Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1935. január-december (33. évfolyam, 1-31. szám)
1935-10-26 / 25. Rendkívüli szám
— 242 Másolat a másolatról. A in. kir. Igazságügy- minisztertől. 19.064—1935 I. M. IV. szám. Tárgy: Szakértői vélemény beszerzése a nyomozás során. Valamennyi kir. Főügyész urnák. A rendőri hatóságok és közegek nemcsak önálló kezdeményezésükből (Bp. 94. §.) hanem a kir. ügyészség megkeresése és utasítása alapján (Bp. 84. §.) is kötelesiek bűnügyekben nyomozást vagy egyes nyomozási cselekményéket teljesíteni. A rendőri hatóságoknak ez a nyomozó tevékenysége nemcsak az újonnan megindult nyomozásokra vonatkozik, hanem azokra is, amelyek a kir. ügyészség által szükségesnek talált nyomozás kiegészítés foganatosítása céljából kerülnek ismét a rendőri nyomozó hatósághoz. A nyomozóhatóságok által végezhető nyomozási cselekmények tekintetében azonban a Bp. 98. §-a — két irányban is — megszorító rendelkezést tartalmaz. E i§. első bekezdése ugyanis egyes nyomozó cselekmények tekintetében azt a rendelkezést tartalmazza, s ezek1 közé tartozik a szakértők igénybevételével foganatositandó szemle is, hogy azok elrendelése és foganatosítása iránt rendszerint a vizsgálóbírónál vagy a já~ rásbirósjágnál kell indítványt tenni s azokat csak halaszthatatlan szükség esetébén rendelheti el és foganatosíthatja a nyomozást teljesítő rendőr- hatóság (Bp. 98. §. első és második bekezdése). Egyes, a Bp. most említett 98. §-ának harmadki bekezdésében felsorolt nyomozócselekményer ket viszont a rendőrhatóság még halaszthatatlan sürgősség esetében és címén sem foganatosíthat. Ami a megszorító rendelkezések első körzetébe tartozó nyomozási cselekmények foganatosítását illeti (Bp. 98. §. első és második' bekezdése), amelyek közé a szemle, tehát szakértők meghallgatása is tartozik, ezekkel kapcsolatban a törvény által említett »halaszthatatlap szükség« esete — önként érthetően — csak a nyomozó (rendőr) hatóságnál még folyamatban levő nyomozás során merülhet fel, de nem akkor, amikor a nyomozó hatóság az általa teljesített nyomozás iratait a kir. ügyészséghez1 már beterjesztette (Bp. 94. §.) s a kir. ügyészség a szakértői szemle foganatosításának a szükségét csak ezután ismerte fel úgy, hogy halaszthatatlan Szükség címén a rendőrhatóságnak a nyomozás ily szakában tulajdonképen már nincs is jogköre szakértői szemle elrendelésére és fo- natositására. Olyan esetben tehát, amikor a nyomozást teljesítő rendőrhatóság a nyomozás iratait a kir. ügyészséghez már beterjesztette, s a nyomozásnak olyan természetű nyomozási cselekménnyel való kiegészítése mutatkozik szükségesnek, amelynek1 teljesítése természeténél fogva nem a rendőrhatóság hivatása (mint a szakértői szemle is) a kir. ügyészségnek az ilyen nyomozási cselekmények teljesítését a Bp. 98. §-a alapján. a vizsgálóbirónál, jelentéktelenebb esetekben pedig a kir. járásbiróságnál kell indítványoznia) vagy pedig a felmerülő szükséghez hez képest az 1921: XXIX. t. c. 5. §-a értelmében a kir. ügyészség maga teljesítse, illetőleg szakértő közbénjöttével maga foganatosfitsa. Nem indokolt és célszerű az említett nyomozócselekményeknek a kisebb hatás és jogkörű rendőrhatóságra való bízása azért sem, mert nincs akadálya annak, hogy azt a kir. ügyészség a szükséghez képest akár rövid utón is, magánál a teljes jogkörű vizsgálóbirónál indítványozza. A gyakorlat pedig azt igazolja, hogy a bíróság és a feleik a legtöbb esetben súlyt helyeznek arra, hogy a bíróság által foganatosított szémle anyaga álljon rendelkezésükre, aminek azután abban az esetben, ha a slziaikértői szemlét a rendőrhatóság foganatosította, az lehet a következménye, hogy a szakértői- szemle kétezer is foganatosittatik. Ezek előrebocsátása után felkérem Méltóságodat, szíveskedjék a felügyelete alatt álló kir. ügyészségeket utasítani, hogy a Bp. 98. §-ának első bekezdésében megjelölt nyomozási cselekmények1 tehát * a szakértői szemle teljesítése, illetve szakértői vélemény beszerzése tekintetében is, mindedkor a fent kiemelt irányelvek' gondos szemmeltar- tásával járjanak el. E rendelkezések betartására annál inkább súlyt helyezek, mert az államháztartás rendje is megköveteli azt, hogy egyfelől a nyomozási, másfelől a bűnügyi eljárási költségek mindenkor az azok fedezésére hivatott ellátmányt terheljék (137.000-1902 B. M. és a 9700—1912 I. M. számú rendelet) és ne hárit- tassanak át olyan költségvetési hitel terhére, amely az állampénzügyi szempontból nagymértékben lecsökkentett ellátmányával a renfctelte- tésszierü kiadások fedezésére is csak szűkösen elegendő. Jelen rendeletéin foganatositásáról jelentést várok. Budapest, 1935 évi szeptember hó 14-én. A miniszter rendeletéből: Gáli s. k. osztályvezető h. Vasvármegye Alispánja. 11.108—1935. szám. Tárgy: Szakértői vélemény beszerzése nyomozás során. Valamennyi járási Főszolgabíró és Polgármester Urnák, valamint a kőszegi szolgabirói kirendeltseg vezetőjének. A m. kir. Belügyminiszter Ur 131.152—1935 VI. a. sz. rendeleté folytán a m. kir. igazságügyminiszter urnák, a szakértői véleménynek a nyomozás során avló beszerzése tárgyában, 19.064—1935 I. M. IV. szám alatt folyó évi szeptember hó 14-én valamennyi kir. .főügyészhez intézett körrendeletét tudomás és az alárendelt nyomozó hatóságokkal leendő közlés végett — másolatban — idezártan megküldöm. Szombathely, 1935. október 21. Dr. Horváth Kálmán sk. alisípán.
