Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1936. január-december (34. évfolyam, 1-33. szám)

1936-06-06 / 13. Rendkívüli szám

- 129

§.) kért családi pótlékot belügyminiszteri jóváhagyás mellett a kisgyülés engedélyezi.

d) A nyugdíjas alkalmazott ellátásának megszüntetése.

! 24. §.

A folyósított nyugellátás megszüntetése.

(i) A már folyósított nyugdijat, családi pótlékot és lakáspénzt be kell szüntetni a következő esetekben:

1. ha a nyugalomba helyezett magyar állampolgárságát elveszti;

2. ha a nyugalomba helyezett előzetes engedély nélkül idegen hatalom szolgálatába lép;

3. ha a nyugalomba helyezettet a bíróság

jogerős ítélettel hivatalvesztésre ítéli, vagy ha ,olyan büntetendő cselekmény miatt Ítéli el jogerősen szabadságvesztés-büntetésre, amellyel a (közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve;

4. ha a nyugalomba helyezettet jogerősen

szabadságvesztés-büntetésre Ítélik a hivatalvesztés kimondása nélkül;

5. ha a nyugalomba helyezett előzetes engedély nélkül (66. §. Q bekezdés) állandóan Magyarország határain kívül tartózkodik;

; 6. ha a nyugdíjazás után kiderül, hogy a

nyugdíjazott még tényleges szolgálata alatt olyan cselekményt követett el, amely alapul szolgálhatott volna arra, hogy a szolgálat kötelékéből elbocsáttassék. Ily esetekben a beszüntetést a fegyelmi hatóság, a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazásával, mondja ki, ezt az eljárást azonban nem lehet megindítani s a nyugellátást nem lehet beszüntetni akkor, ha a cselekmény elkövetése óta már három évnél hosszabb idő telt el;

7. ha a nyugalomba helyezés után már a

nyugdíjazás időpontjában fennállott olyan körülmény derül ki, melynek ismeretében nyugellátás nem lett volna megállapítható. Ily esetekben a beszüntetést a fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazása mellett mondja ki;

8. ha a nyugalomba helyezett meghal;

1 9. ha a nyugalomba helyezett újból vármegyei vagy községi szolgálatba, illetőleg a szolgálatokkal viszonosságban álló tényleges szolgálatba (14. §.) lép.

(2) A jelen §. 1., 2 és 5. pontjaiban felsorolt esetekben a nyugellátást csak időlegesen kell beszüntetni és azt újból folyósítani lehet azon hónapot követő hó 1-étől kezdve, amely hónapban megszűnt az az ok, amely miatt a nyugellátás beszüntettetek de a .múltra nézve nyugellátást utólag sem lehet folyósítani.

■ A 4. pont alatt említett esetben a nyugellátást csak a szabadságvesztés-büntetés tartamára kell beszüntetni. A 3., 6., 7., 8. és 9- pontokban felsorolt esetekben a nyugellátást egész összegében és véglegesen kell beszüntetni.

(3) Egyáltalában nem kell beszüntetni a már íolyósitott nyugdijat abban az esetben, ha a nyugdíjas havidij élvezete mellett alkalmaztatik újból. A havidij élvezete mellett alkalmazott nyugdíjas ez után az alkalmaztatása után nyugdíjra igényt nem tarthat.

e) A volt alkalmazott özvegyének nyugdija.

25. §;.

özvegyi nyugdíj.

(t) A vármegyei és községi alkalmazott özvegyét özvegyi nyugdíj illeti meg, ha férje legalább öt évi beszámítható szolgálat után tényleges szolgálatban vagy nyugdíjas állapotban halt meg, feltéve, hogy:

1. az özvegy férjével a tényleges szolgálat

ideje alatt, vagy azt megelőzően lépett házasságra; ' >

2. a férje a házasság megkötésekor még nem volt 57 éves;

3. a házasságot legalább három hónappal a férj halála előtt kötötték, és

4. az özvegy férjének halála idejében ezzel együtt élt.

(.,) Igényt tarthat azonban az özvegyi nyugdíjra az az özvegy is:

1. akinek férje a házasságkötéskor már nyugdíjas volt ugyan, de a házasság következtében a tényleges szolgálat alatt született gyermekük töryényesittetett, vagy ha a nyugdíjas férj a ,házasságkötéskor még nem volt 60 éves, sem nyugdíjazásakor beszámítható javadalmazásával egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét még nem töltötte be és a házasság megkötése után a tényleges szolgálatban újra alkalmaztatván, még legalább három évig szolgált;

2. akinek tényleges szolgálatban álló férje a házasságkötéskor 57 évesnél idősebb volt ugyan, de házasságukból gyermek származott, vagy házasságuk következtében gyermekük tör- vényesittetett, vagy a férj a házasság kötése után még legalább három évig szolgált;

’ 3. akinek a házasságkötésétől a férj haláláig

nem telt el ugyan három hónap, de a házasságból gyermek származott, vagy a házasság következtében gyermekük törvényesittetett, vagy a férj halálát olyan hevenybetegség okozta, amely a házasság megkötése után keletkezett;

4. aki férjével ennek elhalálozása idejében nem élt ugyan együtt, de erkölcsi tekintetben nem esik kifogás alá és hitelt érdemlően igazolja, hogy a különélés nem az ő hibájából következett be;

■ 5. akinek házasságát a 'biróság jogerősen

felbontotta, ha nem ment újra férjhez és ha az Ítéletből kétségtelenül kitűnik, hogy a "házasságot kizárólag a férj hibájából bontottak fel és a férj a tartásdij fizetésére is volt kötelezve.