Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1936. január-december (34. évfolyam, 1-33. szám)

1936-06-06 / 13. Rendkívüli szám

—120 —

Az E. V. Ny. törzsvagyona és jövedelme.

(,) Az E. V. Ny. törzsvagyona á Vármegyei Tiszti Nyugdíjalapnak és a községi kör- és segéd- jegyzők nyugdíjalapjának egyesitett ingó- és ingatlan vagyonából, továbbá az E. V. Ny. javára tett külön adományokból, végül az E. V. Ny. esetleges jövedelemfölöslegéből áll.

(,) Az E. V. Ny. tartozásait a nyugdíjalap törzsvagyonának jövedelméből, az alkalmazottak nyugdijjárulékaiból, a közszolgálati alkalmazottak illetményeiből levont kereseti adóból és a vármegye közönségének hozzájárulásából kell fedezni.

3. §.

A törzsvagyon leltározása és kezelés®.

(,) Mindazt az ingatlan és ingóvagyont vagy értéket, amely a Vármegyei Tiszti Nyugdíjalapnak és a községi, kör- és segédjegyzők nyugdíjalapjának volt a tulajdona, az »E. V. Ny.« vagyonaként kell leltárba foglalni.

(...) Az E. V. Ny. készpénzét a postatakarékpénztárnál nyitott csekkszámlán kell kezelni; egyéb vagyonának kezeléséről és gyümölcsöz- teíéséröl a törvényhatósági bizottság határoz.

4- §•

Ellátásra igényjogosultak.

’ (i) Az E. V. Ny.-ból ellátásra igényt tarthatnak:

1. Azok a vármegyei tisztviselők (a kezelőszemélyzetet is ideértve), akiket a rendszeresített állásokra végleges minőségben megválasztottak, kineveztek, vagy az 1923: XXXV. t.-c. alapján kirendeltek; továbbá a dijnokok, altisztek és szolgák, akár rendszeresített állásban, akár mint számfelettiek ideiglenes minőségben teljesítettek szolgálatot. A vármegyénél állandóan alkalmazva volt napszámosok és munkások az 1912: LXV. t.-c. 39.§-a értelmében nyugbérre bírnak igényjogosultsággal. i

2. A celldömölki vármegyei kórház igazgatófőorvosa és gondnoka, a körmendi községi kórház igazgató-főorvosa és gondnoka, a sárvári községi kórház igazgató-főorvosa és gondnoka, a vármegyei árvaháznál alkalmazott dijnok;

3. a községi (kör) jegyzők, segédjegyzők, orvosok, állatorvosok és mérnökök;

4. a tisztviselői tennivalókat ellátó azok az

egyéb községi alkalmazottak, akiket rendszeresített állandó állásukra végleges minőségben életfogytiglan választottak meg, vagy neveztek ki, ha fizetésük legalább akkora, mint az állami kezelőké; ' 1 1

5. azok a 3. és 4. pont alatt nem említett községi alkalmazottak, akiket rendszeresített állandó állásukra véglegesen választottak meg, vagy neveztek ki, ha állásukkal — a belügymi2 . §'.

nisztertől is jóváhagyott szabályzat értelmében r- az E. V. Ny. terhére eső nyugdíjigény van egybekötve.

(2) Olyan vármegyei vagy községi üzemeknek (vállalatoknak) az alkalmazottai, amelyeknek rendeltetése kizárólag csak az, hogy a vármegye vagy a község jövedelmeit gyarapítsák, az E. V. Ny.-ból nem tarthatnak igényt ellátásra.

(.) A községi közigazgatási tanfolyamra bocsátás céljából a községjegyzői irodában teljesített gyakorlati szolgálat (1900: XX. t.-c. 1. §.) ellátásra nem nyújt igényt.

A községi közigazgatási tanfolyamra való felvételt megelőző községi szolgálatbeszámitás tárgyát képezi azoknál, akik mint élethossziglan megválasztott községi alkalmazottak a községi közigazgatási tanfolyamokra nézve a háború következtében szükségessé vált könnyítések tárgyában kibocsátott 119.000—1916. B. M. számú körrendelet (B. K. 1916. évf. 835. lap) alapján vé tettek fel a közigazgatási tanfolyamra.

5. §.

Az ellátásra igényjogoslultak nyugdijjáruléka.

(1) Az ellátásra igényjogosult vármegyei és községi alkalmazottak (4. §.) az E. V. Ny.-ba nyugdijjárulékot kötelesek fizetni.

(2) A vármegyei és községi tisztviselők, ideértve a kezelőszemélyzet tagjait és mindazokat nz alkalmazottakat is, akiknek állása legalább a kezelő tisztviselőknek megfelelő képesítéshez van kötve, fizetésüknek 1 és fél o/o-át, a dijnokok és ,a többi alkalmazottak fizetésüknek l»/o-át kötelesek nyugdíj járulékként az E. V. Ny.-ba befizetni.

(s) A nyugdijjárulékot a fizetésből havonként kell levonni, illetőleg visszatartani.

(i) A szabadságon töltött időnek egy évet meghaladó tartama alatt, valamint a felfüggesztett állapotban töltött idő alatt a nyugdijjárulék fizetési kötelezettsége szünetel. Ha azonban a felfüggesztés tartama alatt visszatartott illetményeket az igényjogosultnak utóbb kiutalják, abból a megfelelő időre járó nyugdíjhátralékot is le kell vonni, >

(5) Az az idő, amely alatt a nyugdijjárulék1 fizetése szünetelt, a nyugdíj megállapításánál csak akkor vehető számításba, ha az alkalmazott a szünetelés idejére járó nyugdijjárulékot ennek megszűnte után azonnal önként befizette, vagy, ha azt a visszatartott illetmények kiutalása alkalmával levonták.

(6) A levont, vagy önként befizetett nyugdijjárulékot sem az alkalmazottnak, sem hozzátartozójának nem lehet visszatéríteni, sem más nyugdíjintézetnek nem lehet átengedni. Ez a tilalom nem zárja ki a tévesen történt fizetéseknek a visszatérítését.

(7) A nyugdijjárulék fizetésének kötelezettsége a tényleges szolgálat megszűntével! vagy