Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1936. január-december (34. évfolyam, 1-33. szám)

1936-06-06 / 13. Rendkívüli szám

134 —

siíése az atya tényleges szolgálata alatt, vagy ezt megelőzőleg történt.

(2) Nevelési járulékra igénye van az olyan gyermeknek is, aki:

a) a nyugalombahelyezés után kötött házasság által, vagy királyi (államfői) kegyelem ■utján csak a nyugalombahelyezés után törvénye- sitteíett, ha a tényleges szolgálat a’att született, valamint annak is, aki:

b) a nyugalombahelyezés után született és törvényesittetett, vagy a nyugalombahelyezés után kötött házasságból származott, ha az atya a nyugalombahelyezés idejében még nem volt 60 éves, sem a beszámitható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét még nem töltötte volt be és a házasság megkötése, vagy gyermekének törvénye- sitése után a tényleges szolgálatban újra alkalmaztatván, még legalább hátom évig szalgilt.

(1) Nevelési járulékra igénye van a gyermeknek akkor is, ha a házasság megszűnésének vagy érvénytelenné nyilvánításának napjától számított tiz hónapon belül született, vagy ha szüleinek házasságát a bíróság jogerősen felbontotta, vagy érvénytelennek nyilvánította, még ha anyjának özvegyi nyugdíjra nincs is Igénye.

(t) A nőalkalmazott gyermeke elhalt anyja után csak akkor tarthat igényt nevelési járulékára, ha atyja már meghalt, vagy holtnaknyil- vánittatott, vagy él ugyan, de teljesen vagyontalan és keresetképtelen.

(5) Ha szülődén árvát mind az atyja, mind az anyja után megilletné nevelési járulék, erre Ipsak az egyik, még pedig az után a szülője után tarthat igényt, amelyik után járó nevelési járulék reá nézve kedvezőbb.

(r,) A nevelési járulékot, a törvényes követelmények fennforgása esetében, ideiglenesen akkor is utalványozni kell, ha a szülő eltűnt és nem található fel.

(7) A királyi (államfői) kegyelem utján tör- (vényesitett gyermeket a nevelési járulékra való igény szempontjából az anyával szemben is törvényesítettnek kell tekinteni.

(>) Az a körülmény, hogy az alkalmazott öngyilkosság következtében halt meg, valamint i— ha fenntiekből más nem következik — az, hogy a gyermek a tényleges szolgálat alatt, vagy az alkalmazott nyugalombahelyezése után született-e, a nevelési járulékra való'igényt nem érinti.

33. §. .

Megszabott életkor.

t (1) A nevelési járulék, illetőleg a végkielégítés a vármegyei és községi tisztviselők árváit

24-ik, a vármegyei dijnokok, valamint az altisztek és szolgák árváit pedig a 16-ik életévük betöltéséig illeti meg.

(,) A kisgyülés belügyminiszteri jóváhagyás mellett a vármegyei dijnok, altiszt vagy szolga olyan árvájának, aki tanulmányait kiváló eredménnyel folytatja, a nevelési járulékot 16. életevének betöltése után, tanulmányainak befejez- íéig, de legfeljebb 24. életévének betöltéséig engedélyezheti. Kiváló tanulmányi eredménynek azt 1 kell tekinteni, ha az alsó- vagy középfokú iskolát végző gyermek az iskolai bizonyítványában osztályzatot nyert összes tantárgyaknak legalább felénél a legjobb osztályzatot kapta, — a főiskolát végző gyermekeknél pedig azt, ha a vizsgatárgyakból kellő időben sikeresen col- loquált, illetőleg, ha a kötelező vizsgákat sikerrel letette.

(;) Arra nézve, hogy a (2) bekezdésben foglalt rendelkezést milyen tanulmányok folytatása alapján lehet alkalmazni, az állami alkalmazottak árváira vonatkozó miniszteri rendelet az irányadó.

(.,) A (3) bekezdés alapján engedélyezett nevelési járulékot, a tanulmányok kiváló eredmé- ményü folytatását igazoló bizonyítványok bemutatása alapján, negyedévi, félévi vagy egész évi utólagos részletekben, kell utalványozni.

(5) Abban az esetben, ha a tanévközi iskolai bizonyítvány szerint, a gyermek nem folytatja kiváló eredménnyel tanulmányait, a nevelési járuléknak kifizetését függőben kell tartani s a visszatartott részleteket csak akkor lehet kifizetni, ha a gyermek a tanévvégi iskolai bizonyítvánnyal igazolja a tanulmányoknak kiváló eredménnyel való folytatását.

34. §. ' ! i 1 ■ ■*!

Kizáró okok.

(,) Nevelési járulékra nincs igénye annak az árvának:

a) aki nem magyar állampolgár;

b) akit a bíróság jogerősen hivatalvesztésre, vagy olyan szabadságvesztés-büntetésre ítélt, amelynek törvényes következménye a hivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése;

c) aki végkielégitett alkalmazottnak az árvája, kivéve, ha a szülő újra alkalmaztatása révén ismét nyugdíjigényt szerzett;

d) aki örökbefogadott gyermek.

(.,) Az a körülmény, hogy a vármegyéi vagy községi alkalmazottnak gyermekét valaki örökbe fogadta, a nevelési járulékra való igényét nem érinti.

> 35. §.

A nevelési járulék esedékessége.

(1) A nevelési járulék az atya, illetőleg az özvegy anya halálát követő negyedik hónap első napjától kezdve jár.

(2) A szülőtlen vagy szülötlenekkel egyenlőnek tekintendő árva atyjának halála után hA-