000—1924. N. M. M. számú körrendelet 2. §-a alapján a szak­orvosok névjegyzéke »Hugy és ivarszervi bán- talmak«, valamint a »Bőr és bujabetegségek« csoportjába felvételét elrendelem. így határoztam, mert kérelmező Vasvárme­gye és Szombathely város közkórháza által 1936. évi január hó 31-én kiállított működési bizonyít­vánnyal igazolta, hogy ezen közkórház bőr és nemibeteg osztályán, valamint az urológia terén 1933. február 1-től 1936. február 1-ig mint gya­kornok orvos szorgalmasan működött s igy a 149.000—1924. N. M. M. számú körrendelet 2. §-ában előirt feltételeknek mindenben megfelelt. Elrendelem, hogy ezen véghatározatom Vas- vármegye Hivatalos Lapjában közzéteendő s jog­erőre emelkedés után a m. kir. Belügyminiszter Úrhoz tudomásulvételre felterjesztendő. Ezen véghatározatom ellen a kézbesítés il­letve a megjelenéstől számított 15 napon belül nálam, benyújtandó és a m. kir. Belügyminiszter Úrhoz intézett felebbezésnek van helye. Miről az Országos Orvosszövetség Vasvár­megyei fiókjának elnökét a vármegyei tiszti fő­orvost, Szombathely m. város ügyvezető tiszti orvosát, dr. Bohóczky István orvos szhelyi lakost (Óvásártér 7.) és Vasvármegye Hivatalos Lap­jának szerkesztőjét értesítem. Szombathely, 1936. február 7. Dr. Horváth Kálmán s. k. alispán. II. További intézkedéstigénylő, általános iellegü rendeletek Vasvármegye Alispánja. 19.12—1936. szám. Tárgy: Az 1936. évi mezőgazdasági munkák zavartalanságának biztosítása. Határidő: március 15 és junius 15. Valamennyi Járási Főszolgabíró és Polgármester Urnák, valamint a Kőszegi Szolgabirói Kiren­deltség Vezetőjének ! (Külön is kiadatott) Az 1936. évi mezőgazdasági munkáknak, kü­lönösen pedig az aratási és cséplési munkáknak kellő időben és zavartalan módon való elvég­zése, úgyszintén a mezőgazdasági munkásoknak a mezőgazdasági termelés keretében lehetőleg teljes számban való elhelyezkedése és kereset­hez juttatása érdekében a m. kir. íöidmivelés- ügyi miniszter ur 107.000—1935. VI. 3. sz. ren­deleté alapján a következőket rendelem : 1. Törvényes jogkörében kövessen el min­dent abban a tekintetben, hogy a munkaadók az aratási és cséplési munkákra és általában bár­mely gazdasági munkára, a hivatásos mezőgaz­dasági munkásokat szerződtessék, vagyis azokat, akinek az ily munkák végzése képezi keresetét és jövedelmi forrásukat ; 2. Külföldieknek az ország területén mező- gazdasági munkát végezni általában csak mun­kavállalási engedély alapján szabad. A munka­vállalási engedély iránt előterjesztett kérelmekét felterjesztő hatóságok érdemleges javaslatuk megtételénél a helybeli munkapiac helyzetére is figyelemmel lenni tartoznak (100.000 B. M. sz. rendelet.) 3. Figyelmeztetendők a gazdasági munka­adók és a gazdasági munkások, hogy a) aratást, hordást, nyomtatást, cséplést és általában bármely gazdasági munkát, nem cse­léd minőségben elvállalni szándékozó munkások­kal a munklaszerződés az 1898. II. t. c.-bén meg­határozott módon és a törvény rendelkezéseinek megfelelően mindenkor írásban és az illetékes községi elöljáróság, illetőleg városokban az ügy­intézéssel megbízott tisztviselő előtt kötendő meg (1898. II. t. c. 8. 9. 10. §-ai). Ellenkező esetben ben a szerződés a közigia'zgátási hatóság előtt nem érvényesíthető s a felek igényeiket csak a magánjogi szabályok szerint bírói eljárás utján érvényesíthetik ; b) elemi csapás következtében rendszerint felmerülő nézeteltérések elkerülése céljából a szerződésben az elemi csapás esetében fizetendő munkabérre nézve a felek külön megállapodást létesítsenek, nehogy ennek elmulasztása esetén a munkaadók és a munkások között felmerül­hető bérviták a munkáltatás rendjét megzavar­ják ; c) mindazokban az esetekben, amikor a mun­kások1 elhelyezése, elszállásolása a munkaadónak feladata, a szerződésben a munkaadó a gazdásági

Next

/
Thumbnails
Contents