Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1935. január-december (33. évfolyam, 1-31. szám)

1935-01-31 / 2. szám

randók s az oltóorvosok által Címhez haladék­talanul beterjesztendök. A' számvevőségi érvé­nyesítést hivatalom mellé rendelt számvevőség által fogom eszközöltetni. Felhívom Főszolgabíró és Polgármester Ura­kat, hogy ezen rendeletemet az oltóorvosokkal és községi elöljáróságokkal közöljék s ő^et szi­gorúan utasítsák arra, hogy ezen rendelkezésemet pontosan és lelkiismeretesen teljesítsék. Szombathely, 1935 január 24. Dr. Horváth Kálmán s. k. alispán. Másoltat a másolat után. A m. kir. Kereske­delemügyi Minisztérium. Szám: 47.934-X. 1934. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület­nek! Folyó évi julius 15-én kelt felterjesztésében Cim nagykanizsai kerülete panasz tárgyává tette azt a szerinte általánossá vált gyakorlatot, hogy, a x nagykereskedők a telephelyükön kívül lakó kiskereskedők vevőiket nem megrendelések gyűjtése végett keresik fel, — hanem teher­autóval vagy szállító határokkal mindjárt ma­gukkal viszik az árut és avval valósággal végig házalják vidéki vevőikét«. E panasz tekinteté­ben megjegyzem, hogy az 1900. évi XXV. t.-c. 1. §-a megengedi ugyan, — hogy az iparos vagy kereskedő vagy ezek megbízottja lakóhe­lyükön kívül székhellyel bíró iparosokat vagy kereskedőket megrendelések gyűjtése végett mintával Vagy minta nélkül felkeressen, — azonban a megrendelésgyüjtés fogalma kizárja azt, hogy ilyen alkalommal az áru azonnal az áru át is adassák, amiből következik, hogy az ilyen módon való megrendelésgyüjtés az idézett t.-c. értelmében tilos. A feleket és pedig úgy a fogyasztókat, mint a továbbelárusitókat oly természetű üzletkötés végett felkeresni, — hogy az árukat, amelyeket magával visz a keres­kedő, rögtön át is adja, — amint azt hivatali elődöm már a 17.233—1902. K. M. sz. elvi határozatával kimondotta, — csak házalási en­gedély alapján szabad. A megrendelésgyüjtésnek akként való eszközlése ugyanis, — hogy az áru nyomban átadatik, — tulajdonképen ház- ról-házra és községről-községre járva folytatott kereskedés; — tehát a házalás fogalma alá esik. A Cim nagykanizsai kerülete által panasz tár­gyává tett ez az állítólagos gyakorlat tehált csak az áru átadása nem előzetes megrendelés alap­ján történik (e tekintetben utalok hivatali elő­döm 27.483—1901. számú rendelet© 4. §-ában és a 84.651—1901. K. M. számú elvi határoza­tában foglaltakra), a fennálló jogszabályokkal ellentétes lévén, — az 1900. évi XXV. t.-c., .va­lamint a házalási szabályok vonatkozó büntető rendelkezései alá esik. Ezt az álláspontomat nem dönti meg áZ sem, hogy az 1930. XVI. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 57.000—1931. K. M. számú rendelet 2 §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a kereskedelmi vállalatok sa­ját áruikat üzletfeleik részére gépjármüvei — arra jogositó engedély beszerzése nélkül — sza­badon fuvarozhatják és Így a nagykereskedők­nek az a tevékenysége, — hogy gépkocsikra rakott áruikkal felkeresik a vidéki kiskereske­dőket, az 19 30. XVI. t.-c. szempontjából ész­revétel tárgyává nem is tehető. Fenti elvi je­lentőségűnek tekintendő álláspontomról egyide­jűleg valamennyi II. fokú iparhatóságot, va­lamint a kereskedelmi és iparkamarákat is tá­jékoztatom. Budapest, 1935. január 9. A minisz­ter rendeletéből: dr. Árkay sk, miniszteri ta­nácsos. A hiv. más. hiteléül: Aláírás sk., jnin. irodatiszt. P. H. Vasvármegye Alispánja. 1215—1935. sz'ám. Valamennyi Főszolgabíró és Polgármester Urnák! (Külön is kiadatott.) A m. kir. Kereskedelemügyi Miniszter ur­nák az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesü­lethez intézett fenti rendeletét tudomásul vétel s adandó alkalomkor leendő alkalmazkodás vé­gett közlöm. Szombathely, 1935 január 16. Dr. Horváth Kálmán sk. alispán. Másolat. M. kir. földművelésügyi minisz­ter 56.100—1935. F. M. számú rendeltei© a ka­kaó és a csokoládé minőségének és forgalmá­nak szabályozása tárgyában 51.000—1934. F. M. szám alatt kiadott rendelet módosításáról. A mezőgazdasági termények, termékek és cikkek hamisitásának tiialmazásjáról szóló 1895. XLVI. t.-c. 1. §-ában kapott felhatalmazás alapján a kakaó és csokoládé minőségének é.s forgalmá­nak szabályozásáról 51.000—1934. F. M. szám alatt kiadott rendelet 17. § (4) bekezdésében fog­lalt rendelkezéseket, — a kereskedelemügyi — és a belügyminiszterrel egyetértve, — a követ­kezőkben módosítom. A készítő (gyáros) olyan árun, — ame'yet közve'. len fogyasztás céljára nőm maga hoz forgalomba, — az árusító nevét (cé­gét) és telephelyét is feltüntetheti. Ilyen esetben azonban saját nevét (cégét) és telephelyét az árun illetőleg a csomagolási burkolat (tartály) külső felületén szintén köteles feltüntetni. — Utöbbi megjelölést rövidített egyéni jelzéssel (védjegy stb...) nem szabad helyettesíteni. Ez a rendelet 1935. évi julius 1-én lép, életbe Hatálybalépésétől számított hat hónap alatt a

Next

/
Thumbnails
Contents