Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1935. január-december (33. évfolyam, 1-31. szám)

1935-03-15 / 6. szám

- 60 b) Hozzájárulás a tenyészapaállatok eladási árából.

Minden tulajdonos (birtokos), aki a vármegye területén levő tenyészbikáját köztenyésztés céljára eladja, köteles az eladási ár 2 százalékját az állattenyésztési alap javára az eladást követő 15 napon belül befizetni. Ez a kötelezettség az esetben is fennáll, ha az eladás idegen törvény- hatóság területén, vagy területére történik.

Tenyészbika vásárlásaik alkalmával felelősek a községi elöljáróságok és szervezett birtokosságok tanácsai, hogy a 2. §. b) pontjában említeti hozzájárulás befizetése megtörténjék. A vásárláskor meg kell tehát vizsgálni, hogy kö- teles-e az eladó hozzájárulási dijat fizetni. (Lásd b) pont 2. bek.) Igenlő esetben kötelességük a hozzájárulási dijat a vételárból levonni, azt az alapba közvetlenül befizetni és erről az eladónak igazolványt adni.

Idegen törvényhatóság területén vagy területére történő eladás esetén köteles az eladó az eladott apaállat tartási (istállózási) helye szerint illetékes elöljáróságnál az eladást bejelenteni és a hozzájárulási dijat lefizetni.

A községi marhalevóikezelők kötelesek figyelmeztetni eladót a hozzájárulás lefizetésére és az illetékes községi elöljáróságot a járulék beszedése végett értesíteni.

c) Fedeztetési pótdij.

Fedeztetési pótdijat azok az állattulajdonosok (birtokosok) kötelesek fizetni, akiknek a vármegye területén tehenük és 1 és féléves, vagy idősebb üszőjük van.

A fedeztetési pótdij fizetése alól csak azok a szegődményes gazdasági cselédek a kivételek, akiknek anyaállataik részére a munkaadójuk tart apaállatot.

Minden más tehén és üszőtulajdonos köteles e fedeztetési pótdij fizetésére, tekintet nélkül arra, hogy tart-e saját apaállatot vagy nem és elővezeti-e fedeztetés végett anyaállatait, vagy nem. A fedeztetési pótdij összege minden tehén és üsző után évi 50 fillér.

A fedeztetési pótdijat az elöljáróság külön lajstromban veti ki a tavaszi állat összeírás adatai alapján.

Az elöljáróság köteles a kivetést évente március hó 31-ig befejezni, április 1-től 15-ig a kivetési lajstromot közszemlére kifüggeszteni és ennek megtörténtét a helyi szokásos módon közli irr élenni.

A kivetés ellen a kifüggesztést követő 15 napon belül felebbezni lehet a vármegye alispánjához, aki végérvényesen dönt. A felebbe- zés a kivetést teljesítő községi elöljáróságnál nyújtandó be.

A tavaszi összeírás alapján véglegesen megállapított fedeztetési pótdijat évközben sem felemelni, sem leszállítani nem lehet, vagyis nem jönnek figyelembe az állatállományban évközben beállott változások. Fedeztetési pót dijakat minden év október 1-ig kell befizetni. Azokat

az elöljáróságok közadók módjára szedik be és községenként egy összegben fizetik be az állat- tenyésztési alapba (vármegyei vegyes alapok 55.296 sz. csekkszámla), egyben pedig a dijak beszedésének megtörténtét és befizetését a járási főszolgabírónak bejelentik, aki a dijak befizetését ellenőrizni tartozik.

3. §.

Az alap jövedelmét a következő célokra kell fordítani.

a) Segélynyújtásra olyan községek, szervezett birtokosságok és legeltetési társulatok részére, amelyek értékesebb apaállat vásárlása céljából arra rászorulnak.

Az esetenkint nyújtott segély legfeljebb a vételár 30 százalékáig terjedhet.

b) A Ylármegyei Sz a r vasmar ha tény ész tő Egyesület támogatására.

c) Az állattenyésztés esetleges egyéb irányú fejlesztésére.

4- §•

Az alap jövedelm,ének beszedésére, behajtására, ellenőrzésére, valamint számvitelére, az idevonatkozó mindenkori törvények és törvényes rendelkezések az irányadók, jelenleg a

76.000—1929. B. M. sz. körrendelet.

5. §.

Az alap jövedelmének felhasználása az alap költségvetése szerint történik. Az alap költségvetésének tervezetét a vármegyei bizottság állítja össze. A bizottság elnöke a vármegye alispánja. Tagjai: a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség vezetője, vagy helyettese, a vármegyei mezőgazdasági bizottság elnöke, ,a vármegyei gazdasági egyesület és szarvasmarna- lenyésztő egyesület 1—1 elnöke és igazgatója, illetve ezeknek helyettesei, a törvényhatósági m. kir. állatorvos, a járások főszolgabírói, a megyei városok polgármesterei és a th. bizottság által öt évre megválasztott 4 tag.

Az alap költségvetését a vármegye th. bizottsága hagyja jóvá, melynek érvényességéhez a m. kir. Földmive’.ésügyi Miniszter hozzájárulása szükséges.

Az utalványozás joga az érvényes költség- vetés keretén belül a vármegye alispánját illeti meg. i

6. §.

Az 1937. évtől kezdve a vármegye területén csak kizárólag törzskönyvezett szülőktől származó, szakszerű felülvizsgálat során alkalmasnak talált tenyészbikát szabad köztenyésztésre használni.

7. §.

Ezen szabályrendelet kormány hatósági jóváhagyás után a vármegye Hivatalos Lapjában való megjelenését követő 8-ik napon kihirde- delLnek tekintendő és az azt követő naptól számit ott 30 nap múlva pedig életbelép. Végrehajtása iránt a vármegye alispánja intézkedik,-